Az emberiség egy új genetikai korszakba lépett, állítja a Nature magazinban publikált tanulmány. Az ismert mutációknak több mint fele nemrég alakult ki, az európaiaknál sokkal gyakoribb a problémás genetikai változás, mint az afrikai ősökkel rendelkezőknél. A mostani drámai változást a népesség növekedése okozza, ritka variációk áradatát hozva magával. A tanulmányban 6500 amerikai vizsgáltak meg, 4298 európai és 2217 afrikai ősökkel rendelkezőt. Kiderült, hogy a nagyon ritka mutációknak (az alanyok kevesebb mint 0,1 százalékában volt jelen) a 73 százaléka az elmúlt ötezer évben alakult ki. Összesen 1,15 millió egypontos nukleotid változatot vizsgáltak meg, ezek közül 164 688 volt potenciálisan káros, ez a teljes minta 14 százaléka. 

A mutációk néha javítanak a meglévő tulajdonságokon vagy speciálissá teszik azokat. Ilyen volt például, amikor az emberek kivándoroltak Afrikából, világosabbá vált a bőrük a kevesebb napsütés miatt. A filmekből ismert mutációk, amelyekkel lézersugarat tudnánk kilőni a szemünkből, természetesen lehetetlenek, de olyat ismerünk, hogy az emberek ellenállóbbá válnak egyes betegségekkel szemben.

A mutáció azonban a sokszor inkább problémát okoz. Érdekes jelenség, hogy az európaiakban sokkal több a potenciális betegséget okozó mutáció, mint az afrikaiakban – mondta Suzanne Leal professzor. Ennek oka, hogy az első Afrikát elhagyó csoport viszonylag kicsi volt és lecsökkent a genetikai diverzitásuk. A későbbi népességnövekedés pedig már nem védte ki a káros változatok öröklődését.