A Budapesti Kutatóreaktorról, a radioaktivitással kapcsolatos
felfedező kutatásokról és azok hasznosulásáról is sokat megtudhattak
mindazok, akik a Magyar Tudomány Ünnepe "Kutatóhelyek tárt kapukkal" keretében ellátogattak az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjába. A monumentális berendezéseken zajló fontos kísérletek és a laboratóriumbemutatók sok fiatalt is vonzottak.
Csaknem egy egész napot eltölthettek az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában
a nukleáris fizika, a kémia és az anyagtudományok iránt érdeklődők. A
programok részeként megtekintették a Budapesti Kutatóreaktort, a
nukleáris törvényszéki analitikai laboratóriumot, és bepillantást
nyertek az izotópkutatásba is.
Az Energiatudományi Kutatóintézet
kutatási tevékenysége felöleli a reaktorfizikát, a felület- és
sugárkémiát. Üzemelteti a Budapesti Kutatóreaktort, szervezi és
koordinálja az ott zajló hazai és nemzetközi vizsgálatokat, és magas
színvonalú nukleáris biztonsági kutatásokat folytat. A Paksi Atomerőmű
Zrt. főkonzulenseként biztosítja az erőmű működését befolyásoló
intézkedések – például az üzemidő-hosszabbítás, a teljesítménynövelés és
az új blokkokra vonatkozó környezeti hatások elemzése – tudományos
hátterét. A kutatóközpont telepített, illetve mobil műszerekkel széles
körű környezetmonitorozást is végez. Ezek a mérések nemcsak a
kutatóreaktor biztonságos üzemeltetését és ellenőrzését célozzák, hanem
egyúttal fontos referenciaértékéül szolgálnak a paksi erőmű adatainak.
Az intézet a jövőben még nagyobb szerepet szán a már most is folyó, nem
nukleáris energetikai kutatásoknak. Egy spanyol együttműködésben zajló
környezetfizikai vizsgálat például a szén-dioxid mélygeológiai
elhelyezésének lehetőségeit elemzi – a kutatók azt tanulmányozzák, mely
kőzetek milyen körülmények között lehetnek alkalmasak a gáz elnyelésére.
A
szintén a kutatóközpontban működő nukleáris törvényszéki analitikai
laboratórium munkája is jól példázza, hogyan hasznosíthatók a felfedező
kutatások eredményei. Segítségükkel a szakértők pontosan meg tudják
határozni, honnan származik valamely ismeretlen eredetű, talált vagy a
hatóságok által elkobzott nukleáris anyag, például gyártási idejének,
nyomszennyezőinek és egyéb paramétereinek vizsgálatával. Ez fontos a
nukleáris biztonság fenntartásában, a sugárzó anyagokkal folytatott
illegális tevékenység leleplezésében vagy megakadályozásában. A
laboratórium egyik részlegében az anyagokat az úgynevezett induktív
csatolású plazma tömegspektométer (ICP-MS) berendezés segítségével
tanulmányozzák a kutatók. A műszer ionokat állít elő, amelyek egy
detektorba csapódnak, az pedig rögzíti a különböző tömegű részecskék
mennyiségét, így femtogramm (10 -15 gramm) mennyiségű, illetve mikrométer nagyságú részecskék is meghatározhatók.
Az ötvenes évektől üzemelő Budapesti Kutatóreaktorban évtizedek óta
folynak reaktorfizikai, sugárzásbiológiai vizsgálatok. A látogatók a 10
megawatt teljesítményű reaktor – amelynek a zónája nagyjából egy méter
átmérőjű és 60 centiméter magas – működését, a szigorú biztonsági
előírásokat, az izotópgyártást, az anyagfizikai, magfizikai, kémiai
kutatásokat is megismerték. A reaktorhoz tartozó hidegneutron-forrásnak
köszönhetően úgynevezett neutronszórási kísérletek is végezhetők,
amelyek többek között az anyagtudományi felfedező kutatásokat
szolgálják. „A kilépő neutronok szórásából következtetni lehet az anyag
szerkezetére – magyarázta a hallgatóságnak Gajdos Ferenc üzemvezető. –
Ezek a vizsgálatok felhasználhatók az atommag tanulmányozására, de az
anyag mechanikai tulajdonságaira is utalhatnak. Motorblokkot,
porlasztót, helikopterlapátot is elemeztünk már ezzel a módszerrel."
Kaposvárról utaztak a rendezvényre az Eötvös Lóránd Műszaki
Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium gépészeti szakirányon tanuló,
végzős diákjai. "Ajándékként kapták ezt a lehetőséget a gyerekek. Sok
versenyen részt vesznek, és kitűnő eredményeket érnek el matematikából,
fizikából. Nagyon érdekli őket a fizika, és lassan a tananyagban is itt
tartunk, éppen ezért volt számunkra aktuális a kutatóközpont e kiváló
programján való részvétel – mondta az mta.hu-nak Weinmann Gáborné, a fiatalokat kísérő pedagógus, fizikatanár, hozzátéve, hogy jövő héten a paksi atomerőműbe látogatnak.
Az Energiatudományi Kutatóközpont bemutatása során Wojnárovits László, az Izotópkutató Intézet
igazgatója a kutatóközpontot mint leendő munkahelyet is a fiatalok
figyelmébe ajánlotta. "Érdemes nálunk kutatónak lenni" – mondta,
hiszen munkatársaik a tudományos együttműködéseknek köszönhetően
bekapcsolódhatnak a kutatás nemzetközi vérkeringésébe, és saját
elképzeléseiket is megvalósíthatják, ugyanis szabadon megválaszthatják a
szakterületüket.
"A program összeállítása során
törekedtünk rá, hogy a közönség egyrészt megismerhesse a látványos
berendezéseket és a rajtuk folytatott kutatásokat, másrészt az intézet
tudományos kiválóságait is bemutassuk – foglalta össze főbb
szempontjaikat Horváth Ákos igazgató az mta.hu-nak. – A
nukleáris törvényszéki analitika témája pedig a hétköznapi élethez is
kapcsolódik." A kutató azt is fontosnak tartja, hogy felkeltsék az
iskolások érdeklődését a tudományos munka iránt, ugyanis a fiatalok akár
tízéves távlatból is visszaemlékeznek itt szerzett élményeikre, és
később már egyetemi hallgatóként keresik meg az intézetet, hogy
bekapcsolódjanak a kutatásokba.
"Részt veszünk minden olyan rendezvényen, amely során a közönség
megismerheti munkánkat, terveinket, a kutatóközpontban rejlő
kapacitásokat. Vendég kollégák fogadására is készen állunk, hiszen
együttműködéseink során gyakran születnek új ötletek, kutatási témák. És
minél több tudományos eredményt tudunk felmutatni, annál hasznosabb a
reaktor a szakemberek, közvetetten pedig az egész társadalom számára" -
fogalmazott Horváth Ákos.
0 Megjegyzések