A Budapesti Kutatóreaktorról, a radioaktivitással kapcsolatos felfedező kutatásokról és azok hasznosulásáról is sokat megtudhattak mindazok, akik a Magyar Tudomány Ünnepe "Kutatóhelyek tárt kapukkal" keretében ellátogattak az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjába. A monumentális berendezéseken zajló fontos kísérletek és a laboratóriumbemutatók sok fiatalt is vonzottak.

 Csaknem egy egész napot eltölthettek az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában a nukleáris fizika, a kémia és az anyagtudományok iránt érdeklődők. A programok részeként megtekintették a Budapesti Kutatóreaktort, a nukleáris törvényszéki analitikai laboratóriumot, és bepillantást nyertek az izotópkutatásba is.

Az Energiatudományi Kutatóintézet kutatási tevékenysége felöleli a reaktorfizikát, a felület- és sugárkémiát. Üzemelteti a Budapesti Kutatóreaktort, szervezi és koordinálja az ott zajló hazai és nemzetközi vizsgálatokat, és magas színvonalú nukleáris biztonsági kutatásokat folytat. A Paksi Atomerőmű Zrt. főkonzulenseként biztosítja az erőmű működését befolyásoló intézkedések – például az üzemidő-hosszabbítás, a teljesítménynövelés és az új blokkokra vonatkozó környezeti hatások elemzése – tudományos hátterét. A kutatóközpont telepített, illetve mobil műszerekkel széles körű környezetmonitorozást is végez. Ezek a mérések nemcsak a kutatóreaktor biztonságos üzemeltetését és ellenőrzését célozzák, hanem egyúttal fontos referenciaértékéül szolgálnak a paksi erőmű adatainak. Az intézet a jövőben még nagyobb szerepet szán a már most is folyó, nem nukleáris energetikai kutatásoknak. Egy spanyol együttműködésben zajló környezetfizikai vizsgálat például a szén-dioxid mélygeológiai elhelyezésének lehetőségeit elemzi – a kutatók azt tanulmányozzák, mely kőzetek milyen körülmények között lehetnek alkalmasak a gáz elnyelésére.


A szintén a kutatóközpontban működő nukleáris törvényszéki analitikai laboratórium munkája is jól példázza, hogyan hasznosíthatók a felfedező kutatások eredményei. Segítségükkel a szakértők pontosan meg tudják határozni, honnan származik valamely ismeretlen eredetű, talált vagy a hatóságok által elkobzott nukleáris anyag, például gyártási idejének, nyomszennyezőinek és egyéb paramétereinek vizsgálatával. Ez fontos a nukleáris biztonság fenntartásában, a sugárzó anyagokkal folytatott illegális tevékenység leleplezésében vagy megakadályozásában. A laboratórium egyik részlegében az anyagokat az úgynevezett induktív csatolású plazma tömegspektométer (ICP-MS) berendezés segítségével tanulmányozzák a kutatók. A műszer ionokat állít elő, amelyek egy detektorba csapódnak, az pedig rögzíti a különböző tömegű részecskék mennyiségét, így femtogramm (10 -15 gramm) mennyiségű, illetve mikrométer nagyságú részecskék is meghatározhatók.

Az ötvenes évektől üzemelő Budapesti Kutatóreaktorban évtizedek óta folynak reaktorfizikai, sugárzásbiológiai vizsgálatok. A látogatók a 10 megawatt teljesítményű reaktor – amelynek a zónája nagyjából egy méter átmérőjű és 60 centiméter magas – működését, a szigorú biztonsági előírásokat, az izotópgyártást, az anyagfizikai, magfizikai, kémiai kutatásokat is megismerték. A reaktorhoz tartozó hidegneutron-forrásnak köszönhetően úgynevezett neutronszórási kísérletek is végezhetők, amelyek többek között az anyagtudományi felfedező kutatásokat szolgálják. „A kilépő neutronok szórásából következtetni lehet az anyag szerkezetére – magyarázta a hallgatóságnak Gajdos Ferenc üzemvezető. – Ezek a vizsgálatok felhasználhatók az atommag tanulmányozására, de az anyag mechanikai tulajdonságaira is utalhatnak. Motorblokkot, porlasztót, helikopterlapátot is elemeztünk már ezzel a módszerrel."

Kaposvárról utaztak a rendezvényre az Eötvös Lóránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium gépészeti szakirányon tanuló, végzős diákjai. "Ajándékként kapták ezt a lehetőséget a gyerekek. Sok versenyen részt vesznek, és kitűnő eredményeket érnek el matematikából, fizikából. Nagyon érdekli őket a fizika, és lassan a tananyagban is itt tartunk, éppen ezért volt számunkra aktuális a kutatóközpont e kiváló programján való részvétel – mondta az mta.hu-nak Weinmann Gáborné, a fiatalokat kísérő pedagógus, fizikatanár, hozzátéve, hogy jövő héten a paksi atomerőműbe látogatnak.

Az Energiatudományi Kutatóközpont bemutatása során Wojnárovits László, az Izotópkutató Intézet igazgatója a kutatóközpontot mint leendő munkahelyet is a fiatalok figyelmébe ajánlotta. "Érdemes nálunk kutatónak lenni" – mondta, hiszen munkatársaik a tudományos együttműködéseknek köszönhetően bekapcsolódhatnak a kutatás nemzetközi vérkeringésébe, és saját elképzeléseiket is megvalósíthatják, ugyanis szabadon megválaszthatják a szakterületüket.

"A program összeállítása során törekedtünk rá, hogy a közönség egyrészt megismerhesse a látványos berendezéseket és a rajtuk folytatott kutatásokat, másrészt az intézet tudományos kiválóságait is bemutassuk – foglalta össze főbb szempontjaikat Horváth Ákos igazgató az mta.hu-nak. – A nukleáris törvényszéki analitika témája pedig a hétköznapi élethez is kapcsolódik." A kutató azt is fontosnak tartja, hogy felkeltsék az iskolások érdeklődését a tudományos munka iránt, ugyanis a fiatalok akár tízéves távlatból is visszaemlékeznek itt szerzett élményeikre, és később már egyetemi hallgatóként keresik meg az intézetet, hogy bekapcsolódjanak a kutatásokba.

"Részt veszünk minden olyan rendezvényen, amely során a közönség megismerheti munkánkat, terveinket, a kutatóközpontban rejlő kapacitásokat. Vendég kollégák fogadására is készen állunk, hiszen együttműködéseink során gyakran születnek új ötletek, kutatási témák. És minél több tudományos eredményt tudunk felmutatni, annál hasznosabb a reaktor a szakemberek, közvetetten pedig az egész társadalom számára" - fogalmazott Horváth Ákos.