A Lendület program három kutatója számolt be legújabb eredményeiről a felfedező kutatások iránt érdeklődő közönségnek a Magyar Tudomány Ünnepe második nyilvános előadásán. Orbán Gergő fizikus az információelmélet felől közelíti meg az idegrendszer működését, Hájos Norbert agykutató a figyelemmel kapcsolatos agyi aktivitásokat vizsgálja, Winkler István pszichológus, villamosmérnök arra a kérdésre keresi a választ, mik a kommunikáció előfeltételei csecsemőknél.

A Cambridge-ből nemrég az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontba hazatért Orbán Gergő az agyműködés és az informatika közötti hasonlóságot tárta fel hallgatóságának. Különböző mintázatok megfigyelésekor az idegsejtek aktivitása is változik, ami lehetővé teszi, hogy a kutatók az agyműködés vizsgálata alapján rekonstruálják, mi látható egy-egy képen. Így a szakemberek az idegrendszer működését az információelmélet szemszögéből tanulmányozhatják. A kísérletek tanúsága szerint agyunk korántsem csalhatatlan, és a hallgatóság saját példáján győződhetett meg róla, milyen nagy mértékben hagyatkozunk megelőző tapasztalatainkra.

Hájos Norbert agykutató, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa a feszült figyelem állapota során tapasztalható agyi folyamatokat ismertette. Koncentráláskor gyors agyhullámok mérhetők, amelyeket a serkentő és a gátló sejtek pontosan összehangolt tevékenysége kelt. Ez teszi lehetővé a feszült összpontosítást, amelynek során szinte megszűnik a külvilág - mint amikor a futballista a labda elrúgásának pillanatában kizárólag a mozdulatra koncentrál. A szervezet saját vegyületeihez hasonló szerkezetű kannabionoidok azonban beavatkoznak a sejtek összehangolt aktivitásába, és ennek következtében elkalandozik a figyelem.

Winkler István pszichológus, villamosmérnök, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének munkatársa az újszülöttekkel, csecsemőkkel végzett kísérleteik eredményeiről beszélt. A babáknak már jóval azelőtt, hogy megtanulnának beszélni, számos, a kommunikáció előfeltételének tartott képességük megvan. Azonosítanak egyes hangforrásokat, elkülönítik a beszédet a környezeti zajoktól, el tudják dönteni, nekik szól-e egy üzenet, és azt is felismerik, mikor vár tőlük „beszélgetőpartnerük" választ. A filmbejátszásokkal, zenerészletekkel kísért előadásból a közönség a kísérletekben alkalmazott módszereket is megismerhette.

A Magyar Tudomány Ünnepe második nyilvános előadásának zárásaként a három kiválóság a résztvevők kérdéseit válaszolta meg.