A fizika, a kémia és a biológia terén végzett felfedező
kutatások legújabb eredményeivel, valamint a vizsgálatokat lehetővé tévő
korszerű műszerekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők az Akadémia
természettudományos műhelyeiben a Magyar Tudomány Ünnepe "Kutatóhelyek tárt kapukkal" programsorozatán.
Mi
az őssejt, és mire használható? Hogyan segítheti a kémia a régészek
munkáját? Miként járul hozzá a mesterséges intelligencia a zenei
kutatásokhoz? Ízelítőül néhány a sok kérdés közül, amelyre ezen a héten
az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának intézeteiben választ kaphatnak a természet titkai iránt érdeklődők az ott dolgozó kutatóktól.
Az anyagtudományok egyik legdinamikusabban fejlődő ágának tartott
grafénkutatásról tudhatnak meg számtalan érdekességet azok, akik
november 23-án, pénteken délelőtt fél 10-től az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet programján vesznek részt. Mint Nemes-Incze Péter
fizikus elmondta, interaktív laborbemutatón vezeti be a vendégeket az
egyetlen atom vastagságú szénlemez előállításának és megmunkálásának
rejtelmeibe. Az eseményen bemutatja azt az eljárást is, amelynek során
2004-ben Andrej Geim és Konsztantyin Novoszjolov – a grafén
felfedezéséért 2010-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett kutatók – egy
ragasztószalag segítségével grafitból vékony, szinte átlátszó réteget
nyertek. Az előadáson szó lesz arról is, hogy az egyetlen atomnyi
vastagságú grafén alkalmazása miként alakíthatja át hétköznapi
használati tárgyainkat, például a mobiltelefont.
A
mikroszkópokkal, illetve a segítségükkel elénk táruló, szabad szemmel
láthatatlan világba nyújt betekintést pénteken déltől az MTA TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet Biomembrán Laboratóriumában a Lendület program kutatója, Homolya László "Fluoreszkáló
rétegek" című, laborbemutatóval egybekötött előadásán. A sejtbiológus,
aki még hazatérése előtt az egyesült államokbeli National Institute of
Healthsben ismerkedett meg a korszerű mikroszkópos technikákkal, a
kutatócsoportja által használt különböző – konfokális, fluoreszcens –
mikroszkópok működési elvéről és alkalmazási lehetőségeiről is beszél
majd. "A mikroszkópokba helyezett mintákból, a különböző sejtekből és
szövetekből vagy például egy légyszárnyból rendkívül látványos, az élő
szervezetek szerkezetét is megjelenítő képek tárulnak a látogatók szeme
elé" – ígérte a kutató.
A hat intézetet magába foglaló MTA TTK
a hazai természettudományi felfedező kutatások fellegvára, amelyben az
anyagtudomány, a környezettudomány, a szerves kémia, a
gyógyszerhatóanyagok előállítása és vizsgálata révén az egészségtudomány
– különösen az enzimológiai és a kognitív idegtudomány – egyaránt
képviselteti magát. "Munkatársaink az utóbbi időben valamennyi területen
több, említésre méltó, nemzetközi visszhangot kiváltó tanulmányt
közöltek. A legkiemelkedőbb eredményeket a mikroelektronikában, illetve
más high-tech alkalmazásokban fontos grafén-nanoszerkezetek kutatásában
és módosításában, az újszerű katalizátorok fejlesztésében és
alkalmazásában, továbbá a jelölésmentes bioérzékelők, valamint a
lektinek és proteázok természetes immunitásban betöltött szerepének
kutatásában érték el" – sorolta néhány, a nemzetközi tudományos életben
is nagy visszhangot kiváltó eredményüket Szépvölgyi János,
a kutatóközpont megbízott főigazgatója. Véleménye szerint az intézetek
versenyképességének további javításához járul hozzá az a nyolc
kutatócsoport is, amelyet a Pálinkás József által indított Lendület
program kiválóságai alapítottak. "A program által biztosított
forrásoknak köszönhetően a befogadó intézmények további témakörökben
indíthatnak kutatásokat, és új módszereket honosíthatnak meg –
hangoztatta a főigazgató. – A nyertes kutatók új területeken kezdhetnek
dolgozni, vagy hatékonyabban tudják végezni már folyamatban lévő
kutatásaikat, ráadásul öt évre előre tervezhetnek, ami mind a kutatás,
mind tudományos előrehaladásuk, mind személyes egzisztenciájuk
szempontjából biztonságot jelent."
A
magyar felfedező kutatások művelőinek a nemzetközi tudományos térben
elfoglalt helyét erősítheti az akadémiai kutatóintézet-hálózat
infrastrukturális megújításának részeként épülő új interdiszciplináris
természettudományi kutatóközpont, a 2013-ban elkészülő MTA-Q2 – véli Szépvölgyi János.
Mint fogalmazott, az épülő központ minőségileg új szintet képvisel
majd: "Egyrészt 21. századi körülmények között folytathatjuk
kutatásainkat, másrészt az odaköltöző intézetek a korábbinál sokkal
szorosabban működhetnek együtt. A fizikai közelség nemcsak a közös
gondolkodásra, a különböző tudományos diszciplínákban tevékenykedő
kollégák megközelítésmódjának és problémamegoldási módszereinek
megismerésére ösztönzi az ott dolgozókat, hanem kiváló lehetőséget kínál
a kémia, az anyagtudomány, a biológia és az élettudományok
határterületeit érintő, interdiszciplináris kutatások kiszélesítésére
is." Szépvölgyi János elmondta: mindennek azért van különös
jelentősége, mert az általános tapasztalat szerint kiugró tudományos
eredmények, gyökeresen új felfedezések nagyobb valószínűséggel születnek
a különböző tudományágak határterületein folytatott kutatásokból.
Szerinte mindezek mellett az egyetemi és akadémiai kutatások korábbinál
magasabb szintű, jelentős szinergiát ígérő összehangolására is lehetőség
nyílik, hiszen az MTA-Q2 komplexuma két nagy egyetem, a BME és az ELTE közelében található.
0 Megjegyzések