A fizika, a kémia és a biológia terén végzett felfedező kutatások legújabb eredményeivel, valamint a vizsgálatokat lehetővé tévő korszerű műszerekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők az Akadémia természettudományos műhelyeiben a Magyar Tudomány Ünnepe "Kutatóhelyek tárt kapukkal" programsorozatán.

Mi az őssejt, és mire használható? Hogyan segítheti a kémia a régészek munkáját? Miként járul hozzá a mesterséges intelligencia a zenei kutatásokhoz? Ízelítőül néhány a sok kérdés közül, amelyre ezen a héten az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának intézeteiben választ kaphatnak a természet titkai iránt érdeklődők az ott dolgozó kutatóktól.

Az anyagtudományok egyik legdinamikusabban fejlődő ágának tartott grafénkutatásról tudhatnak meg számtalan érdekességet azok, akik november 23-án, pénteken délelőtt fél 10-től az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet programján vesznek részt. Mint Nemes-Incze Péter fizikus elmondta, interaktív laborbemutatón vezeti be a vendégeket az egyetlen atom vastagságú szénlemez előállításának és megmunkálásának rejtelmeibe. Az eseményen bemutatja azt az eljárást is, amelynek során 2004-ben Andrej Geim és Konsztantyin Novoszjolov – a grafén felfedezéséért 2010-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett kutatók – egy ragasztószalag segítségével grafitból vékony, szinte átlátszó réteget nyertek. Az előadáson szó lesz arról is, hogy az egyetlen atomnyi vastagságú grafén alkalmazása miként alakíthatja át hétköznapi használati tárgyainkat, például a mobiltelefont.

A mikroszkópokkal, illetve a segítségükkel elénk táruló, szabad szemmel láthatatlan világba nyújt betekintést pénteken déltől az MTA TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet Biomembrán Laboratóriumában a Lendület program kutatója, Homolya László "Fluoreszkáló rétegek" című, laborbemutatóval egybekötött előadásán. A sejtbiológus, aki még hazatérése előtt az egyesült államokbeli National Institute of Healthsben ismerkedett meg a korszerű mikroszkópos technikákkal, a kutatócsoportja által használt különböző – konfokális, fluoreszcens – mikroszkópok működési elvéről és alkalmazási lehetőségeiről is beszél majd. "A mikroszkópokba helyezett mintákból, a különböző sejtekből és szövetekből vagy például egy légyszárnyból rendkívül látványos, az élő szervezetek szerkezetét is megjelenítő képek tárulnak a látogatók szeme elé" – ígérte a kutató.

A hat intézetet magába foglaló MTA TTK a hazai természettudományi felfedező kutatások fellegvára, amelyben az anyagtudomány, a környezettudomány, a szerves kémia, a gyógyszerhatóanyagok előállítása és vizsgálata révén az egészségtudomány – különösen az enzimológiai és a kognitív idegtudomány – egyaránt képviselteti magát. "Munkatársaink az utóbbi időben valamennyi területen több, említésre méltó, nemzetközi visszhangot kiváltó tanulmányt közöltek. A legkiemelkedőbb eredményeket a mikroelektronikában, illetve más high-tech alkalmazásokban fontos grafén-nanoszerkezetek kutatásában és módosításában, az újszerű katalizátorok fejlesztésében és alkalmazásában, továbbá a jelölésmentes bioérzékelők, valamint a lektinek és proteázok természetes immunitásban betöltött szerepének kutatásában érték el" – sorolta néhány, a nemzetközi tudományos életben is nagy visszhangot kiváltó eredményüket Szépvölgyi János, a kutatóközpont megbízott főigazgatója. Véleménye szerint az intézetek versenyképességének további javításához járul hozzá az a nyolc kutatócsoport is, amelyet a Pálinkás József által indított Lendület program kiválóságai alapítottak. "A program által biztosított forrásoknak köszönhetően a befogadó intézmények további témakörökben indíthatnak kutatásokat, és új módszereket honosíthatnak meg – hangoztatta a főigazgató. – A nyertes kutatók új területeken kezdhetnek dolgozni, vagy hatékonyabban tudják végezni már folyamatban lévő kutatásaikat, ráadásul öt évre előre tervezhetnek, ami mind a kutatás, mind tudományos előrehaladásuk, mind személyes egzisztenciájuk szempontjából biztonságot jelent."

A magyar felfedező kutatások művelőinek a nemzetközi tudományos térben elfoglalt helyét erősítheti az akadémiai kutatóintézet-hálózat infrastrukturális megújításának részeként épülő új interdiszciplináris természettudományi kutatóközpont, a 2013-ban elkészülő MTA-Q2 – véli Szépvölgyi János. Mint fogalmazott, az épülő központ minőségileg új szintet képvisel majd: "Egyrészt 21. századi körülmények között folytathatjuk kutatásainkat, másrészt az odaköltöző intézetek a korábbinál sokkal szorosabban működhetnek együtt. A fizikai közelség nemcsak a közös gondolkodásra, a különböző tudományos diszciplínákban tevékenykedő kollégák megközelítésmódjának és problémamegoldási módszereinek megismerésére ösztönzi az ott dolgozókat, hanem kiváló lehetőséget kínál a kémia, az anyagtudomány, a biológia és az élettudományok határterületeit érintő, interdiszciplináris kutatások kiszélesítésére is." Szépvölgyi János elmondta: mindennek azért van különös jelentősége, mert az általános tapasztalat szerint kiugró tudományos eredmények, gyökeresen új felfedezések nagyobb valószínűséggel születnek a különböző tudományágak határterületein folytatott kutatásokból. Szerinte mindezek mellett az egyetemi és akadémiai kutatások korábbinál magasabb szintű, jelentős szinergiát ígérő összehangolására is lehetőség nyílik, hiszen az MTA-Q2 komplexuma két nagy egyetem, a BME és az ELTE közelében található.