Miként beszél a nyelv a kultúráról és az életmódról? Lehet-e nyelvet cserélni? Hogyan mondják finnül, hanti vagy manysi nyelven, hogy "apa", "hal" vagy "szem"? – többek között ezekre a kérdésekre kaphatnak választ a középiskolások az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyílt napján, amelyre november 20-án, a Magyar Tudomány Ünnepe "Kutatóhelyek tárt kapukkal" programsorozatának keretében kerül sor.

UralonetSzínes programmal várja érdeklődő látogatóit az MTA Nyelvtudományi Intézete. A résztvevők egyebek közt meghallgathatják az uralisztikával és nyelvtörténettel foglalkozó kutatók személyes beszámolóit az uráli nyelveket beszélő népek kultúrájáról és jelenlegi helyzetéről. Az intézet munkatársai kutatásaik és saját tapasztalataik, élményeik alapján beszélnek a hagyományos életmódot folytató vagy azt épp feladó számi (lapp), obi-ugor és szamojéd népcsoportok fennmaradási esélyeiről, nyelvük megtartásának lehetőségeiről. Az érdeklődők megismerkedhetnek továbbá a nyelvi sokféleség, a nyelvcsere és a nemzedékek közti nyelvátadás fogalmával is. A kötetlen beszélgetések során szó esik például a nyelvészet módszertanáról, a nyelvészeti terep- és műhelymunka érdekességeiről, többek között arról, milyen szempontok alapján választják ki a terepen dolgozó kutatók az adatközlőiket, és hogyan teremtenek kapcsolatot velük.

A látogatók emellett játékos formában ismerhetik meg az Uralonet, az uráli nyelvi adatbázis interaktív felületét és működését. "Az Uralonet az uráli nyelvek teljes közös szókincsét felöleli – mondta az mta.hu-nak Várnai Zsuzsa, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa. – A nyomtatott szótárakkal szemben óriási előnye, hogy nemcsak egyes szavakat kereshetünk benne, hanem az adatok több szempont alapján lekérdezhetők. Az adatbázis a finn, a magyar és az észt mellett a kisebb uráli nyelvek közös eredetű szókészletét is tartalmazza." Az Uralonet segítségével többek között az is jól nyomon követhető, milyen szabályok szerint változtak bizonyos magán- és mássalhangzók, illetve hogyan módosult a szavak jelentése. A látogatók négy-öt fős csoportjait kalauzoló kutatók szakértő magyarázatokkal szolgálnak a hangzóváltozásokról, a szabályos hangmegfelelésekről és a jelentésváltozások törvényszerűségeiről.
MTÜ kutatóhelyek

"A nyelvek szókészlete az adott nép életmódjáról is sokat elárul – mutatott rá Várnai Zsuzsa. – A »lak, lakrész« fogalomkörre keresve a magyarban például a »ház« szót kapjuk meg, de a lappban a »sátor, házikó« szerepel ennek megfelelőjeként. A komiban ugyanakkor a »templom« jelentésű szóösszetétel egyik elemeként maradt meg."

                                                                 ***
A Magyar Tudomány Ünnepe a nyelvészet más területei iránt érdeklődőknek is izgalmas programokat kínál. A beszéd megértése, elsajátítása, a beszédprodukció és az idegi folyamatok összefüggéseit vizsgáló tudomány, a neurolingvisztika legújabb eredményeit ismerhette meg a közönség az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete és a Nyelvtudományi Intézet "Látható nyelvek és az agy. Új lehetőségek és kihívások az idegtudományok és a neurolingvisztika számára" című rendezvényén.

Csépe Valériának, az MTA főtitkárhelyettesének a látható és a hangzó nyelvek és az agyműködés kapcsolatát bemutató nyitóelőadása után Honbolygó Ferenc beszélt a dallam, az intonáció, a szóhangsúly és az agyi aktivitás közti viszonyokról. A program különleges eleme volt, hogy – először az Akadémián – jelnyelven adott elő a jelnyelvről Romanek Péter [siket jelnyelvi szakértő, anyanyelvi jelelő] a nem hangzó nyelveket övező tévhitekről. Bartha Csilla és Hattyár Helga a legújabb nemzetközi kutatások eredményeit összefoglalva elemezte a jelnyelvek használatához társuló agyi aktivitásokat, és vetette össze a hangzó beszédhez kapcsolódó folyamatokkal. A rendezvény végén az érdeklődők a jelnyelv szerkezetéről és kisgyerekkori elsajátításáról kérdezték a kutatókat.