Az MTA Ökológiai Kutatóközpont
kutatóinak a távérzékeléses vizsgálatokról szóló két esettanulmányát
tartalmazza az a közelmúltban megjelent kötet, amely az ökológiai
kutatások számára új lehetőséget jelentő műholdas adatgyűjtés
tapasztalatairól ad átfogó képet. A kiadvány célja,
hogy az Európai Unió döntéshozói számára bemutassa a legsikeresebb
kutatásokat és elősegítse a gazdasági, biztonsági, környezetvédelmi és
fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe vevő programok
elindítását.
Műholdképek,
a levegőből készített, úgynevezett hiperspektrális felvételek, illetve a
LIDAR technológia, vagyis pásztázó lézer használatával olyan adatokhoz
jutnak a kutatók, amelyek értékelésével pontos képet alkothatnak az
élővíz minőségéről, az áramlások, a medencék és öblök helyzetéről,
valamint a parti vegetáció állapotáról. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont által is használt, két korszerű módszer magyarországi alkalmazásáról olvasható összefoglaló a NEREUS (Network of European Regions Using Space Technologies) által kiadott új kötetben, amelyet az Európai Parlamentben is bemutattak. „Az Európai Űrügynökség (ESA) Global Monitoring for Environment and Security (GMES) programjának keretében folytatott kutatások sikeresek, érdemes folytatni őket" – nyilatkozta az mta.hu-nak Zlinszky András, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa. A GMES
célja egy olyan európai földmegfigyelési rendszer kialakítása, amely
gazdasági és biztonsági feladatok ellátása mellett fontos
környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat is szolgál. A magyar
kutató szerint a visszajelzések alapján az EP döntéshozóit – akik
számára Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség szakaszmérnökség-vezetője
a balatoni műholdas vízminőség-távérzékelés felhasználójaként méltatta
az akadémiai intézet tevékenységét – is sikerült meggyőzni a program
hasznosságáról, amelynek következő lépéseként 2014-ben három Sentinel
műholdat állítanak pályára. „Ezek a műholdak nagy felbontású, jó
minőségű és az interneten térítésmentesen hozzáférhető adatokat
szolgáltatnak, amelyek elsősorban nagyobb tavak kutatásánál jelentenek
segítséget a kutatóknak" – mondta Zlinszky András.
A hiperspektrális módszerrel gyűjtött adatok matematikai
feldolgozásával pontosabb ismeretek szerezhetők a part mentén található
nádasok állapotáról és a vízben élő algákról, a pásztázó lézer
segítségével szerzett információk révén pedig a növénymagasságot és a
domborzati viszonyokat tudják az eddiginél jobban meghatározni. Ez
utóbbi segítheti a kutatókat annak meghatározásában, mely területek
kerülhetnek a vízszint ingadozásával víz alá.
0 Megjegyzések