Az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak a távérzékeléses vizsgálatokról szóló két esettanulmányát tartalmazza az a közelmúltban megjelent  kötet, amely az ökológiai kutatások számára új lehetőséget jelentő műholdas adatgyűjtés tapasztalatairól ad átfogó képet. A kiadvány célja, hogy az Európai Unió döntéshozói számára bemutassa a legsikeresebb kutatásokat és elősegítse a gazdasági, biztonsági, környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe vevő programok elindítását.

Műholdas felvétel a Balaton lebegőanyag-tartalmáról

Műholdképek, a levegőből készített, úgynevezett hiperspektrális felvételek, illetve a LIDAR technológia, vagyis pásztázó lézer használatával olyan adatokhoz jutnak a kutatók, amelyek értékelésével pontos képet alkothatnak az élővíz minőségéről, az áramlások, a medencék és öblök helyzetéről, valamint a parti vegetáció állapotáról. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont által is használt, két korszerű módszer magyarországi alkalmazásáról olvasható összefoglaló a NEREUS (Network of European Regions Using Space Technologies) által kiadott új kötetben, amelyet az Európai Parlamentben is bemutattak. „Az Európai Űrügynökség (ESA) Global Monitoring for Environment and Security (GMES) programjának keretében folytatott kutatások sikeresek, érdemes folytatni őket" – nyilatkozta az mta.hu-nak Zlinszky András, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa. A GMES célja egy olyan európai földmegfigyelési rendszer kialakítása, amely gazdasági és biztonsági feladatok ellátása mellett fontos környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat is szolgál. A magyar kutató szerint a visszajelzések alapján az EP döntéshozóit – akik számára Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség szakaszmérnökség-vezetője a balatoni műholdas vízminőség-távérzékelés felhasználójaként méltatta az akadémiai intézet tevékenységét – is sikerült meggyőzni a program hasznosságáról, amelynek következő lépéseként 2014-ben három Sentinel műholdat állítanak pályára. „Ezek a műholdak nagy felbontású, jó minőségű és az interneten térítésmentesen hozzáférhető adatokat szolgáltatnak, amelyek elsősorban nagyobb tavak kutatásánál jelentenek segítséget a kutatóknak" – mondta Zlinszky András.

A hiperspektrális módszerrel gyűjtött adatok matematikai feldolgozásával pontosabb ismeretek szerezhetők a part mentén található nádasok állapotáról és a vízben élő algákról, a pásztázó lézer segítségével szerzett információk révén pedig a növénymagasságot és a domborzati viszonyokat tudják az eddiginél jobban meghatározni. Ez utóbbi segítheti a kutatókat annak meghatározásában, mely területek kerülhetnek a vízszint ingadozásával víz alá.