A vegyestüzelésű kazán számos előnye közül az egyik, hogy akár a háztartási hulladékot is elégethetjük benne. Hogyan spórolhatunk a fán, illetve a szénen? Érdemes egyáltalán hulladékkal fűteni? Milyen fűtőértékkel rendelkeznek a különböző hulladékok?
Magyarországon a hatályos törvények tiltják a háztartásokban keletkezett hulladékok otthoni elégetését, történjék ez szabad tűzön, vagy kazánban. Az igazság azonban az, hogy ennek betartását nem lehet felügyelni, tulajdonképpen nem is létezik. Olyannyira igaz ez, hogy a vegyestüzelésű kazánok forgalmazói marketingszövegükbe bele is építik a hulladék elégetésének lehetőségét, mint a kazán egyik előnyét. Hiába tehát a törvény, a betyár virtus – no meg a szükség – nagyobb úr. Nézzük meg inkább abból a szemszögből a dolgot, hogy érdemes-e egyáltalán bíbelődni vele.
Hogyan lehet papírral fűteni?
Talán meglepő adat, de a papír fűtőértéke 15 MJ/kg, azaz körülbelül megegyezik a szárított fáéval. Ebből könnyen hihetnénk, hogy papírral éppen olyan gazdaságos fűteni, mint fával, ám nyilvánvalóan tudja mindenki, hogy sokkal gyorsabban adja le ezt a fűtőértéket a papír, mint a fa. Ha papírral fűtenénk, jószerivel ott ülhetnénk egész nap a kazán előtt. Egy átlagos háztartásban nem keletkezik annyi papírhulladék, hogy azzal biztosítani tudjuk az otthon melegét. Mi értelme van tehát annak, hogy papírt égetünk a kazánban? Fűtés szempontjából nem sok, de abban minden bizonnyal nagy hasznunkra lehet, hogy a hulladék egy részét nem a kukába kell dobnunk, hanem el tudjuk tüntetni, ezáltal talán spórolhatunk valamit a hulladékszállítás díján. Van azonban egy módszer a papír jobb fűtési hasznosítására: van olyan ismerős, aki szorosra fűzött papírkötegeket pakol a kazánjába esténként, 3 ilyen pedig épp arra elég, hogy éjjel ne hűljenek ki teljesen a radiátorok az egyébként nem túl nagy házában.
Használható a műanyag fűtésre?
Míg a papír elégetése nem jár túl nagy korom-, és melléktermék képződéssel, addig a háztartásban fellelhető egyéb hulladékok égetése már komoly gondot okozhat a tulajnak. A különböző műanyagok fűtőértéke meglehetősen magas, például a PET palacké majdnem megegyezik a benzinével, több mint 40 MJ/kg. Ennek ellenére sem ajánlatos a műanyag hulladékot a kazánba dobni.
Milyen probléma származhat ebből? Először a kazán belseje, és a kémény fogja jelezni, hogy nem volt valami nagy ötlet műanyagot égetni, ugyanis nehezen eltávolítható szurok fog képződni a kéményben. Ez nem csak a tisztítási költségeinket növelheti, de a vegyestüzelésű kazánból felszálló magas hőmérsékletű füstgáz miatt gyakran meg is gyullad a lerakódott korom, ez szokott kéménytüzekhez vezetni. Természetesen a környezetünket is károsítjuk a műanyag elégetése során kiváló rákkeltő anyagokkal. Sokakat ez sajnos nem hat meg különösebben, ők jó, ha tudják, hogy elsősorban saját családjukat, és közvetlen szomszédaikat ítélik lassú mérgezésre. Ennek fényében a szomszédok panasszal is élhetnek, ha azt tapasztalják, hogy műanyaggal fűtünk, és igen komoly összegű bírság is lehet az ára könnyelműségünknek.
Jól tesszük tehát, ha a műanyagot szelektív gyűjtőkbe dobjuk. Ezekben a percekben is kutatók százai dolgoznak azon, hogyan lehet a legkevesebb káros anyag képződéssel elégetni a műanyag hulladékot, de még nem jöttek rá a tökéletes megoldásra, úgyhogy otthon biztosan nem fog menni! Aki igazán alapos, az a bolti csomagolópapírt, és a tejes-, üdítős dobozt sem dobja a kazánba, ugyanis ezekben több a műanyag, mint a papír.
Mi a helyzet a szerves hulladékokkal?
Különböző szerves hulladékok azonban minden további nélkül elégethetők a vegyestüzelésű kazánban. Mivel ilyen típusú kazánnal elsősorban kertes házakban fűtenek, így a metszéskor eltávolított gallyak, ágak természetesen mehetnek a fűtőanyagok közé. De ide tartozik még a kukorica, vagy a napraforgó szára is, amelyek fűtőértéke körülbelül azonos a fáéval, és előszeretettel alkalmazzák nagyobb kazánokban is. Szalmával is szívesen fűtenek a gazdák, fűtőértéke 17 MJ/kg körül mozog. De a dióhéj, vagy a fel nem használt olajos magvak is elégethetőek a kazánban, ezek fűtőértéke már a 20 MJ/kg-ot is eléri.
Ha fával fűtünk
Nyilvánvaló, hogy csupán hulladékkal kevesen tudják megoldani a lakás fűtését, fő fűtőanyagként fát, szenet, vagy egyéb fa alapú tüzelőanyagot kell vásárolni. Fa és fa között is van azonban különbség, nem különben a szállítás és a tárolás feltételeiben. Mind kihat arra, hogy mennyire lesz majd gazdaságos télen a fűtésünk.
Sajnos kevesen tehetik meg, hogy egy évre előre megvegyék a szükséges famennyiséget, pedig a legjobb megoldás az lenne, ha szellős, fedett helyen teljesen kiszárítanánk a fát felhasználás előtt. Az a fa ugyanis, amit szezon elején – vagy esetleg a közepén – vásárolunk meg, leggyakrabban frissen vágott fa, vagy ahogy a szakmában mondani szokták: még szinte fütyül rajta a rigó. A kedvünkért nem fogják egy éven át szárítgatni a fát, de ha akarjuk, nagyon szívesen állítják ezt! Tehát ha nincs is lehetőségünk előre megvenni a tüzelőt, akkor is igyekezzünk még a szezon előtt beszerezni, és raklapon, szellős, fedett helyen tárolni a felhasználásig. A frissen vágott fa fűtőértéke ugyanis 6-7 MJ/kg, azaz kevesebb, mint a fele a szárított fáénak.
Szállításnál is érdemes odafigyelni egy-két dologra. Ha van lehetőségünk, nézzük meg, hol tárolják a fát azok, akiktől vásároljuk. A szabad ég alatt tárolt fa könnyen magába szívja az esővizet, így nem csak a fűtőértéke romlik, de jóval többet is nyom a súlya, mint kellene. Ezzel pedig elérkeztünk a szállítás másik fontos kritériumához. Nagy divat ugyanis súlyra árulni a fát, ám ez a megoldás nem éppen szerencsés a vevő szempontjából. Először is, aligha van lehetőségünk leellenőrizni a kiszállított fa súlyát, hacsak nincs egy hídmérleg az autóbeállónk alatt. Másodsorban pedig a vizes fa jóval nehezebb, mint a száraz, így a rosszabb fűtőértékű fából még kevesebbet is kapunk ugyanazért az összegért, mint ha szárított fát vettünk volna. Ehelyett rendeljük köbméterre a fát, ha lehetőségünk nyílik rá. A köbméterre nincs hatással a víz, valamint ötödikes matematikai számítással könnyen ellenőrizhetjük a mennyiséget.
Az egyik legnépszerűbb fafajta az akác, amely tömörsége révén elég lassan adja le a hőt, így sokáig élvezhetjük a melegét. Az akác könnyen hasad, így akár még élvezetesnek is mondható a fahasogatás. Az akácfa kérge azonban elég vastag, és képes meglehetősen sok vizet magába szívni, amitől jelentősen megnőhet a rakomány súlya, és romolhat a fűtőértéke is. A másik népszerű fafajta a tölgy, amely szintén keményfa, és száradás után az akácfánál némileg magasabb fűtőértékkel rendelkezik, jobban tartja a parazsat. A tölgyfa meglehetősen nehezen hasad, ezért aztán jól fel kell gyűrnünk az ingujjat, ha nekilátunk.
Sokan fával tüzelnek
Napjaink egyik aktuális témája az energia-kérdés. Szükségszerű foglalkozni vele, hiszen amellett, hogy egyre nagyobb arányban terheli meg pénztárcánkat az energia-felhasználás, egyre többször halljuk, hogy (más téren is) pazarló életvitelünk a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet. A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, mely folyamatosan rendelkezésre áll, vagy legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A fosszilis energiahordozók kimerülésével felértékelődik tehát a megújuló energiaforrás, aminek fontosságát tovább növeli a lakosság energiaköltség-csökkentési törekvése is.
Az utóbbi évelekben érdekes tendenciák körvonalazódnak a fűtési módokat illetően: a 2002-2010-es évek közti időszakban hazánkban csaknem háromszorosára (!) emelkedett a lakossági gázár (ez messze az infláció feletti, évi átlag 12%-os mértékű drágulásnak felel meg).
Ezen tendencia (is) egyre több családot késztet megújuló energiaforrással való tüzelés alkalmazására, ez hazánkban az esetek 70%-ában tüzifával való tüzelést jelent. Ezen túl azonban célszerű lenne a fakitermelés során keletkező mellékterméket, hulladékot növekvő mértékben energetikai célokra hasznosítani. A fakéregből, faforgácsból és a fűrészporból a megfelelő feldolgozás után kiváló minőségű bio-tüzelőanyag készíthető, amelyeket pellet és biobrikett formájában ismerünk. Ezek legfőbb jellemzője az alacsony nedvességtartalom és a nagy tömörség (1-1,3 g/cm3), amely tulajdonságok fokozottan alkalmassá teszik őket a modern, gazdaságos fűtésre. A közeljövő célja kell, hogy legyen, ezen megújuló energiaforrások nagymértékű elterjedése!
Ha szénnel fűtünk
Egyre kisebb a kereslet a szén iránt, önmagában már szinte senki nem használja fűtőanyagként, csupán kiegészítésként a fa mellé. A leggyakrabban az éjszakai fűtési időszakra raknak szenet a vegyestüzelésű kazánba, ugyanis a fával ellentétben képes reggelig izzani, és melegíteni a lakást.
A tüzéptelepeken kétfajta szenet találunk, fekete- és barna szenet. Míg a barnaszén fűtőértéke körülbelül 20-22 MJ/kg, addig a fekete széné a 33 MJ/kg-ot is elérheti, ennek megfelelően a fekete drágább is. A nagyobb fűtőérték mellett a fekete szén égése gyorsabb is, ezért nagyon sokan keverve rakják a vegyestüzelésű kazánba ezt a két fajtát. Bár komoly hatástanulmányok aligha születtek a szén keverésének leggazdaságosabb módjáról, a felhasználók nagyobb része az 1:3 arányú keverésre esküszik, azaz 3 rész feketeszénhez 1 rész barnaszenet kevernek, hogy a nagy fűtőérték megőrzése mellett a barnaszén valamelyest „visszafogja” az égést.
Feketeszénből a leggyakrabban lengyel lángborsóval, vagy lengyel dióval találkozhatunk a tüzéptelepeken, amelyek ára 5000 és 6000 forint között mozog mázsánként, barnaszénből pedig leginkább ledvicei, vagy herkulesi szenet találunk, amelyek ára 4000 és 4700 forint közöttire tehető.
Hogyan lehet papírral fűteni?
Talán meglepő adat, de a papír fűtőértéke 15 MJ/kg, azaz körülbelül megegyezik a szárított fáéval. Ebből könnyen hihetnénk, hogy papírral éppen olyan gazdaságos fűteni, mint fával, ám nyilvánvalóan tudja mindenki, hogy sokkal gyorsabban adja le ezt a fűtőértéket a papír, mint a fa. Ha papírral fűtenénk, jószerivel ott ülhetnénk egész nap a kazán előtt. Egy átlagos háztartásban nem keletkezik annyi papírhulladék, hogy azzal biztosítani tudjuk az otthon melegét. Mi értelme van tehát annak, hogy papírt égetünk a kazánban? Fűtés szempontjából nem sok, de abban minden bizonnyal nagy hasznunkra lehet, hogy a hulladék egy részét nem a kukába kell dobnunk, hanem el tudjuk tüntetni, ezáltal talán spórolhatunk valamit a hulladékszállítás díján. Van azonban egy módszer a papír jobb fűtési hasznosítására: van olyan ismerős, aki szorosra fűzött papírkötegeket pakol a kazánjába esténként, 3 ilyen pedig épp arra elég, hogy éjjel ne hűljenek ki teljesen a radiátorok az egyébként nem túl nagy házában.
Használható a műanyag fűtésre?
Míg a papír elégetése nem jár túl nagy korom-, és melléktermék képződéssel, addig a háztartásban fellelhető egyéb hulladékok égetése már komoly gondot okozhat a tulajnak. A különböző műanyagok fűtőértéke meglehetősen magas, például a PET palacké majdnem megegyezik a benzinével, több mint 40 MJ/kg. Ennek ellenére sem ajánlatos a műanyag hulladékot a kazánba dobni.
Milyen probléma származhat ebből? Először a kazán belseje, és a kémény fogja jelezni, hogy nem volt valami nagy ötlet műanyagot égetni, ugyanis nehezen eltávolítható szurok fog képződni a kéményben. Ez nem csak a tisztítási költségeinket növelheti, de a vegyestüzelésű kazánból felszálló magas hőmérsékletű füstgáz miatt gyakran meg is gyullad a lerakódott korom, ez szokott kéménytüzekhez vezetni. Természetesen a környezetünket is károsítjuk a műanyag elégetése során kiváló rákkeltő anyagokkal. Sokakat ez sajnos nem hat meg különösebben, ők jó, ha tudják, hogy elsősorban saját családjukat, és közvetlen szomszédaikat ítélik lassú mérgezésre. Ennek fényében a szomszédok panasszal is élhetnek, ha azt tapasztalják, hogy műanyaggal fűtünk, és igen komoly összegű bírság is lehet az ára könnyelműségünknek.
Jól tesszük tehát, ha a műanyagot szelektív gyűjtőkbe dobjuk. Ezekben a percekben is kutatók százai dolgoznak azon, hogyan lehet a legkevesebb káros anyag képződéssel elégetni a műanyag hulladékot, de még nem jöttek rá a tökéletes megoldásra, úgyhogy otthon biztosan nem fog menni! Aki igazán alapos, az a bolti csomagolópapírt, és a tejes-, üdítős dobozt sem dobja a kazánba, ugyanis ezekben több a műanyag, mint a papír.
Mi a helyzet a szerves hulladékokkal?
Különböző szerves hulladékok azonban minden további nélkül elégethetők a vegyestüzelésű kazánban. Mivel ilyen típusú kazánnal elsősorban kertes házakban fűtenek, így a metszéskor eltávolított gallyak, ágak természetesen mehetnek a fűtőanyagok közé. De ide tartozik még a kukorica, vagy a napraforgó szára is, amelyek fűtőértéke körülbelül azonos a fáéval, és előszeretettel alkalmazzák nagyobb kazánokban is. Szalmával is szívesen fűtenek a gazdák, fűtőértéke 17 MJ/kg körül mozog. De a dióhéj, vagy a fel nem használt olajos magvak is elégethetőek a kazánban, ezek fűtőértéke már a 20 MJ/kg-ot is eléri.
Ha fával fűtünk
Nyilvánvaló, hogy csupán hulladékkal kevesen tudják megoldani a lakás fűtését, fő fűtőanyagként fát, szenet, vagy egyéb fa alapú tüzelőanyagot kell vásárolni. Fa és fa között is van azonban különbség, nem különben a szállítás és a tárolás feltételeiben. Mind kihat arra, hogy mennyire lesz majd gazdaságos télen a fűtésünk.
Sajnos kevesen tehetik meg, hogy egy évre előre megvegyék a szükséges famennyiséget, pedig a legjobb megoldás az lenne, ha szellős, fedett helyen teljesen kiszárítanánk a fát felhasználás előtt. Az a fa ugyanis, amit szezon elején – vagy esetleg a közepén – vásárolunk meg, leggyakrabban frissen vágott fa, vagy ahogy a szakmában mondani szokták: még szinte fütyül rajta a rigó. A kedvünkért nem fogják egy éven át szárítgatni a fát, de ha akarjuk, nagyon szívesen állítják ezt! Tehát ha nincs is lehetőségünk előre megvenni a tüzelőt, akkor is igyekezzünk még a szezon előtt beszerezni, és raklapon, szellős, fedett helyen tárolni a felhasználásig. A frissen vágott fa fűtőértéke ugyanis 6-7 MJ/kg, azaz kevesebb, mint a fele a szárított fáénak.
Szállításnál is érdemes odafigyelni egy-két dologra. Ha van lehetőségünk, nézzük meg, hol tárolják a fát azok, akiktől vásároljuk. A szabad ég alatt tárolt fa könnyen magába szívja az esővizet, így nem csak a fűtőértéke romlik, de jóval többet is nyom a súlya, mint kellene. Ezzel pedig elérkeztünk a szállítás másik fontos kritériumához. Nagy divat ugyanis súlyra árulni a fát, ám ez a megoldás nem éppen szerencsés a vevő szempontjából. Először is, aligha van lehetőségünk leellenőrizni a kiszállított fa súlyát, hacsak nincs egy hídmérleg az autóbeállónk alatt. Másodsorban pedig a vizes fa jóval nehezebb, mint a száraz, így a rosszabb fűtőértékű fából még kevesebbet is kapunk ugyanazért az összegért, mint ha szárított fát vettünk volna. Ehelyett rendeljük köbméterre a fát, ha lehetőségünk nyílik rá. A köbméterre nincs hatással a víz, valamint ötödikes matematikai számítással könnyen ellenőrizhetjük a mennyiséget.
Az egyik legnépszerűbb fafajta az akác, amely tömörsége révén elég lassan adja le a hőt, így sokáig élvezhetjük a melegét. Az akác könnyen hasad, így akár még élvezetesnek is mondható a fahasogatás. Az akácfa kérge azonban elég vastag, és képes meglehetősen sok vizet magába szívni, amitől jelentősen megnőhet a rakomány súlya, és romolhat a fűtőértéke is. A másik népszerű fafajta a tölgy, amely szintén keményfa, és száradás után az akácfánál némileg magasabb fűtőértékkel rendelkezik, jobban tartja a parazsat. A tölgyfa meglehetősen nehezen hasad, ezért aztán jól fel kell gyűrnünk az ingujjat, ha nekilátunk.
Sokan fával tüzelnek
Napjaink egyik aktuális témája az energia-kérdés. Szükségszerű foglalkozni vele, hiszen amellett, hogy egyre nagyobb arányban terheli meg pénztárcánkat az energia-felhasználás, egyre többször halljuk, hogy (más téren is) pazarló életvitelünk a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet. A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, mely folyamatosan rendelkezésre áll, vagy legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A fosszilis energiahordozók kimerülésével felértékelődik tehát a megújuló energiaforrás, aminek fontosságát tovább növeli a lakosság energiaköltség-csökkentési törekvése is.
Az utóbbi évelekben érdekes tendenciák körvonalazódnak a fűtési módokat illetően: a 2002-2010-es évek közti időszakban hazánkban csaknem háromszorosára (!) emelkedett a lakossági gázár (ez messze az infláció feletti, évi átlag 12%-os mértékű drágulásnak felel meg).
Ezen tendencia (is) egyre több családot késztet megújuló energiaforrással való tüzelés alkalmazására, ez hazánkban az esetek 70%-ában tüzifával való tüzelést jelent. Ezen túl azonban célszerű lenne a fakitermelés során keletkező mellékterméket, hulladékot növekvő mértékben energetikai célokra hasznosítani. A fakéregből, faforgácsból és a fűrészporból a megfelelő feldolgozás után kiváló minőségű bio-tüzelőanyag készíthető, amelyeket pellet és biobrikett formájában ismerünk. Ezek legfőbb jellemzője az alacsony nedvességtartalom és a nagy tömörség (1-1,3 g/cm3), amely tulajdonságok fokozottan alkalmassá teszik őket a modern, gazdaságos fűtésre. A közeljövő célja kell, hogy legyen, ezen megújuló energiaforrások nagymértékű elterjedése!
Ha szénnel fűtünk
Egyre kisebb a kereslet a szén iránt, önmagában már szinte senki nem használja fűtőanyagként, csupán kiegészítésként a fa mellé. A leggyakrabban az éjszakai fűtési időszakra raknak szenet a vegyestüzelésű kazánba, ugyanis a fával ellentétben képes reggelig izzani, és melegíteni a lakást.
A tüzéptelepeken kétfajta szenet találunk, fekete- és barna szenet. Míg a barnaszén fűtőértéke körülbelül 20-22 MJ/kg, addig a fekete széné a 33 MJ/kg-ot is elérheti, ennek megfelelően a fekete drágább is. A nagyobb fűtőérték mellett a fekete szén égése gyorsabb is, ezért nagyon sokan keverve rakják a vegyestüzelésű kazánba ezt a két fajtát. Bár komoly hatástanulmányok aligha születtek a szén keverésének leggazdaságosabb módjáról, a felhasználók nagyobb része az 1:3 arányú keverésre esküszik, azaz 3 rész feketeszénhez 1 rész barnaszenet kevernek, hogy a nagy fűtőérték megőrzése mellett a barnaszén valamelyest „visszafogja” az égést.
Feketeszénből a leggyakrabban lengyel lángborsóval, vagy lengyel dióval találkozhatunk a tüzéptelepeken, amelyek ára 5000 és 6000 forint között mozog mázsánként, barnaszénből pedig leginkább ledvicei, vagy herkulesi szenet találunk, amelyek ára 4000 és 4700 forint közöttire tehető.
0 Megjegyzések