Újraindul az öblösüveggyártás Salgótarjánban: december 3-án készül el az első üvegpohár a Tarján Glass Kft. üzemcsarnokában, amelyet a 2009 áprilisában bezárt URSA Salgótarjáni Üveggyapot Zrt. telephelyén alakítanak ki - közölte a kft. ügyvezetője Salgótarjánban.
A beruházás 47 új munkahelyet teremt, az első ütem 160 millió forintból valósult meg. Salgótarján önkormányzata erre a célra elkülönített keretéből további 13 millióval támogatja a vállalkozást - jelezte Czékmán József.
Tájékoztatása szerint a felszámolás alatt álló Salgótarjáni Öblösüveggyár még meglévő piacait célozzák meg termékeikkel. Az első ütemben 1200 négyzetméteren kezdi meg működését az üzem. Ebben a szakaszban két kisebb kemencét és egy hűtőszalagot helyeznek üzembe. Egyelőre csak kézi gyártású, illetve félautomata technológiával előállított termékeket készítenek.Czékmán József kérdésére elmondta: termékeiket német, holland, olasz, japán és amerikai piacra szánják. A gyártási volumenre egyelőre nem adott becslést, a nagy energiafelhasználású kemencéiket csak a megrendelések alapján fogják működtetni.
A hosszú távú tervek között szerepel egy automata palackgyártósor üzembe helyezése, ami további 250-300 ember foglalkoztatását tenné lehetővé. Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a város a munkahelyteremtés ösztönzésére az idén 50 millió forintot különített el költségvetéséből, ebből kap a Tarján Glass Kft. 13 millió forintot. A pályázó cégeknek legalább 20 fő foglalkoztatását kell vállalniuk, minimum 100 milliós beruházás megvalósításával. Székyné Sztrémi Melinda korábban az önkormányzat kötelességének nevezte a nagy múltú öblösüveggyártás megmentését, mivel, mint hozzátette, "még mindig több százan élnek a városban, akik erre tették fel az életüket".
Az üveggyártás
Az üveggyártás ókori technológia. Szilíciumban gazdag anyagokból hozható létre ez az ősi anyag: az üveg. Felhasználása sokszínű, ami a tulajdonságaiból adódik. Hasonlóan a kerámiához nem vezeti a hőt és az elektromosságot (szigetel), felszíne kemény, és vegyileg nem reakcióképes. Készülhet belőle üvegedény, vagy különleges alakúra csiszolt optikai üveg - a lencse, - amely megtöri és összegyűjtheti a fényt. Készülhet üvegszál, amelyet más anyagokkal társítva különlegesen szívóssá válik, mint pl. az üvegszálas műanyag, - vagy síküveg, többrétegű ragasztóval összeillesztett biztonsági üveg, hőálló üveg, stb. A felsoroltak összetételét és szerkezetét a különféle szilikátok és oxidok szilárd oldatai képezik, melyek részaránya a tulajdonságaikat jelentősen módosíthatja.
Az üvegkészítés mesterségbeli ismeretei az ókori Egyiptomban alakultak ki egyesek szerint, és sokáig titkosak is voltak az üveg vegyi összetevőivel egyetemben. Öblösüveg (vagy palack) kézi gyártásánál az üvegfúvó a tüdőből kifújt levegőárammal kényszeríti ,,buborék" alakúra a tüzes üvegolvadékot. Szerszáma az üvegfúvó pipa, amely 2-3 m hosszú és 1,5-3 cm átmérőjű vékony falú acélcső. A mester a pipa végét megmerítve olvadékot vesz ki a kemencéből, és lóbálás, forgatás közben egyenletes falvastagságú üreges testté fújja.
Egy későbbi találmány alkalmazásánál kő,agyag vagy fa (stb.) formába fújták az üveget. Ezt már nem kellett forgatni, mert az a formába helyezve további fúvással végleges alakot nyert. (A forma nyomai látszódhatnak két vékony oldalsó bordaként a termékeken, mint ha két félből ragasztották volna össze.) A homorúra faragott formafeleket szétnyitva kiemeli és a pipáról leüti a megformált üveget. A palackszáj kialakítása eleinte úgy történt, hogy az előzőleg letört, de visszamelegített felületet (végződést) fogóval alakította végleges alakra. A formán volt egy lehetőség, ahol megfoghatta az üvegfújó az egyik kezével,- benne a félkész üveggel, - a másik kezében tart egy vasfogót (csipeszt), amivel lesimítja, eligazítja az érdes felületet.
Később, a csiszolási technológia alkalmazásával a palackok száját, talpát részben vagy teljes egészében simává alakították, így a balesetveszélyes száj és a talp ,,köldökcsapja" eltűnt. Újabban a hűtőkemencébe helyezve a kész anyagot azt megfelelő sebességű hűtéssel feszültségmentesíteni lehet, ami meggátolja a törést, repedést okozó feszültségek kialakulását.
A gyárat 1893. december 10-én adták át az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. hatodik gyáraként. A palackgyárat Lukács Béla Huta néven indították. Működéséhez minden megtalálható volt az akkor még falu Salgótarjánban. Jó minőségű barnaszén, kvarchomok, és vasút.
A Salgótarjáni Öblösüveggyár a rendszerváltás előtt – hasonlóan az ország többi üveggyártójához – az Üvegipari Művekhez tartozott. Nem voltak saját, közvetlen piaci kapcsolatai, s a több évtizedes lemaradás ellensúlyozásához elengedhetetlen fejlesztésekhez szükséges pénzmennyiség sem állt hegyekben a házipénztárakban. Így a rendszerváltás hozta nagy önállóság nem a nagy lehetőségek tárházát hordozta magában, sokkal inkább kényszerpályának bizonyult.
A 90-es évek elején, a politikai változásokkal a keleti piacok elvesztek, a belföldi piac jelentősen csökkent. A salgótarjáni üveggyártó 1990-től kezdve folyamatos forráshiánnyal és likviditási gondokkal küzdött, ugyanakkor piaci pozíciói folyamatosan javultak. A cég többségi tulajdonosa, 1991–1998 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezel ő (ÁPV) Rt., majd 1998 és 2001 között a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a reorganizációt támogatta, de hosszú döntés-előkészítés után 2001-ben megkezdődött reorganizációját egy olaszországi importból származó présfúvó gép jelentette.
A mintegy 1,5 milliárdos géphez a szükséges forrást nagyobbrészt Hyferp-hitelből, 300 milliós fejlesztési banki hitelből, valamint saját forrásból fedezték. A géptől mindenki csodákat várt, hiszen a megrendelés pillanatában kuriózumnak számított Európában, azonban a bürokrácia gyorsan helyre tette az álmodozókat: „Ez a beruházás nagyjából olyan, mintha egy kis Polskiba Mercedes-motort tennénk, ugyan jobban megy, de attól még Fiat marad” – mondta egy forrás.
A beruházás és a belső átalakulás jelentős veszteségekkel járt, de megteremtette a további működés technikai és piaci feltételeit. A cég likviditása azonban folyamatosan romlott, „folyamatos tűzoltás folyt”. Az akkori többségi tulajdonos, az MBV 600 milliós tőkeemeléssel segített a salgótarjáni leánycégnek, ami csupán egy pillanatnyi illúzió volt a gyár számára, mert ebből a pénzből 360 milliót azonnal a tulajdonosi kölcsönök visszafizetésére kellett fordítani.”
2006-ban a likviditási gondok miatt a gyár felszámolásra került. Többszöri tulajdonosváltás után a losonci (Szlovákia) R-Glass S.R.O. tulajdonába került. Az 1970-es években még több ezer dolgozót foglalkoztató cég ekkor valamivel több mint 400 fővel került az új tulajdonoshoz. 2009-ben ismét felszámolás kezdődött, ekkor már csak kb. 270 fő létszámmal. A gyár kemencéit 2009 októberében oltották ki. A felszámolás alatt a létszámot leépítették, csak kb. 20 fő maradt a már alapüveget nem termelő gyárban.
A többszöri pályáztatás után a gyár 2011. novemberében új tulajdonoshoz került. A Geneva Invest Kft a gyár újraindítását, a kézi termelés kb. 25 fővel történő beindítását nyilatkozta. 2012 januárjában azonban új tulajdonosa lett a gyárnak, a Glassflower Kft., ahol azóta nem volt termelés, és dolgozókat sem vettek fel. Most azonban úgy néz ki, hogy más konstrukcióban sikerül újraindítani a termelést.
0 Megjegyzések