A rémálmok nem csak az éjszakai pihenést teszik tönkre. A negatív élményekkel teli, zavart alvás következményeként jelentkezhet nappali nyugtalanság, depresszió is. Mindez azonban elkerülhető, ugyanis a rémálmok ellen is létezik gyógymód.


Bármilyen életkorban jelentkezhet

Gyermekkorban igen gyakori a rémálom, főként, ha a gyermek életében valamilyen fontos változás történik. Az óvodába, iskolába kerülés, kistestvér születése, családi konfliktus, a szülők válása mind olyan élethelyzet, mely a gyermek számára fokozott stresszel jár. Ilyen helyzetekben a rémálmok akár hasznosak is lehetnek, mivel általuk a gyermek képes csökkenteni a ki nem mondott, ki nem tombolt feszültségeket. A rémálom azonban korántsem csak a gyermekkor velejárója. A felnőttek megközelítőleg 8 százaléka riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmok miatt. Azon túl, hogy ilyen körülmények közt az alvás sem pihentető, a rémálmok a nappali hangulatot is befolyásolják, hatásukra idegesebbek, lehangoltabbak lehetünk.

Stressz és rémálmok

Talán nincs is, aki életében legalább egyszer ne küzdött volna rémálmokkal. A zuhanás vagy épp menekülés képkockái után valódi felüdülés az ébredés, amikor a fejünkben zajló nyomasztó film véget ér. Az álmok jelentését sokan, sokféle módon próbálták már értelmezni. Akár szimbolikus üzenetet hordoznak magukban, akár nem, megfigyelhető, hogy stresszes, nyomasztó élethelyzetekben a rémálmok száma is megnő - mondta el dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa. Az összefüggés felnőttkorban is hasonló lehet a gyermekeknél tapasztalt jelenséghez, hiszen alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét is. Rémálmok ezért gyakran jelentkeznek például poszttraumás stressz szindróma tüneteként, vagyis valamilyen komoly megrázkódtatás, stressz hatás következtében.

Súlyos következményekkel is járhat

Az alvási periódus két alapfázisra bontható: az ún. lassú hullámú, ortodox alvás és a paradox alvás. Utóbbira igen jellemző a szemgolyó gyors mozgása, melynek alapján REM - rapid eye movement - fázisnak is nevezik, álmaink is ebben az alvási szakaszban képződnek. Az alvás két fázisa nem egyenlően oszlik el az éjszaka folyamán, hajnalban megnő a REM-fázis gyakorisága, az utolsó ilyen fázist követően pedig az ébredés következik. Normál esetben az alvási fázisok anélkül követik egymást, hogy ebből az alvó személy bármit is észlelne. A hosszú heteken, esetleg hónapokon át ismétlődő rémálmok azonban az éjszaka folyamán több alkalommal is megszakítják az alvás természetes folyamatát. A rossz álmokból felriadva idegesebbek, nyugtalanabbak lehetünk, hosszabb időt is igénybe vehet, mire újra elalszunk - magyarázza a főorvosnő. A megzavart éjszakai pihenés miatt nappal is fáradtabbak, nyűgösebbek lehetünk, levertség jelentkezhet, csökken a koncentráló képesség. A mindennapi kellemetlenségeken túl a rémálmok súlyos problémákra is figyelmeztethetnek. Az Amerikai Alváskutató Akadémia vizsgálatai arra is felhívják a figyelmet, hogy felnőttek körében a rendszeres rémálmok a depresszió és az öngyilkossági hajlam rizikófaktorainak tekinthetők.

A rémálmok betegségeket is jelezhetnek

A rémálmok hátterében leggyakrabban stressz, feszültség áll, azonban a külső tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy számtalan organikus betegség tüneteként jelentkezhetnek, pl. pszichiátriai betegségek (hangulatzavarok, depresszió), endokrinológiai betegségek (pl. pajzsmirigy-túlműködés), éjszakai fájdalommal járó betegségek (ízületi fájdalmak, gerincpanaszok, gyomorfájdalom). Az elsődleges alvásbetegségek közül az alvási apnoe-betegség kapcsán kialakuló garatszűkület akadályozza a megfelelő légzést, a szervezet oxigénellátottsága romlik. A valóban fennálló fulladást a beteg gyakran éli meg fulladásos, üldöztetéses rémálomként, miközben hálótársa a horkolástól szenved.

Ha a felnőttek esetében a rossz álmok hátterében organikus betegség áll, természetesen először azt kell kezelni. A stressz, feszültség okozta krónikus rémálmok ellen pszichoterápiás, relaxációs módszerekkel védekezhetünk, bizonyos esetekben gyógyszeres terápiára is szükség lehet.

Gyermekek rémálmai

A rémálokat egy bizonyos pontig tehát elfogadhatjuk - mintegy természetes velejárójaként - agyunk rendszerezésének. Gyerekeknél azonban, főleg ha egy bizonyos időszakban több rossz álmot élnek át, esetleg ugyanaz újra és újra ismétlődik, már elkezdhetjük keresni az okokat. Az iskola- és óvodakezdés, válás, családon belüli haláleset vagy kistestvér születése mind olyan feszültséggel járó élethelyzetek, melyben a gyermek nem könnyen találja meg a helyét, szorong az ismeretlen feladatoktól, vagy az anyától, apától való elszakadás nehézségeitől. Ezekben az időszakokban ráadásul több feldolgozni való információ jut az agyukba, így a rémálmok is megjelenhetnek. Az új helyzetek mellett a nem nekik való mesék és tévéműsorok is rettegést okozhatnak, pláne ha naponta több órát felügyelet nélkül hagyod a képernyő társaságában. Ahogyan az álmokról sem tudják egy darabig, hogy az nem a valóság, úgy a meséről sem, így mindez összefolyva éjszakai felriadásokban törhet ki, mikor a mesében látott szörny üldözi a rettegő gyereket. Különösen igaz ez az iskoláskorúakra, akiknél a szülők egyre több olyan mesét engednek nézni, melyek nem nekik valók.

Mit tehetünk a rossz álmok ellen?

Bár nagyon sok édesanya örülne a lehetőségnek, sajnos egy szülő sem manipulálhatja közvetlenül gyermeke álmait. Viszont a megelőzéshez több eszköz is a rendelkezésedre áll: először is megpróbálhatod megóvni azoktól a helyzetektől, melyek feldolgozhatatlanul nagy megrendülést jelentenek, illetve segíthetsz a kicsinek az elkerülhetetlen helyzetekben feldolgozni a feszültséget. Ha egy igazából ártalmatlan állattól vagy dologtól retteg, akkor szépen finoman segíthetsz megbarátkozni az adott pókkal, hangyával vagy papírszörnnyel, és elmagyarázhatod, miért van biztonságban tőlük. De a gyerkőc rettegését - tűnjön bármilyen irreálisnak is - soha nem szabad erőszakos eszközökkel vagy gúnnyal "kikezelni", ahogyan a tagadás sem segít, hiszen a gyerekek gazdag fantáziája a kis dolgokból is hatalmasakat képez, és teljesen hiába mondogatnád neki, hogy "nem kell félni", vagy hogy "a szörny nem is létezik".

A feszültség feldolgozásában - különösen ha családi esemény miatt szorong - meghitt beszélgetésekkel és rajzolással is segíthetsz gyermekednek, hogy kirajzolja, kimozogja vagy kibeszélje magából a feszültséget. Minél több marad ugyanis kimondatlanul, annál több bukkan fel a "felszín alól" rémálmok formájában. A rajzolás nemcsak nappal segít, hanem főleg visszatérő, nehezen elmondható álmoknál ébredés után is, így a rajz alapján talán megláthatod, mitől retteg annyira. Ha kiderül, hogy egy előző napi veszekedés vagy egy durva játszótársa, esetleg egy tolakodó felnőtt rémisztette meg, már tudod kezelni az adott szituációt, elmagyarázni a helyzetet, és lehetőleg megóvni az ismétlődéstől.

Ha pedig a sötétben előbukkanó szörnyektől fél vagy láthatatlan legyeket, darazsakat lát a szobájában, akkor vagy hagyj égve derengő éjjeli fényt, például sólámpát, vagy látványosan masírozz be a szobájába elalvás előtt, ráncigáld elő a szörnyeket az ágya alól, kergesd ki a nem létező darazsakat, mintha valóságosak lennének - buta mutatványnak tűnhet, de sok gyereket megnyugtat, hogy anyu előre elintézte a betolakodókat.

Álomfogók

Manapság egyre népszerűbbek az álomfogók. Már boltokban is kapható, de készíthetünk otthon saját kezűleg mi is. Nemcsak az ágyunk fölött mutat jól, hanem egy szoba díszítő eleme is lehet. Ha hiszünk benne, ha nem, akkor is nagyszerű ajándék magunknak és másoknak.

Az álomcsapdákat az indiai törzsektől származnak. Később még több népcsoportnál volt megtalálható. Így lett ezeknek a népeknek az egységes szimbóluma. Ezeket az „álomszűrőket” az ágy fölé akasztották, miszerint a jó álmok átjutnak a nyíláson, a rosszak pedig fennakadnak a pókhálószerű hálóban és elvesznek. A gyerekek szobájába rakták, hogy megvédjék őket a rémálmoktól. Amit fűzfából és inakból készítettek, azok kiszáradtak, így jelezve, hogy a gyermek felnőtt.

Az álomcsapda elkészítése előtt a gondolatainknak tisztának kell lennie, a lelkünkben békességnek kell uralkodnia, mert amilyen energiával készítjük, olyan lesz a tárgyunk.Ha szeretnék meglepni magunkat vagy másnak ajándékba készíteni, akkor ne habozzunk és készítsünk egyet. Különböző anyagokból, gyöngyökből és tollakból kevés kézügyességgel is elkészíthető. Csak a képzeletünk szabhat határt.

Segít az élmények feldolgozásában

Érzelmi megterhelés időszakában sokan nem mernek elaludni, mert - akárcsak Hamlet - félnek attól, milyen álom vár rájuk. Pedig a szakemberek szerint az álom valójában segít a rossz emlékek feldolgozásában. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint álmodás alatt történik a napi események feldolgozása, és ez enyhíti bizonyos emlékek fájdalmát is. Az erről szóló tanulmány szerzője, Els van der Helm így magyarázta a jelenséget: ”Az alvás REM-fázisa alatt újra lejátsszuk, összerendezzük és egymáshoz kapcsoljuk az emlékeket olyan módon, hogy a stresszt okozó vegyületek el legyenek nyomva.”

A kísérletbe 35 egészséges felnőttet vontak be, akiket két csoportra osztottak. Mindegyiküknek kétszer mutattak 12 órás időközzel különböző érzelmi hatásokat kiváltó képeket, miközben agyműködésüket MRI-készülékkel monitorozták. Az egyik csoportnak reggel majd ugyanazon a napon este mutatták a képeket, míg a másiknak először este, majd az éjszakai alvást követően reggel.

Azok, akik a két alkalom között alhattak egyet, másnap jóval kevésbé reagáltak érzékenyen a látottakra. Az MRI vizsgálat szerint az alvás drámaian lecsökkentette az agy amygdala nevű részének reakciókészségét - ez a terület felelős az érzelmek feldolgozásáért. Így lehetősége nyílt a ”földhözragadtabb” elülső agykéregnek arra, hogy kontrollálja a résztvevők érzelmi reakcióit. Az alvás alatti monitorozás pedig azt mutatta, hogy a stresszt okozó vegyületek mennyisége is lényegesen lecsökkent. A tanulmány társszerzője, Matthew Walker így nyilatkozott: ”Az álom egész éjszakán át tartó terápiát nyújt számunkra. Olyan hűsítő balzsam ez, amely tompítja a nap emlékeinek fájdalmát.”

A felfedezés azt is megmagyarázza, hogy a poszttraumás stresszben (PTSD) szenvedő emberek, mint például a háborús veteránok miért szenvednek visszatérő rémálmoktól. A kutatók szerint az ő esetükben nem működik megfelelően az alvás terápiás hatása, vagyis az érzelmek nem válnak le álmodás közben az emlékekről.

Életünk egyharmadát töltjük alvással, ám ennek pontos funkciója egyelőre nem bizonyított tudományosan. A Current Biology című folyóiratban megjelent cikk bepillantást enged az ágyban töltött idő 20 százalékát kitevő a REM-alvás feladatába. Walker professzor szerint az álom gyengíti az érzelmi hatásokat. ”Ébredés után úgy érezzük, meg tudunk birkózni a nehézségekkel” - fogalmazott.