Cikksorozat első része a fával, mint tüzelőanyaggal foglalkozott, a második rész a helyes tüzelést járta körül, ebben a részben a tüzelőberendezések útvesztőjében segítünk eligazodni.
Tüzelőberendezések
A tüzelőberendezések hatásfoka között óriási különbségek lehetnek, a fában lévő energia 10-95%-át képesek hasznosítani típustól függően. Rossz hatásfokú berendezést csak azoknak ajánlunk, akik tehetősek és pénztárcájuk a hatalmas mennyiségű tűzifaigényt elviseli. A rossz hatásfok (80% alatt) együtt jár a jelentős légszennyezés kibocsátással is.
Hogyan vásároljunk tűzifát?
Vagy tömegre vásárolunk, ebben az esetben nehezebb otthon ellenőrizni, hacsak nem parkol a kertben egy hídmérleg, vagy térfogatra, ezt mérőszalaggal meg tudjuk mérni. Amikor vesszük a fát, kérdezzük meg előre az eladótól, hogy milyen nedvességtartalmat tud garantálni. Mondjuk legyen 20 vagy 15% a felső határ. Ez különösen akkor fontos, ha tömegre vesszük a fát, hiszen a víznek nincs fűtőértéke, ha a fa fele víz, dupla áron vesszük, vagy puhafát veszünk, aminek ugyan tömegre közel azonos a fűtőértéke, mint a keményfának, de a térfogata jelentősen több. Mielőtt fizetnénk, vegyünk ki az adagból találomra 10 hasábot, hasítsuk félbe fejszével és mérjük meg fa-nedvességmérővel a hasított felszín közepén mindet. Ha jelentősen a kialkudott érték felett van a nagy része, ne fizessük ki a fát! A másik megoldás, hogy térfogatra vesszük a fát, ez különösen akkor jó, ha van megfelelő tárolóhelyünk a szárításhoz és még nedvesen vesszük meg. Erdei köbméter: az erdészeteknél használatos és 1X1X1,7 métert jelent, azaz 1 m hosszúra vágott rönkökből 1,7 m magasra rakott "sarang", 1 m szélességben. Ez megfelel 10-15 mázsa keményfának. "Hagyományos köbméter": Legtöbbször 1x1x1m ömlesztett tűzifát jelent, melynek ellenőrzése viszonylag egyszerű (kaloda vagy plató mérésével). Érdemes előre tisztázni, a fa sorba rakva vagy ömlesztve van (1m3 ömlesztett fa sorba rakva ~0,75-0,8 m3). Gyakran látni hirdetésekben ezt a kifejezést, viszont saját tapasztalat, hogy az egy köbméteresnek mondott kaloda sokszor nem éri el ezt a mennyiséget. Pl: 1x0,8x0,9 méter, mely első ránézésre fel sem tűnik, ezért érdemes elővenni egy mérőszalagot. Kb. 5 cm - 10% - különbség van a kaloda belseje és külseje között, ezt is érdemes előre tisztázni, hogy hol mérik. Szintén érdemes a platóról történő lepakolást is ellenőrizni, hisz sokszor a pótkerék, szerszámos láda, stb, a megvásárolt fa alatt helyezkedik el jelentős térfogattal. Ha puhafát veszünk térfogatra (nyár, fűz, fenyőfélék), számoljunk úgy, hogy azonos térfogatnak fele akkora a fűtőértéke (és a légszáraz tömege), mint keményfa esetén. Érdemes előre legalább 5-10 árajánlatot kérni, pontosan kikérdezni a fafajt, feltételeket, méreteket és átszámítani, összehasonlítani egy táblázatban. Csak akkor fizessünk, ha a kialkudott feltételeknek megfelel a szállított fa mind mennyiségre, mind nedvesség tartamra, mind fafaj tekintetében.
Nyitott kandallók
Ezek a legrosszabb hatásfokú berendezések, a fába zárt napenergia 10-30%-át hasznosítják mindössze. Tehát ezekkel legalább háromszor, de akár kilencszer drágább a fűtés, mint egy korszerű berendezéssel. A kandallók csak addig adnak hőt, ameddig a tűz ég, hőtároló képességük minimális. Nyitott kandallóknál állandó erős huzat szükséges, hogy a füst ne jöjjön vissza a lakásba. Így rengeteg felesleges levegőt felmelegítenek, igazából inkább szellőző mint fűtőberendezések. A kandallókban nem tüzelhetünk fenyőfélékkel, mert égéskor hajlamos rá, hogy kis robbanásokkal szikrákat, égő parázsdarabokat vessen ki a tűzből, mely tűzveszélyes lehet.
Nyitott kandallók csatornákkal a levegő melegítésére
Ezek már egy kicsivel jobb hatásfokúak, mert a feleslegesen felmelegített levegő hőenergiájának egy részét visszanyerik. Hatásfokuk 15-50%.
Kandallókályhák, falba beépített kandallókályhák
A kandallókályha olyan kandalló, melynek tűztere ajtókkal lezárható. Bevásárlóközpontokban nagy választékban kaphatók ezek a szerkezetek. Hatásfokuk 15-60%. Nagy hátrányuk, hogy egyszeri megrakással legfeljebb 2 órán át ég bennük a tűz, és utána hamar megszűnik a hőleadás. Komoly téli hidegben, ha ilyen berendezéssel akarjuk fűteni a lakást, vagy nagyon meleget kell csinálni, hogy az épületszerkezet tárolja a hőt, de ez jelentős veszteségekkel jár, vagy kétóránként csöröghet éjjel a vekker, hogy rakjunk a tűzre.
Cserépkályhák és egyéb szobakályhák
A cserépkályhák közös jellemzője, hogy égetett mázas csempékkel vannak kívülről burkolva. Belül sokféle szerkezet lehet. A cserépkályha a hő nagy részét sugárzó hőként adja le a szobában, így akkor érvényesül igazán, ha a fűtendő helyiség minden részéből rálátni. [Kép: Cserepkalyha.jpg] A legjobb hatásfokú cserépkályhák másodégéstérrel, másodlevegő bevezetéssel és függőleges járatokkal készülnek. Általában közelítik a „3T” kritériumot, bár a kívánt égési hőmérséklet ritkán érhető el. A tömegük viszonylag nagy, így akár 8 órán át tárolják és sugározzák a meleget. Hatásfokuk 40-75%. Sajnos hazánkban a másodégéstér nélküli, vízszintes járatokkal épített cserépkályhák terjedtek el.
Fa tüzelő kazánok
Általában vegyes tüzelésű kazán néven ismertek. Sajnos ezeknél is hiányzik a kellően magas égési hőmérséklet, ezért ritkán érnek el magasabb hatásfokot (40-80%). Ha nedves fával és nem intenzíven tüzelünk benne, a kátránylerakódás nagy mértékben rontja a hőátadást, mivel 1 milliméter kátrányréteg majdnem 10%-al rontja a fűtés hatásfokát. Jelentősen javítható a hatásfokuk, ha a hő tárolására puffertartályt alkalmazunk, mivel így intenzív égést tudunk létrehozni benne anélkül, hogy túl meleg lenne a fűtendő helyiségekben, hiszen a hőt egy nagy tartályba „dolgozzuk bele”.
Faelgázosító kazánok
Igen jó hatásfokú, de drága berendezések. A jó hatásfok annak köszönhető, hogy majdnem teljesül a „3T”, a másodégéstérnek és előmelegített másodlevegő bevezetésnek köszönhetően kellően magas az égés hőfoka, az égés ideje is hosszabb, mint egy átlagos kazánban, valamint az égésgáz egy szűk torkolaton át jut a másodégéstérbe, így kellő mértékben keverednek az égésgázok a levegővel. Hátránya, hogy további drága berendezések szükségesek a nagy mennyiségű keletkező hő tárolásához, így nagyobb puffertartályok használata elkerülhetetlen. A hatásfok így 75-85% között ingadozik. Szakszerűtlen használattal (visszafojtott tűz) azonban ez nagy mértékben rontható. Működésük elektromos áramot igényel, ez működteti az égésgázokat továbbító ventillátort, így áramszünet esetén a hatásfok jelentősen leromlik.
Pelletkályhák
Jó a hatásfokuk és széles tartományban állítható a teljesítményük, mely automatizálható is. Folyamatos üzemre képesek, akár több napi vagy heti tüzelőanyag tározható be a beépített tartályba, melyből elektronika adagolja a pelletet és az gyújtja, zárja el a tüzet igény esetén. Elektromos áram híján nem működnek. A pellet előállítása energiaigényes folyamat, hiszen a fát, szalmát le kell darálni és össze kell préselni drága berendezésekkel. Emiatt a pellettüzelés drága a jó hatásfokú hagyományos fatüzeléshez képest. Áruk öt-tízszerese egy kandallókályhának.
Pelletkazánok
Működési elvük hasonló a pelletkályháéhoz. Mivel széles tartományban állítható a teljesítményük, és elektronika gyújtja és zárja el a tüzet, puffertartály nélkül is ráköthetők a központi fűtési rendszerre. Hátrányuk a magas ár és a drága pellet tüzelőanyag. A pelletkályhák és –kazánok hatásfoka 70 és 90% közötti.
Rakétakályhák
Olcsó, jellemzően hulladék anyagokból felépíthető tüzelőberendezések, melyek a szegényedő rétegek számára jelenthetnek bölcs alternatívát az olcsó és rossz hatásfokú bevásárlóközponti kályhákkal szemben. Magas égési hőmérséklet, másodlagos égés és viszonylag nagy hőtároló tömeg jellemzi őket. Akár vékony hulladék fával, gallyakkal is lehet benne fűteni, természetesen ennek is kellően száraznak kell lennie. A hőtárolást akár egy kiselejtezett 200 literes hordó is biztosíthatja, melybe homokot töltünk, de lehet bontott tégla kályhatest, padka és segédkémény is, akárcsak a tömegkályháknál. Akár konyhai tűzhely is lehet kályhával egybeépítve. Mivel viszonylag kicsi a tűztere, folyamatos táplálást igényel, viszont a tűz kihúnyása után még órákon vagy esetleg egy egész napon át ontja a meleget.
Tömegkályhák
Ezek a kályhák égetik el a fát a legtökéletesebben, ha megfelelő a belső kialakításuk. A kályhák kifejlesztését dán és finn szakemberek és egyetemek végezték, az első példány hazánkban 2004-ben épült az azóta tragikus autóbalesetben elhunyt Szalai Péter otthonában, aki a legtöbbet tette ezen kályhák elterjesztéséért. Egy ilyen kályhánál meg lehet valósítani a tökéletes „3T”-t, akár 1000 °C-nál magasabb hőmérsékletű égést, a fagázok és égési levegő tökéletes keveredését és hosszú égési időt. Mindez a különleges belső felépítésnek köszönhető. Belül nagy hőlökésnek ellenálló samott mag található, kívül pedig egy vagy több réteg kisméretű tégla burkolat mely a hőt tárolja és egyenletessé teszi a hőleadást. Az elsődleges égéstérben 700 fokig melegszik a tűz, melyhez az előmelegített másodlevegőt adagoljuk. Ez egy szűk torkolati járaton nagy sebességgel jut a másodégéstérbe, ahol alaposan keveredik, újra meggyullad és a maradék éghető anyag is kiég 1000 °C feletti hőmérsékleten. Innen kikerülve a füstgáz hosszú labirintusrendszeren, fűtött padkán és segédkéményen át jut a kéménybe, hőmérséklete akár 100 °C alá hűlve átadja szinte az összes meleget.
A kályha nagy tömege miatt nagyrészt sugárzó hő formájában adja le energiáját, amely nagyon kellemes hőérzetet biztosít. A 2 órás égés után a kéményt egy retesszel el kell zárni, hogy a huzat további meleget ne szivattyúzzon ki a lakásból és a kályhából mint más tüzelőberendezéseknél, és utána a kályha csak 48-72 óra alatt hűl le. A belső mag a 12, 24 vagy 48 óránként esedékes begyújtáskor még rendkívül forró, így már kevéssel begyújtás után tökéletes hőmérsékleti viszonyok uralkodnak a jó hatásfokú égéshez. A szerkezet akár konyhai tűzhelybe is beépíthető, de nagyobb, az egész lakás kifűtésére alkalmas, 5-10 tonna tömegű szerkezetek is építhetők. Nagy tömege miatt födémre csak statikus szakvéleménnyel építhető. Központi fűtést is lehet vele csinálni, a belső mag és a tégla héjak közé rakott csőkígyóval nyerve ki a szükséges hőmennyiséget.
Puffertartályt általában nem igényel, mert a hőleadás egyenletes. A kályhába sütő is építhető, mely sokáig tartja a hőt. Előállítása idő és munkaigényes, viszont 99%-ban hazai alapanyagból, jelentős részben hulladékként keletkező bontott téglából épül 100%-ban hazai munkaerőt felhasználva.
A beépített anyagok nagy része újra felhasználható, vagy visszavezethető a természetbe annak károsítása nélkül (homok, kaolin és agyag tartalmú habarcs). Hatásfoka eléri a 90%-ot.
A tüzelőberendezések hatásfoka között óriási különbségek lehetnek, a fában lévő energia 10-95%-át képesek hasznosítani típustól függően. Rossz hatásfokú berendezést csak azoknak ajánlunk, akik tehetősek és pénztárcájuk a hatalmas mennyiségű tűzifaigényt elviseli. A rossz hatásfok (80% alatt) együtt jár a jelentős légszennyezés kibocsátással is.
Hogyan vásároljunk tűzifát?
Vagy tömegre vásárolunk, ebben az esetben nehezebb otthon ellenőrizni, hacsak nem parkol a kertben egy hídmérleg, vagy térfogatra, ezt mérőszalaggal meg tudjuk mérni. Amikor vesszük a fát, kérdezzük meg előre az eladótól, hogy milyen nedvességtartalmat tud garantálni. Mondjuk legyen 20 vagy 15% a felső határ. Ez különösen akkor fontos, ha tömegre vesszük a fát, hiszen a víznek nincs fűtőértéke, ha a fa fele víz, dupla áron vesszük, vagy puhafát veszünk, aminek ugyan tömegre közel azonos a fűtőértéke, mint a keményfának, de a térfogata jelentősen több. Mielőtt fizetnénk, vegyünk ki az adagból találomra 10 hasábot, hasítsuk félbe fejszével és mérjük meg fa-nedvességmérővel a hasított felszín közepén mindet. Ha jelentősen a kialkudott érték felett van a nagy része, ne fizessük ki a fát! A másik megoldás, hogy térfogatra vesszük a fát, ez különösen akkor jó, ha van megfelelő tárolóhelyünk a szárításhoz és még nedvesen vesszük meg. Erdei köbméter: az erdészeteknél használatos és 1X1X1,7 métert jelent, azaz 1 m hosszúra vágott rönkökből 1,7 m magasra rakott "sarang", 1 m szélességben. Ez megfelel 10-15 mázsa keményfának. "Hagyományos köbméter": Legtöbbször 1x1x1m ömlesztett tűzifát jelent, melynek ellenőrzése viszonylag egyszerű (kaloda vagy plató mérésével). Érdemes előre tisztázni, a fa sorba rakva vagy ömlesztve van (1m3 ömlesztett fa sorba rakva ~0,75-0,8 m3). Gyakran látni hirdetésekben ezt a kifejezést, viszont saját tapasztalat, hogy az egy köbméteresnek mondott kaloda sokszor nem éri el ezt a mennyiséget. Pl: 1x0,8x0,9 méter, mely első ránézésre fel sem tűnik, ezért érdemes elővenni egy mérőszalagot. Kb. 5 cm - 10% - különbség van a kaloda belseje és külseje között, ezt is érdemes előre tisztázni, hogy hol mérik. Szintén érdemes a platóról történő lepakolást is ellenőrizni, hisz sokszor a pótkerék, szerszámos láda, stb, a megvásárolt fa alatt helyezkedik el jelentős térfogattal. Ha puhafát veszünk térfogatra (nyár, fűz, fenyőfélék), számoljunk úgy, hogy azonos térfogatnak fele akkora a fűtőértéke (és a légszáraz tömege), mint keményfa esetén. Érdemes előre legalább 5-10 árajánlatot kérni, pontosan kikérdezni a fafajt, feltételeket, méreteket és átszámítani, összehasonlítani egy táblázatban. Csak akkor fizessünk, ha a kialkudott feltételeknek megfelel a szállított fa mind mennyiségre, mind nedvesség tartamra, mind fafaj tekintetében.
Nyitott kandallók
Ezek a legrosszabb hatásfokú berendezések, a fába zárt napenergia 10-30%-át hasznosítják mindössze. Tehát ezekkel legalább háromszor, de akár kilencszer drágább a fűtés, mint egy korszerű berendezéssel. A kandallók csak addig adnak hőt, ameddig a tűz ég, hőtároló képességük minimális. Nyitott kandallóknál állandó erős huzat szükséges, hogy a füst ne jöjjön vissza a lakásba. Így rengeteg felesleges levegőt felmelegítenek, igazából inkább szellőző mint fűtőberendezések. A kandallókban nem tüzelhetünk fenyőfélékkel, mert égéskor hajlamos rá, hogy kis robbanásokkal szikrákat, égő parázsdarabokat vessen ki a tűzből, mely tűzveszélyes lehet.Nyitott kandallók csatornákkal a levegő melegítésére
Ezek már egy kicsivel jobb hatásfokúak, mert a feleslegesen felmelegített levegő hőenergiájának egy részét visszanyerik. Hatásfokuk 15-50%. Kandallókályhák, falba beépített kandallókályhák
A kandallókályha olyan kandalló, melynek tűztere ajtókkal lezárható. Bevásárlóközpontokban nagy választékban kaphatók ezek a szerkezetek. Hatásfokuk 15-60%. Nagy hátrányuk, hogy egyszeri megrakással legfeljebb 2 órán át ég bennük a tűz, és utána hamar megszűnik a hőleadás. Komoly téli hidegben, ha ilyen berendezéssel akarjuk fűteni a lakást, vagy nagyon meleget kell csinálni, hogy az épületszerkezet tárolja a hőt, de ez jelentős veszteségekkel jár, vagy kétóránként csöröghet éjjel a vekker, hogy rakjunk a tűzre.
Cserépkályhák és egyéb szobakályhák
A cserépkályhák közös jellemzője, hogy égetett mázas csempékkel vannak kívülről burkolva. Belül sokféle szerkezet lehet. A cserépkályha a hő nagy részét sugárzó hőként adja le a szobában, így akkor érvényesül igazán, ha a fűtendő helyiség minden részéből rálátni. [Kép: Cserepkalyha.jpg] A legjobb hatásfokú cserépkályhák másodégéstérrel, másodlevegő bevezetéssel és függőleges járatokkal készülnek. Általában közelítik a „3T” kritériumot, bár a kívánt égési hőmérséklet ritkán érhető el. A tömegük viszonylag nagy, így akár 8 órán át tárolják és sugározzák a meleget. Hatásfokuk 40-75%. Sajnos hazánkban a másodégéstér nélküli, vízszintes járatokkal épített cserépkályhák terjedtek el. Fa tüzelő kazánok
Általában vegyes tüzelésű kazán néven ismertek. Sajnos ezeknél is hiányzik a kellően magas égési hőmérséklet, ezért ritkán érnek el magasabb hatásfokot (40-80%). Ha nedves fával és nem intenzíven tüzelünk benne, a kátránylerakódás nagy mértékben rontja a hőátadást, mivel 1 milliméter kátrányréteg majdnem 10%-al rontja a fűtés hatásfokát. Jelentősen javítható a hatásfokuk, ha a hő tárolására puffertartályt alkalmazunk, mivel így intenzív égést tudunk létrehozni benne anélkül, hogy túl meleg lenne a fűtendő helyiségekben, hiszen a hőt egy nagy tartályba „dolgozzuk bele”.
Faelgázosító kazánok
Igen jó hatásfokú, de drága berendezések. A jó hatásfok annak köszönhető, hogy majdnem teljesül a „3T”, a másodégéstérnek és előmelegített másodlevegő bevezetésnek köszönhetően kellően magas az égés hőfoka, az égés ideje is hosszabb, mint egy átlagos kazánban, valamint az égésgáz egy szűk torkolaton át jut a másodégéstérbe, így kellő mértékben keverednek az égésgázok a levegővel. Hátránya, hogy további drága berendezések szükségesek a nagy mennyiségű keletkező hő tárolásához, így nagyobb puffertartályok használata elkerülhetetlen. A hatásfok így 75-85% között ingadozik. Szakszerűtlen használattal (visszafojtott tűz) azonban ez nagy mértékben rontható. Működésük elektromos áramot igényel, ez működteti az égésgázokat továbbító ventillátort, így áramszünet esetén a hatásfok jelentősen leromlik.
Pelletkályhák
Jó a hatásfokuk és széles tartományban állítható a teljesítményük, mely automatizálható is. Folyamatos üzemre képesek, akár több napi vagy heti tüzelőanyag tározható be a beépített tartályba, melyből elektronika adagolja a pelletet és az gyújtja, zárja el a tüzet igény esetén. Elektromos áram híján nem működnek. A pellet előállítása energiaigényes folyamat, hiszen a fát, szalmát le kell darálni és össze kell préselni drága berendezésekkel. Emiatt a pellettüzelés drága a jó hatásfokú hagyományos fatüzeléshez képest. Áruk öt-tízszerese egy kandallókályhának.
Pelletkazánok
Működési elvük hasonló a pelletkályháéhoz. Mivel széles tartományban állítható a teljesítményük, és elektronika gyújtja és zárja el a tüzet, puffertartály nélkül is ráköthetők a központi fűtési rendszerre. Hátrányuk a magas ár és a drága pellet tüzelőanyag. A pelletkályhák és –kazánok hatásfoka 70 és 90% közötti.
Rakétakályhák
Olcsó, jellemzően hulladék anyagokból felépíthető tüzelőberendezések, melyek a szegényedő rétegek számára jelenthetnek bölcs alternatívát az olcsó és rossz hatásfokú bevásárlóközponti kályhákkal szemben. Magas égési hőmérséklet, másodlagos égés és viszonylag nagy hőtároló tömeg jellemzi őket. Akár vékony hulladék fával, gallyakkal is lehet benne fűteni, természetesen ennek is kellően száraznak kell lennie. A hőtárolást akár egy kiselejtezett 200 literes hordó is biztosíthatja, melybe homokot töltünk, de lehet bontott tégla kályhatest, padka és segédkémény is, akárcsak a tömegkályháknál. Akár konyhai tűzhely is lehet kályhával egybeépítve. Mivel viszonylag kicsi a tűztere, folyamatos táplálást igényel, viszont a tűz kihúnyása után még órákon vagy esetleg egy egész napon át ontja a meleget.Tömegkályhák
Ezek a kályhák égetik el a fát a legtökéletesebben, ha megfelelő a belső kialakításuk. A kályhák kifejlesztését dán és finn szakemberek és egyetemek végezték, az első példány hazánkban 2004-ben épült az azóta tragikus autóbalesetben elhunyt Szalai Péter otthonában, aki a legtöbbet tette ezen kályhák elterjesztéséért. Egy ilyen kályhánál meg lehet valósítani a tökéletes „3T”-t, akár 1000 °C-nál magasabb hőmérsékletű égést, a fagázok és égési levegő tökéletes keveredését és hosszú égési időt. Mindez a különleges belső felépítésnek köszönhető. Belül nagy hőlökésnek ellenálló samott mag található, kívül pedig egy vagy több réteg kisméretű tégla burkolat mely a hőt tárolja és egyenletessé teszi a hőleadást. Az elsődleges égéstérben 700 fokig melegszik a tűz, melyhez az előmelegített másodlevegőt adagoljuk. Ez egy szűk torkolati járaton nagy sebességgel jut a másodégéstérbe, ahol alaposan keveredik, újra meggyullad és a maradék éghető anyag is kiég 1000 °C feletti hőmérsékleten. Innen kikerülve a füstgáz hosszú labirintusrendszeren, fűtött padkán és segédkéményen át jut a kéménybe, hőmérséklete akár 100 °C alá hűlve átadja szinte az összes meleget. 
A kályha nagy tömege miatt nagyrészt sugárzó hő formájában adja le energiáját, amely nagyon kellemes hőérzetet biztosít. A 2 órás égés után a kéményt egy retesszel el kell zárni, hogy a huzat további meleget ne szivattyúzzon ki a lakásból és a kályhából mint más tüzelőberendezéseknél, és utána a kályha csak 48-72 óra alatt hűl le. A belső mag a 12, 24 vagy 48 óránként esedékes begyújtáskor még rendkívül forró, így már kevéssel begyújtás után tökéletes hőmérsékleti viszonyok uralkodnak a jó hatásfokú égéshez. A szerkezet akár konyhai tűzhelybe is beépíthető, de nagyobb, az egész lakás kifűtésére alkalmas, 5-10 tonna tömegű szerkezetek is építhetők. Nagy tömege miatt födémre csak statikus szakvéleménnyel építhető. Központi fűtést is lehet vele csinálni, a belső mag és a tégla héjak közé rakott csőkígyóval nyerve ki a szükséges hőmennyiséget.
Puffertartályt általában nem igényel, mert a hőleadás egyenletes. A kályhába sütő is építhető, mely sokáig tartja a hőt. Előállítása idő és munkaigényes, viszont 99%-ban hazai alapanyagból, jelentős részben hulladékként keletkező bontott téglából épül 100%-ban hazai munkaerőt felhasználva. A beépített anyagok nagy része újra felhasználható, vagy visszavezethető a természetbe annak károsítása nélkül (homok, kaolin és agyag tartalmú habarcs). Hatásfoka eléri a 90%-ot.
0 Megjegyzések