A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, az ADHD tünetei
Értetlenül néz a gyermekére, mert már megint furcsán viselkedik, kielégíthetetlen mozgásigényével, harsányságával, mohó kíváncsiságával, szófogadatlanságával idegesíti, fárasztja a környezetét? Felmerült már önben a hiperaktivitás gyanúja?
Vadászok a földművelők között
Egy amerikai pszichiáter az ősi társadalmak világából vett hasonlattal jellemezte ezt az állapotot: "az ADHD-sok olyanok a ma iskolájában, mint a vadászok lehettek a földművesek társadalmában" - utalva a rájuk jellemző gyors döntésekre, a figyelem irányának gyors változására, a kezdeményezőkészségre, a fáradhatatlan, kitartó tevékenységre. Valóban, a feladatra hosszan koncentráló, nagy türelmet igénylő, statikus, az eredményeket lassan produkáló "földművelő" munka kevésbé való nekik. Nem véletlen, hogy a nagy alkalmazkodóképességet, türelmet, figyelmet, önfegyelmet igénylő iskolában tetőznek leginkább az ilyen jellegű problémák.
A hiperaktív, figyelem-, mozgás-, viselkedés- és tanulási zavarokat mutató gyerekekkel rendelkező szülők is gyakran számolnak be arról, hogy addig a legnehezebb a gyerekeikkel, amíg iskolaidő van, a nyári vakáció idején például jóval kevesebb gondjuk akad. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a diagnózis felállításához nagy tapasztalat és gondos vizsgálat szükséges, ezért a tünetcsoportok alapján csak gyermekpszichiáter szakember vonhat le következtetést a gyerekről. A jellemző tünetek alábbi bemutatása azonban arra alkalmas, hogy a szülő elgondolkodhasson azon, kell-e szakemberhez fordulnia a gyermeke problémájával.
Csecsemőkorban kezdődhet
Az ADHD-ként (magyarul: figyelemhiányos hiperaktivitási zavarként) ismert probléma alaptünetei azonosak: gond van a figyelem fenntartásával vagy koncentrálásával, jellemző a hirtelen, impulzív viselkedés, a gondolkodás nélküli cselekvés, az egy-egy helyzethez képest túl sok mozgás, és az ellenállás a szabályokkal, utasításokkal szemben. Ezek azonban minden életkorban másként jelentkeznek. Ha egy kisbaba sokszor, nagy hangerővel és csillapíthatatlanul sír, és akkor sem nyugszik meg, ha felveszik, ha nehezen lehet rendszeres napi ritmust kialakítani vele, és szokatlanul korán, akár már kilenc hónaposan, a mászás időszakának kihagyásával hamar járni, sőt, futni kezd - felmerülhet a gyanú, hogy ő is az ADHD-s gyerekek közé tartozik. Ilyen korán azonban még nincs olyan módszer, amellyel ezt a tünetcsoportot biztosan lehetne azonosítani.
Kisgyermekkorban sem szoktak még erre gondolni, bár az ADHD-s gyerekek kétharmadánál akár már kétéves korban felmerülhet a gyanú. Jellemző az átlagosnál sokkal magasabb aktivitási szint és az óvatosság hiánya. Ez veszélyt jelent a számukra, ezért állandó felügyelet szükséges melléjük, mivel a hiperaktív gyerekek sokkal gyakrabban, háromszor annyian szenvednek balesetet, mint a kortársaik.
Akaratosak, makacsok, ha valamit nem kapnak meg vagy valami nem jól sikerül, indulataikat hangos sírással, dührohammal fejezik ki. Ugyanakkor vannak olyan ADHD-s gyerekek, akiknél a figyelemzavar erősebb, mint a túlzott mozgékonyság, náluk éppen ellenkezőleg, visszahúzódásban, szégyenlőségben is megnyilvánulhat ez az állapot. Legtöbb érintettnél iskoláskorban derül ki, hogy gond van, mert ők nagyon nehezen viselik el az iskola szabályait, rendjét, nehezen alkalmazkodnak, öntörvényűnek, rendetlennek, "rossz gyereknek" tartják őket.
A kortársak és a tanárok elutasítása újabb bajokat szül: dacot, negatív önértékelést, agresszivitást válthat ki. Ugyanakkor általában értelmesek, tevékenyek, segítőkészek, kreatívak, szívesen dolgoznak, sportolnak, minden mozgásos tevékenységben benne vannak. Bár iskolai tanulási helyzetben nehéz lekötni a figyelmüket és képtelenek egy helyben ülni, például az érdeklődésüknek megfelelő, változó ingereket nyújtó számítógépes játékok előtt akár órákig képesek ülni.
A figyelem zavara
Az ADHD egyik alapproblémája a figyelem zavara. Ha az alább felsorolt jelekből hat legalább fél éven át jellemző a gyerekre, akkor valószínűsíthető a figyelemzavar, mint pszichiátriai eltérés. (Természetesen a gyermek kora is számít: arra kell felfigyelni, amiben a gyerek kortársaitól hosszasan és jelentősen eltér, és ha ez a viselkedés gyakran fordul elő.) Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a bemutatott tüneteket más betegségek is előidézhetik. Sőt egyes jelek önmagukban, betegség nélkül is jelentkezhetnek. Ezért a pontos diagnózis felállítása érdekében mindig forduljon szakemberhez.
Bajt jelezhet, ha:
Vadászok a földművelők között
Egy amerikai pszichiáter az ősi társadalmak világából vett hasonlattal jellemezte ezt az állapotot: "az ADHD-sok olyanok a ma iskolájában, mint a vadászok lehettek a földművesek társadalmában" - utalva a rájuk jellemző gyors döntésekre, a figyelem irányának gyors változására, a kezdeményezőkészségre, a fáradhatatlan, kitartó tevékenységre. Valóban, a feladatra hosszan koncentráló, nagy türelmet igénylő, statikus, az eredményeket lassan produkáló "földművelő" munka kevésbé való nekik. Nem véletlen, hogy a nagy alkalmazkodóképességet, türelmet, figyelmet, önfegyelmet igénylő iskolában tetőznek leginkább az ilyen jellegű problémák.
A hiperaktív, figyelem-, mozgás-, viselkedés- és tanulási zavarokat mutató gyerekekkel rendelkező szülők is gyakran számolnak be arról, hogy addig a legnehezebb a gyerekeikkel, amíg iskolaidő van, a nyári vakáció idején például jóval kevesebb gondjuk akad. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a diagnózis felállításához nagy tapasztalat és gondos vizsgálat szükséges, ezért a tünetcsoportok alapján csak gyermekpszichiáter szakember vonhat le következtetést a gyerekről. A jellemző tünetek alábbi bemutatása azonban arra alkalmas, hogy a szülő elgondolkodhasson azon, kell-e szakemberhez fordulnia a gyermeke problémájával.
Csecsemőkorban kezdődhet
Az ADHD-ként (magyarul: figyelemhiányos hiperaktivitási zavarként) ismert probléma alaptünetei azonosak: gond van a figyelem fenntartásával vagy koncentrálásával, jellemző a hirtelen, impulzív viselkedés, a gondolkodás nélküli cselekvés, az egy-egy helyzethez képest túl sok mozgás, és az ellenállás a szabályokkal, utasításokkal szemben. Ezek azonban minden életkorban másként jelentkeznek. Ha egy kisbaba sokszor, nagy hangerővel és csillapíthatatlanul sír, és akkor sem nyugszik meg, ha felveszik, ha nehezen lehet rendszeres napi ritmust kialakítani vele, és szokatlanul korán, akár már kilenc hónaposan, a mászás időszakának kihagyásával hamar járni, sőt, futni kezd - felmerülhet a gyanú, hogy ő is az ADHD-s gyerekek közé tartozik. Ilyen korán azonban még nincs olyan módszer, amellyel ezt a tünetcsoportot biztosan lehetne azonosítani.
Kisgyermekkorban sem szoktak még erre gondolni, bár az ADHD-s gyerekek kétharmadánál akár már kétéves korban felmerülhet a gyanú. Jellemző az átlagosnál sokkal magasabb aktivitási szint és az óvatosság hiánya. Ez veszélyt jelent a számukra, ezért állandó felügyelet szükséges melléjük, mivel a hiperaktív gyerekek sokkal gyakrabban, háromszor annyian szenvednek balesetet, mint a kortársaik.
Akaratosak, makacsok, ha valamit nem kapnak meg vagy valami nem jól sikerül, indulataikat hangos sírással, dührohammal fejezik ki. Ugyanakkor vannak olyan ADHD-s gyerekek, akiknél a figyelemzavar erősebb, mint a túlzott mozgékonyság, náluk éppen ellenkezőleg, visszahúzódásban, szégyenlőségben is megnyilvánulhat ez az állapot. Legtöbb érintettnél iskoláskorban derül ki, hogy gond van, mert ők nagyon nehezen viselik el az iskola szabályait, rendjét, nehezen alkalmazkodnak, öntörvényűnek, rendetlennek, "rossz gyereknek" tartják őket.
A kortársak és a tanárok elutasítása újabb bajokat szül: dacot, negatív önértékelést, agresszivitást válthat ki. Ugyanakkor általában értelmesek, tevékenyek, segítőkészek, kreatívak, szívesen dolgoznak, sportolnak, minden mozgásos tevékenységben benne vannak. Bár iskolai tanulási helyzetben nehéz lekötni a figyelmüket és képtelenek egy helyben ülni, például az érdeklődésüknek megfelelő, változó ingereket nyújtó számítógépes játékok előtt akár órákig képesek ülni.
A figyelem zavara
Az ADHD egyik alapproblémája a figyelem zavara. Ha az alább felsorolt jelekből hat legalább fél éven át jellemző a gyerekre, akkor valószínűsíthető a figyelemzavar, mint pszichiátriai eltérés. (Természetesen a gyermek kora is számít: arra kell felfigyelni, amiben a gyerek kortársaitól hosszasan és jelentősen eltér, és ha ez a viselkedés gyakran fordul elő.) Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a bemutatott tüneteket más betegségek is előidézhetik. Sőt egyes jelek önmagukban, betegség nélkül is jelentkezhetnek. Ezért a pontos diagnózis felállítása érdekében mindig forduljon szakemberhez.
Bajt jelezhet, ha:
nem figyel megfelelően a részletekre vagy gondatlan hibákat követ el az iskolai munkában vagy más tevékenységben,
nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladatai vagy játéka közben,
úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá,
nem követi az utasításokat vagy nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat,
nehézsége van a feladatok és a tevékenységek megszervezésében,
elkerüli, nem szereti az olyan feladatokat, vagy ellenáll azoknak, amelyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek,
elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat,
külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét,
a napi tevékenységben feledékeny.
Általában jellemző, hogy nehezen tudja a figyelmét egy dologra koncentrálni, rövid idő alatt, könnyen ráun a feladataira, gyorsan változik, hogy éppen mi kelti fel röpke időre az érdeklődését. Ez azért jelentős probléma, mert a figyelem a memória kapuja. Így a koncentrált figyelem hiánya tanulási nehézségekhez vezet.
Túlzott mozgásigény
A hiperaktivitásnak, a túlzott mozgásigénynek is vannak olyan tünetei, amelyekre érdemes felfigyelni, ha az alábbiak közül fél év alatt több is gyakran megfigyelhető.
Erre utal, ha:
ülés közben babrál, fészkelődik, nem tud nyugodtan ülni,
elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor elvárják tőle, hogy ülve maradjon,
rohangál, ugrál vagy mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló,
nehezen tud önállóan, nyugodtan játszani,
"izeg-mozog", mintha mindig mozgásban lenne,
túlzottan sokat beszél.
Ezek pedig a szertelenség, az impulzivitás jelei:
mielőtt a kérdés befejeződött volna, kimondja a választ,
nehézséget okoz neki a várakozás,
félbeszakít másokat (pl. beszélgetést vagy játékot).
A túlságosan impulzív, vagyis hirtelen, szertelen emberre jellemző az, hogy sokszor túl hamar, azonnal reagál valamire. A hiperaktív gyerekeket ez a tulajdonságuk nemegyszer súlyos veszélybe sodorja, például körültekintés nélkül rohannak át az autóúton. Akad, aki csak az egyik tünetcsoport jeleit mutatja, vagyis dominál nála vagy a figyelemzavar, vagy a túlzott mozgásigény, a hiperaktivitás, esetleg a szertelenség, de szép számmal vannak olyanok is, akiknek viselkedésében mindhárom jellemző alaptünet megfigyelhető. Ha szülőként a megfigyelései alapján úgy véli, gyermekére illenek az ADHD tünetei, mindenképpen forduljon szakemberhez, hiszen ez a tünetegyüttes nem nőhető ki, és az ezzel való együttéléshez szakszerű segítség, viselkedésterápia és egyes esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges.
0 Megjegyzések