Bárkit bármikor berendelhetnek felülvizsgálatra, az 57 évesnél idősebb rokkantnyugdíjasokat és a féllábúakat is, hogy aztán közöljék velük: január 1-től már csak 41 ezer 800 forintra jogosultak. A nyugdíjbiztosító nem válaszol a kérdéseinkre. 

„Négyévesen kapott gyermekbénulást a férjem. Az egyik lába térdtől lefelé el van sorvadva, rövidebb is, mint a másik. Tizenkét éve le van százalékolva harminc-egynéhány év munkaviszonnyal. Tavasszal volt a bizottságnál, mivel betöltötte az 57 évet. Írásba adták, hogy marad a régiek szerint, kapja a 103 ezer forintot. Most jött egy levél, hogy januártól már csak 41 ezer 800 forintot folyósítanak. A nyugdíjbiztosító szerint a nyáron jött új rendelet alapján újra kellett számolni” – Ilonáék történetével nagyjából summázható is valamennyi 57 évnél idősebb, vagy súlyos, azaz az I. és II. rokkantsági csoportba tartozó rokkantnyugdíjas története. Ők azok, akiknek a kormányzati kommunikáció, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának korábbi közlése szerint nem kell felülvizsgálatra számítania. Ehhez hozzátették azt is, hogy annak, akit felülvizsgálatra hívnak, a korábbinál „méltányosabb és elvszerű” lesz a minősítése. Az 1954 előtt születettek azonban sorra kapják a felülvizsgálati behívót, majd a 41 ezer 800 forintról szóló értesítőt: ennyiből kell a jövőben megélniük, legyen bármilyen is az egészségi állapotuk. És ez nem minden.

„Én, Kollár Tibor, bányabalesetben megsérült, korábban véglegesített állapotú baleseti rokkantsági nyugdíjas, volt vájár, csapatlakatos, robbantómester, aknász, gázmérő, bányamentő kiestem a rendszerből. Korábban három kártérítési peremben a legfelsőbb szintű orvosszakmai szakértői szerv szakvéleménye alapján jogerős ítéletek mondták ki, hogy rokkant vagyok. 2009-ben véglegesítettek is. 2011-ben megfosztották a rokkantsági nyugdíjasokat a nyugdíjjogosultságuktól. A törvény nem helyezte hatályon kívül a nyugdíjmegállapító társadalombiztosítási határozatok, jogerős ítéletek százezreit, csak nem hajlandó az érvényességükről tudomást venni. Új ellátási formákat vezetett be, és azt mondja, hogy az 57 év alatti III. csoportú rokkantsági nyugdíjasok nyugdíját 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja. Az újfajta ellátásokra való jogosultságokat brutális, embertelen minősítési szempontok alapján határozzák meg. Ezeket a szempontokat azonban csak 2012. február 14-én hirdették ki, amikorra már a rokkantnyugdíjasok nagy hányada »önként« a nyugdíjjogosultsága elvesztése miatti félelmében kérte azon szempontok szerinti felülvizsgálatát. Ezen szempontok embertelenségéről elég csak annyit elmondani, hogy egy combközéptől amputált lábú személynek 36 százalékos egészségkárosodás állapítható meg. Nem hogy rokkantnak, de még csak megváltozott munkaképességűnek sem minősül. Semmilyen rendszer pénzellátásra nem jogosult” – egy felháborodott érintett írta ezt a nyugdíjfolyósítónak. „Nyilatkozatmintát küldtek nekem arról, hogy komplex felülvizsgálatomat kérem. Alaposan tanulmányoztam a törvényt, de nem értem, hogy megfoszt ténylegesen is a véglegesen megszerzett nyugdíjjogosultságomtól, vagy sem. Miért kérnék olyan ellátást, aminek a jogi védelme is, kondíciói is lényegesen rosszabbak, ugyanakkor a jogosultsági feltételei embertelenek? Én a megszerzett nyugdíjjogosultságomat kívántam megtartani. De akkor mit jelent az, hogy a rokkantsági nyugdíjat rehabilitációs ellátásként folyósítják? Nekem, akinél jogerősen, véglegesen kimondták, hogy nem vagyok rehabilitálható. Én nem igényeltem ezt a »rehabilitációs ellátást«. A törvény többszöri átolvasása után arra jutottam, hogy a »komplex felülvizsgálat« kérésével én magam mondanék le a nyugdíjjogosultságomról. Jogilag nem elveszik a nyugdíjat, hanem olyan helyzetbe hozzák a rokkant személyeket, hogy önként mondjanak le róla” – írta Kollár Tibor. „A rehabilitációs ellátásom megszüntették, rendben. De mi a helyzet a baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultságommal? Ennek meglétéről, vagy megszűntéről nem hajlandó senki hivatalosan nyilatkozni. Ugyanakkor fizetni sem fizetik a nyugdíjam, hét hónapja. Határozatot sem hoznak a nyugdíjjogosultság megszüntetéséről, ami ellen jogorvoslattal lehetne élni” – sorolta a férfi.

Lapunk sem kapott választ a kérdéseire; a nyugdíjbiztosítótól a felülvizsgálatokat végző Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz irányították munkatársunkat. Ott azt tanácsolták, hogy olvassuk végig a jogszabályt, mert abból kiderül: az 57 évnél idősebbeknek is szükséges a bizottság elé mennie. Igaz, a berendeléseknek már semmi köze ehhez a rendszerhez, az érintettek ugyanis sorra kapják a behívást, akár egy-két hónappal a korábbi vizsgálat után. Arról pedig, hogy mi a helyzet a korábban véglegesen megszerzett nyugdíjakkal, szintén nem tudtunk meg többet. Annak ellenére sem, hogy a biztosító egy korábbi levelében minden 57. életévét betöltött rokkantnyugdíjasnak azt ígérte: változatlan összeggel, nyugdíjként folyósítják tovább az ellátást.

Az Alkotmánybíróság hétfőn dönt arról, hogy a rokkantsági ellátórendszer alkotmányellenes-e.