A szakszervezetek szerint a cafetéria adójának emelése csökkenti a jövedelmeket, a magasabb pénzügyi tranzakciós illeték és a közműadó bevezetése pedig drágítja a szolgáltatásokat, és ezt közvetve mindenki meg fogja érezni.
A cafetéria adójának emelése ellentétes azzal, amit a szakszervezetek szeretnének elérni, és azt vetíti előre, hogy a béren kívüli juttatási elemek meg fognak szűnni, mivel a gazdálkodók ellenérdekeltek lesznek abban, hogy ilyet adjanak - vélekedett Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke.
A szakszervezeti vezető az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az emberek jövedelme a bérből és a cafetériából tevődik össze, és ha elmarad a béren kívüli juttatás, azt a részt nem fogják bérben megkapni. Véleménye szerint ezzel az intézkedéssel tömegeknek fog csökkenni a jövedelme. Hozzátette, hogy nem lesz belőle állami bevétel sem, mert ha a munkáltatók nem adják a cafetériát, úgy nem lesz utána költségvetési befizetés sem, vagyis ezzel az intézkedéssel "lyukra fut a kormány" - fogalmazott.
A kedvezményes körbe tartozó cafetéria elemek összes adótartalma jelenleg 31 százalék, ide tartozik például az Erzsébet utalvány, a SZÉP kártya, a beiskolázási támogatás, az utazási költségtérítés, vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás. A nem kedvezményes juttatások - például étkezési és ajándék utalványok - adóterhe eddig is 51 százalék volt, utóbbiakat azonban a munkáltatók általában nem adták, éppen azért, mert drága - fejtette ki Pataky Péter. Hozzátette, a tervezett adóemeléssel az eddig kedvezményes juttatások adója is 51 százalék fölé emelkedik, amivel véleménye szerint "megölik" az Erzsébet utalványt és a SZÉP kártyát is.
A tranzakciós illetékről úgy vélekedett: eddig sem hittük el, hogy ez csak a bankok költsége lesz, mindannyian ki fogjuk fizetni ezt is, meg a közműadót is. A föld alatti vezetékekre kivetendő adóval kapcsolatban azt mondta: a kormány miközben azt mondja, hogy kordában tartja a rezsiköltségeket, rátesz egy adót a gázművekre, vízművekre, villamosenergia-szolgáltatókra, ezzel praktikusan megdrágul minden alapszolgáltatás, ami az élethez szükséges.
Pataky Péter pozitívan vélekedett viszont az egyedi számlaellenőrzés összeghatárának leszállításáról, véleménye szerint ez gazdaságfehérítő lépés, amit támogatni tud a szakszervezet. Az MSZOSZ elnöke szerint ugyanakkor az, hogy a bankadót a korábbi tervekkel ellentétben nem felezik meg jövőre, kétségbe vonja a kormány szavahihetőségét, és ez nem segít a gazdaságot.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke emlékeztetett: a cafetéria terén a közelmúltban már volt egy komoly visszalépés. Hozzátette, hogy míg Magyarországon a cafetéria aránya a jövedelmen belül visszaszorult, addig európai szinten, de különösen Közép- és Kelet-Európában a természetbeni juttatási elemek növekedtek, mert ezek kevésbé költségesek a munkáltató számára. Mindez az átlagkereset szintjén és az ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknél okozott keresetcsökkenést Magyarországon, és úgy vélte, a most bejelentett intézkedéssel is ezen a szinten várható további veszteség a munkavállalók számára.
A MOSZ elnöke a Matolcsy György által bejelentett többi intézkedésről úgy vélekedett, hogy azok "a kormány számára szükséges megszorítások, amelyeket külső pénzügyi körök várnak el a magyar kormánytól és a társadalomtól". Úgy vélte azonban, hogy ezek a megszorítások elviselhetőbbek a társadalom számára annál, mintha direkt visszavágások lennének a jövedelmekben, például a közszférában csökkentenék a fizetéseket. Elismerte ugyanakkor, hogy közvetett módon, az igénybe vett szolgáltatásokon keresztül a társadalom túlnyomó többsége kénytelen viselni a következményeit például a közműadónak vagy a tranzakciós illetéknek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezetek aggódva figyelik az elszegényedés folyamatát, és ezekből az intézkedésekből nyilvánvalóan ez következik.
A cafetéria adójának emelése ellentétes azzal, amit a szakszervezetek szeretnének elérni, és azt vetíti előre, hogy a béren kívüli juttatási elemek meg fognak szűnni, mivel a gazdálkodók ellenérdekeltek lesznek abban, hogy ilyet adjanak - vélekedett Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke.
A szakszervezeti vezető az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az emberek jövedelme a bérből és a cafetériából tevődik össze, és ha elmarad a béren kívüli juttatás, azt a részt nem fogják bérben megkapni. Véleménye szerint ezzel az intézkedéssel tömegeknek fog csökkenni a jövedelme. Hozzátette, hogy nem lesz belőle állami bevétel sem, mert ha a munkáltatók nem adják a cafetériát, úgy nem lesz utána költségvetési befizetés sem, vagyis ezzel az intézkedéssel "lyukra fut a kormány" - fogalmazott.
A kedvezményes körbe tartozó cafetéria elemek összes adótartalma jelenleg 31 százalék, ide tartozik például az Erzsébet utalvány, a SZÉP kártya, a beiskolázási támogatás, az utazási költségtérítés, vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás. A nem kedvezményes juttatások - például étkezési és ajándék utalványok - adóterhe eddig is 51 százalék volt, utóbbiakat azonban a munkáltatók általában nem adták, éppen azért, mert drága - fejtette ki Pataky Péter. Hozzátette, a tervezett adóemeléssel az eddig kedvezményes juttatások adója is 51 százalék fölé emelkedik, amivel véleménye szerint "megölik" az Erzsébet utalványt és a SZÉP kártyát is.
A tranzakciós illetékről úgy vélekedett: eddig sem hittük el, hogy ez csak a bankok költsége lesz, mindannyian ki fogjuk fizetni ezt is, meg a közműadót is. A föld alatti vezetékekre kivetendő adóval kapcsolatban azt mondta: a kormány miközben azt mondja, hogy kordában tartja a rezsiköltségeket, rátesz egy adót a gázművekre, vízművekre, villamosenergia-szolgáltatókra, ezzel praktikusan megdrágul minden alapszolgáltatás, ami az élethez szükséges.
Pataky Péter pozitívan vélekedett viszont az egyedi számlaellenőrzés összeghatárának leszállításáról, véleménye szerint ez gazdaságfehérítő lépés, amit támogatni tud a szakszervezet. Az MSZOSZ elnöke szerint ugyanakkor az, hogy a bankadót a korábbi tervekkel ellentétben nem felezik meg jövőre, kétségbe vonja a kormány szavahihetőségét, és ez nem segít a gazdaságot.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke emlékeztetett: a cafetéria terén a közelmúltban már volt egy komoly visszalépés. Hozzátette, hogy míg Magyarországon a cafetéria aránya a jövedelmen belül visszaszorult, addig európai szinten, de különösen Közép- és Kelet-Európában a természetbeni juttatási elemek növekedtek, mert ezek kevésbé költségesek a munkáltató számára. Mindez az átlagkereset szintjén és az ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknél okozott keresetcsökkenést Magyarországon, és úgy vélte, a most bejelentett intézkedéssel is ezen a szinten várható további veszteség a munkavállalók számára.
A MOSZ elnöke a Matolcsy György által bejelentett többi intézkedésről úgy vélekedett, hogy azok "a kormány számára szükséges megszorítások, amelyeket külső pénzügyi körök várnak el a magyar kormánytól és a társadalomtól". Úgy vélte azonban, hogy ezek a megszorítások elviselhetőbbek a társadalom számára annál, mintha direkt visszavágások lennének a jövedelmekben, például a közszférában csökkentenék a fizetéseket. Elismerte ugyanakkor, hogy közvetett módon, az igénybe vett szolgáltatásokon keresztül a társadalom túlnyomó többsége kénytelen viselni a következményeit például a közműadónak vagy a tranzakciós illetéknek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezetek aggódva figyelik az elszegényedés folyamatát, és ezekből az intézkedésekből nyilvánvalóan ez következik.
0 Megjegyzések