Szerintem nagyon sok ember elgondolkozott már rajta,hogy milyen is lenne,ha a szerettei vagy éppen a régi történelmi,politikai vagy irodalmi alakok köztünk élnének még ma is.
Vegyük az irodalmi alakok nagyjait Pl: Petőfi Sándort, Ady Endrét,
Janus Pannoniust, Kazinczy Ferencet, Zrinyi Miklóst, Csokonai Vitéz Mihályt,Vörösmarty Mihályt, Katona Józsefet, Madách Imrét, Kölcsey Ferencet, József Attilát vagy Radnóti Miklóst,de ezt a felsorolást hosszan folytathatnám,hiszen még rengeteg híres és nagyszerű írónk és költőnk volt,most csak kiemeltem párat.
Mindegyiknek kiemelkedő életútja és a munkássága is,volt aki nem csak az irodalomért tett sokat,de a politikai életbe is részt vett, ugye Zrinyi Miklós aki kapitány volt,a törökök ellen harcolt,védte a családját, a nemzetét emelet írásait is megismerhettük vagy Petőfi Sándor a nemzet érdekeit nézte mikor a Pilvax kávéházba összegyűlt több fiatallal és megírták a 12 pontot.
Milyen is lenne,ha még mindig lennének ilyen nagyszerű emberek,akik kiállnak az igazukért,kiállnak azért amibe hisznek.
Képzeljük csak el hogy ülünk a kávézóba és velünk szembe ül Petőfi vagy Ady vagy Vörösmarty is éppen írnak vagy azon gondolkodnak milyen címe legyen a következő műnek.
De elképzelhetjük azt is amint épp az utcán sétálunk a megszokott útvonalunkon és ott vitázik valakivel Zrinyi vagy épp Lincoln vagy Hitler és ragaszkodnak a saját maguk igazához foggal körömmel,harcolnak magukért,a családjukért,az országért , a magyar nemzetért.
Ha élnének biztos hogy mindenki ismerné őket és ők is a médiába szerepelnének.
Hozzám az irodalom közelebb áll,mint a politika,ezért ha élnének és lenne rá lehetőség biztos hogy az irodalom nagy alakjaival többet beszélgetnék és mivel én is írok tanácsokat is kérnék tőlük.
De lássuk hogyan is élnének.
Vörösmarty Mihály, Csokanai Vitéz Mihály vagy Katona József internet kávézókba járnának hiszen haladni kell a korral és régen nem volt lehetőségük a nett segítségét kérni, cukrászdákba találnánk rájuk vagy ahogy épp a padon ülve elmélkednének vagy a jó meleg otthonukba írogatnának,tele lenne a legtöbb újság velük és természetesen folyamatosan jelennének meg az írásaik is újabb és újabb könyv formájába, PetőfiSándor biztos hogy felszólalna a válság miatt lejjebb jutott polgár érdekébe amiket az írásaiba is érezni lehetne,Janus Pannonius valamelyik lapkiadó vagy könyvkiadó magasan képzett embere lenne aki a kezébe tartaná az irányítást és ha jobban menne a munka,minden felgyorsulna,több embert tudnának foglalkoztatni.
Aztán vegyük a régi politikai élet szereplőit Hitler,Churchill biztos hogy a parlamentben próbálnának tevékenykedni, Lincolnt inkább polgármesternek tudnám elképzelni, Zrinyi pedig a honvédség területén érezné otthon magát.
Mivel csökkent a katonáik száma is , Zrinyi azon lenne hogy minél több embert újra vissza csábitson vagy épp besorozná őket.
Sok minden máshogy lenne ha ők élnének.
A régi színészek a különböző színházba találnának ismét magukra vagy egy két tévéműsorban.
Építészeink pedig arra törekednének hogy a városokba sokkal több épitészeti remekmű legyen, színesebbek,magasabbak, kihivó külsejű vagy épp visszafogotabb régi tipusú épületeket terveznénk, biztos lenne több gazdag ember akik ezekbe befektetnének igy több lenne az építőipari munka több emberre lenne szükség, csökkenne kicsit a munkanélküliek száma.
Mivel több munka lenne, az emberek bátrabban mernének családot alapitani,több gyereket bevállalni,így a népesség is megnőne.
Ha több gyerek lenne akkor több ovónőre,bölcsisnénire lenne szükség ami még plusz munkahelyeket teremtene.
Én személyt szerint Csokonai Vitéz Mihálynak örülnék a legjobban hiszen a Reményhez című műve a legkedvesebb számomra,igaz a szerelemről szól,a viszonzatlan szerelemről,de a remény a mostani válságos időkbe is nagyon jól jön ,és a sorait szerintem soha nem fogom elfelejteni,mert annyira a szívembe zártam.
Janus Pannoniust, Kazinczy Ferencet, Zrinyi Miklóst, Csokonai Vitéz Mihályt,Vörösmarty Mihályt, Katona Józsefet, Madách Imrét, Kölcsey Ferencet, József Attilát vagy Radnóti Miklóst,de ezt a felsorolást hosszan folytathatnám,hiszen még rengeteg híres és nagyszerű írónk és költőnk volt,most csak kiemeltem párat.
Mindegyiknek kiemelkedő életútja és a munkássága is,volt aki nem csak az irodalomért tett sokat,de a politikai életbe is részt vett, ugye Zrinyi Miklós aki kapitány volt,a törökök ellen harcolt,védte a családját, a nemzetét emelet írásait is megismerhettük vagy Petőfi Sándor a nemzet érdekeit nézte mikor a Pilvax kávéházba összegyűlt több fiatallal és megírták a 12 pontot.
Milyen is lenne,ha még mindig lennének ilyen nagyszerű emberek,akik kiállnak az igazukért,kiállnak azért amibe hisznek.
Képzeljük csak el hogy ülünk a kávézóba és velünk szembe ül Petőfi vagy Ady vagy Vörösmarty is éppen írnak vagy azon gondolkodnak milyen címe legyen a következő műnek.
De elképzelhetjük azt is amint épp az utcán sétálunk a megszokott útvonalunkon és ott vitázik valakivel Zrinyi vagy épp Lincoln vagy Hitler és ragaszkodnak a saját maguk igazához foggal körömmel,harcolnak magukért,a családjukért,az országért , a magyar nemzetért.
Ha élnének biztos hogy mindenki ismerné őket és ők is a médiába szerepelnének.
Hozzám az irodalom közelebb áll,mint a politika,ezért ha élnének és lenne rá lehetőség biztos hogy az irodalom nagy alakjaival többet beszélgetnék és mivel én is írok tanácsokat is kérnék tőlük.
De lássuk hogyan is élnének.
Vörösmarty Mihály, Csokanai Vitéz Mihály vagy Katona József internet kávézókba járnának hiszen haladni kell a korral és régen nem volt lehetőségük a nett segítségét kérni, cukrászdákba találnánk rájuk vagy ahogy épp a padon ülve elmélkednének vagy a jó meleg otthonukba írogatnának,tele lenne a legtöbb újság velük és természetesen folyamatosan jelennének meg az írásaik is újabb és újabb könyv formájába, PetőfiSándor biztos hogy felszólalna a válság miatt lejjebb jutott polgár érdekébe amiket az írásaiba is érezni lehetne,Janus Pannonius valamelyik lapkiadó vagy könyvkiadó magasan képzett embere lenne aki a kezébe tartaná az irányítást és ha jobban menne a munka,minden felgyorsulna,több embert tudnának foglalkoztatni.
Aztán vegyük a régi politikai élet szereplőit Hitler,Churchill biztos hogy a parlamentben próbálnának tevékenykedni, Lincolnt inkább polgármesternek tudnám elképzelni, Zrinyi pedig a honvédség területén érezné otthon magát.
Mivel csökkent a katonáik száma is , Zrinyi azon lenne hogy minél több embert újra vissza csábitson vagy épp besorozná őket.
Sok minden máshogy lenne ha ők élnének.
A régi színészek a különböző színházba találnának ismét magukra vagy egy két tévéműsorban.
Építészeink pedig arra törekednének hogy a városokba sokkal több épitészeti remekmű legyen, színesebbek,magasabbak, kihivó külsejű vagy épp visszafogotabb régi tipusú épületeket terveznénk, biztos lenne több gazdag ember akik ezekbe befektetnének igy több lenne az építőipari munka több emberre lenne szükség, csökkenne kicsit a munkanélküliek száma.
Mivel több munka lenne, az emberek bátrabban mernének családot alapitani,több gyereket bevállalni,így a népesség is megnőne.
Ha több gyerek lenne akkor több ovónőre,bölcsisnénire lenne szükség ami még plusz munkahelyeket teremtene.
Én személyt szerint Csokonai Vitéz Mihálynak örülnék a legjobban hiszen a Reményhez című műve a legkedvesebb számomra,igaz a szerelemről szól,a viszonzatlan szerelemről,de a remény a mostani válságos időkbe is nagyon jól jön ,és a sorait szerintem soha nem fogom elfelejteni,mert annyira a szívembe zártam.
0 Megjegyzések