Általános vitára alkalmasnak találta a kisajátításról szóló 2007-es törvény módosításáról szóló javaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága. A képviselők a törvényjavaslatot egyhangúlag bocsátották általános vitára, amely várhatóan a jövő héten lesz. Villányi Imre, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: a kisajátítás olyan jogintézmény, amelynek célja, hogy elősegítse a közcélú beruházások megvalósítását. 

A kisajátítás végső megoldás, és csak akkor történhet meg, ha azonnali, teljes és feltétlen kártalanítással jár - tette hozzá. A főosztályvezető kifejtette, hogy a hatályban lévő 2007-es törvény nagyban korszerűsítette a korábbi joganyagot, ugyanakkor a gyakorlat során felszínre kerültek olyan eljárási elemek, amelyeket pontosítani kell, hogy hatékonyabbak legyenek az eljárások. A módosító törvényjavaslat fő célja, hogy mind a beruházók, mind a kisajátítással érintett tulajdonosok számára az eljárással okozott bizonytalan helyzet minél rövidebb ideig álljon fenn - emelte ki Villányi Imre. 

A főosztályvezető szólt arról is, hogy a módosításban foglalt javaslatok jelentős része fővárosi és megyei kormányhivataloktól származik, emellett a normaszövegeket egyeztették az önkormányzati érdekszövetségekkel is. A fontosabb elemeket kiemelve elmondta: a javaslat a meglévő kisajátítási esetkörökön túl további környezet- és természetvédelmi célok érvényesülését is biztosítja, így lehetővé teszi a környezetkárosítás felszámolása, a hulladékkezelő létesítmény elhelyezése valamint rekultivációja érdekében történő kisajátítást is. 

A jelenlegi szabályozás nem zárja ki, hogy a zöldmezős beruházásokat már eleve termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedély nélkül, az eredeti állapot helyreállítását elrendelő földhivatali határozat ellenére megkezdjék - fejtette ki Villányi Imre, hozzátéve, hogy ezt nagymértékben korlátozni kell. Elmondta azt is, hogy külterület esetén nem lenne kötelező az egész ingatlan kisajátítása, lehetőség lesz rész kisajátításra is. Emellett - a pontatlanságok csökkentésére - bevezetnek egy formanyomtatványt, ezen lehet majd kérelmezni a kisajátítást. 

A jövőben csak egy hiánypótlásra lesz lehetőség, ez is gyorsítja a kisajátítási eljárásokat - jelezte Villányi Imre. Változás lenne abban is, hogy a kisajátítást "elszenvedő" tulajdonosoknak több idejük lesz a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására. Jávor Benedek (LMP) úgy vélekedett, hogy a környezetvédelmi cél bekerülése a kisajátítási célok közé kívánatos és támogatandó, ugyanakkor tisztázni kell, hogy a hulladéklerakónál hogyan történik majd a környezetvédelmi követelmények teljesítése, állami kötelezettség lesz-e a rekultiváció, átkerül-e az állami tulajdonoshoz. 

A termőföld kisajátítása kapcsán aggályosnak nevezte, hogy az ingatlanügyi hatóság dönt a kisajátításról anélkül, hogy a termőföld megőrzésének szempontját bárki vizsgálná. Tóthné Jászai Mária, a KIM főosztályvezető-helyettese a felvetés kapcsán hangsúlyozta: sokszor keletkeztek "elvarratlan szálak" annak kapcsán, hogy a termőföldeket sokszor az azok védelmére vonatkozó földhivatali engedély nélkül is birtokba vehette a kisajátítást kérő. 

 Szabó Imre (MSZP) kérdésére Tóth Ágnes, a KIM részéről elmondta: a szabályozást folyamatosan "összefésülik" a készülő Polgári törvénykönyv passzusaival. Schmidt Csaba (Fidesz) kérdésére reagálva Tóthné Jászai Mária elmondta: a javaslatba a hulladékkezelő létesítmények rekultivációjáról szóló rész alapvetően önkormányzatok, polgármesterek sürgetésére került be, mivel az önkormányzatok nem juthattak rekultivációra fordítható európai uniós pályázati forrásokhoz mindaddig, amíg nem volt az övék a terület. 

Aradszki András (KDNP) kérdésére, hogy mi indokolja a környezetkárosítás elhárítása érdekében történő kisajátítást, Tóth Ágnes azt mondta: a kisajátítás végső eszköz, a "szennyező fizet"- elv továbbra is fennáll, ugyanakkor sokszor előfordult, hogy a tulajdonos megbírságolása ellenére sem sikerült az eredeti állapot helyreállítása, ami pedig ahhoz vezetett, hogy maga a védendő érték elpusztult. 

A bizottság egyhangúlag támogatta Szili Katalin módosító indítványát. A független képviselő a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozatot módosítaná úgy, hogy az Állami Számvevőszék tájékoztatási határidejét 2013. május 31-ig, a teljesítés határidejét pedig 2013. június 30-ig hosszabbítja meg, mivel az eredeti határozatban megfogalmazott határidők eredménytelenül teltek el.