Verespataktól kőhajításnyira levő Hunyad megyei felsőcsertési (Certej) bányanyitás mögött is kanadai cég áll, de nem csak ez a közös a két projektben. Miközben a verespataki beruházás elindítása egyhelyben topog a nagy nemzetközi nyomás miatt, addig a kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) tulajdonában levő Deva Gold megkapta az engedélyeket arra, hogy nem messze Verespataktól, de ugyanúgy az Aranynégyszöben elkezdheti az aranykitermelést cianidos technológiával. A helyszín körülbelül 6 kilométerre északkeletre van a Maros folyótól és 7 kilométerre Déva városától. Felsőcsertés légvonalban 40 kilométerre van a verespataki bányaprojekt helyszínétől. Tavaly Borbély László környezetvédelmi miniszter október végén kijelentette, hogy a cég azzal a feltétellel kaphatja meg a környezetvédelmi engedélyeket, ha a beruházó olyan szintre csökkenti a kitermelés során használt cianid koncentrációját, hogy az ne legyen ártalmas a környezetre. A miniszter nyilatkozata azt sugallta, hogy csak technikai akadályai vannak a bányanyitásnak, de nem részletezte, hogy milyen változtatásokat kell módosítani a tervben. Párhuzam a két cég között Nem csak a cianidos technológia és a helyszín köti össze a két beruházást. Mindkét tervezett beruházásban külföldiek többségi részesedést bírnak, ugyanakkor van némi állami érdekeltség is. A fő befektető, a vancouveri tőzsdén jegyzett EGC Görögországban, Törökországban, Kínában és Brazíliában is tevékenykedik, a cég 2011 decemberében vette át a European Goldfields-et. A Felsőcsertésen kitermelési engedéllyel rendelkező Deva Gold 20 százalékának tulajdonosa a dévai Minvest Állami Bányavállalat – ez a vállalat egyébként a Roşia Montana Gold Corporation részvényeinek 19,3 százalékát birtokolja. A Deva Gold 80 százalékban a kanadai European Goldfields tulajdona volt, egy Barbadosban bejegyzett cégen keresztül. Az RMGC részvényeinek 81 százalékát a torontói tőzsdén jegyzett Gabriel Resources birtokolja. Mindkét vállalathoz köze van Frank Timişnek, egy nem éppen makulátlan hírű, romániai származású üzletembernek. 1995-ben Timiş alapította a Gabiel Resourcest, 2000-ben pedig 15 százalékos részesedést vásárolt a European Goldfieldsben. Timiş egyébként már egyik cégben sem rendelkezik meghatározó tulajdonrésszel. A felsőcsertési és a verespataki projekt abban is hasonlít, hogy valamikor működő, külszíni fejtésű bányákra épül. Verespatakon többek között a Cetate hegyen levő krátert mélyítenék tovább, Felsőcsertésen a Minvest Deva 2006-ban bezárt bányájában és a környező dombokon termelnek majd ki. Természetesen különbség is van a két bánya között A felsőcsertési arany- és ezüsttartalék jóval kisebb a verespatakinál. A Deva Gold mérései szerint Felsőcsertésen 2,41 millió uncia (68 t) arany és 17,3 millió uncia (490 t) ezüst található – Verespatakon ehhez képest bő négyszer annyi arany (10,1 millió uncia, 286 t) és közel háromszor annyi ezüst (47,6 millió uncia, 1390 t) van. Így a beruházás mértéke is sokkal kisebb, a felsőcsertési kitermelést 190 millió dollárból meg lehet oldani, míg a verespataki arany kitermelése 1,7 milliárd dollár. A verespataki beruházást civilek árgus szemei vigyázzák. A felsőcsertési kitermelésre irányuló engedélyeztetés pedig a legnagyobb szélcsendben történt, nem ütközött semmilyen ellenállásba, nem kellett civilekkel megküzdeni és nem kellett a nemzetközi nyomásnak ellenállni. Történtek kezdeményezések a projekt megakadályozására, de akkora ellenállás nem volt, mint a verespataki beruházásnál. Ennek az oka valószínűleg az, hogy ezen a területen nem veszélyeztet értékes épített örökséget. Nincsenek 2000 éves, egyedülálló római kori tárnák, a település történelmi szempontból jelentéktelen, nem kell temetőket elköltöztetni, nem kell templomokat lerombolni. Továbbá senki nem lobbizik azért, hogy a helyszínt vegyék fel az UNESCO örökséglistájára. Felsőcsertést csak az találja meg, aki igazán akarja: Déva mellett egy, a térképen nem szereplő letérőt kell megtalálni, majd hegyi falvak közt kell kanyarogni mintegy húsz kilométeren keresztül. Az European Goldfields már megvásárolta a település egy részét, jó árat fizettek az ingatlanokért. De nem csak az ingatlanokat vásárolta meg a cég, hanem az erdőket, szántókat is. Civil környezetvédők most a miatt tiltakoznak, hogy a cég kárrendezési biztosítékok nélkül kapott július ötödikén környezetvédelmi engedélyt és nehezményezik , hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség a EGC-nek kiállított engedélyben állítólag jóváhagyta több mint száz hektár védett erdő kivágását és csaknem 30 millió köbméter víz kiszivattyúzását a Marosból. Az állammal kötött koncessziós szerződése pedig - a verespatakihoz hasonlóan - titkos. Ha nem sikerül eredményt elérni a felsőcsertési bánya engedélyeinek az ügyében, melyet már elfogadtak, akkor ez a verespataki bánya nyitásához precedenst teremt és hiába a nemzetközi nyomás, a civil szervezetek nem tehetnek semmit. GreenProfit