Nem is olyan régen, túl a második könyvemen, a gépem dokumentumában pihent jó pár novellám, amikor felfigyeltem a kiadói ajánlatra. Mai viszonyok között nagyon korrektnek tűnt. Elnézve az eddig megjelent irodalmi füzetek szerzőit, nagyszerű csapatot véltem fedezni. Mi lenne, ha megpróbálnám? - tettem fel magamnak a kérdést. Nem illek én közibük, csillapítottam le magam. A lehetőség erősebbnek bizonyult, addig morfondíroztam, még végül döntöttem, megméretem magam.
Elküldtem a novellagyűjteményt Bencze Attilának. Izgatottan nyitogattam a levelezésemet. Teltek a napok válasz nélkül. Egy héttel később levél érkezett. A főszerkesztő és lapigazgató úr átolvasta, és kiadásra alkalmasnak találta a kéziratot. Nagyszerű érzés volt.
Nem érzem magam vérbeli írónak, hiszen ötvenen túl kezdtem papírra vetni a gondolataimat, hogy lélek történeteimmel másokon segítsek.
Gyönyörű hivatással áldott meg a Teremtő. A betegekről és elesettekről való gondoskodást bízta rám. Szolgálatomhoz kaptam megértő családot, és sok barátot. Olyanokat, akikben évtizedek óta számíthatok, megbízhatok, és olyat is, akitől megtanultam, milyen mély sebeket képes szántani egy érdekbarátság az ember lelkében. Vannak hűséges és percemberek. Mindegyiktől tanulni lehet.
Nehéz időket élünk, a sorspoggyászainkat egyre nehezebben cipeljük, gyakran megroggyan alatta a térdünk. Kivétel nélkül emberi sorsokról írok. Hívő emberként megtapasztaltam, akárhányszor elestem, a hitem mankójára támaszkodva mindig sikerült felállnom. Szomorúan látom, akiknek ez nem adatott meg reménytelenül tengődnek. Írásaimmal rajtuk szeretnék segíteni, nem vezetni, csak utat mutatni...
Rövid egyeztetés után elkezdődött a könyv borítójának tervezése. Amikor megláttam, sokáig nem tudtam megszólalni. Benne vagyok én, és a lélektörténetek, amik létrafokokon vezetnek fel a tökéletesség felé. Bencze Attila óriásit alkotott. Pár hét alatt elkészült a szerkesztés, a nyomdai előkészítés. Minden pontosan a terv szerint haladt. Igényes szép könyv született belőle.
A kötetet Bencze Attila költő, a Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy elnöke mutatta be, irodalmi est keretében, a Nagykanizsai Református Templomban, Hella Ferenc lelkipásztor megnyitója és áldásimáját követően. Az első kiadás két hét alatt elfogyott. Szeptember 10. – re várjuk a nyomdából a második kiadást.
Ez úton köszönöm a lehetőséget Bencze Attilának, és köszönöm a kiváló csapatnak, hogy befogadtak. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy közéjük tartozhatok!
Tiszta szívből ajánlom minden írónak, költőnek, legyen része az enyémhez hasonló örömben! Jöjjön közénk, és adja ki nálunk a könyvét.
A bemutató képei és televíziós felvétele:
Lélek Sándorné Gizella Ekpafat
0 Megjegyzések