Heteken belül bedőlhet egy újabb márkás árut gyártó húskombinát. Bár a kabinet csütörtökön kiemelt jelentőségű vállalattá nyilvánította a kapuvári sonkagyárat, az egyik legnagyobb sertésbeszállító indítványára a bíróság elrendelte a felszámolást. A cég mögött egy rejtélyes tulajdonos áll, ráadásul a régi vezetés annyira eladósította a vállalatot, hogy súlyos milliárdokkal lehetne csak megmenteni. Közben a cég élén állók ádáz harcot folytatnak egymás ellen és kivétel nélkül fideszes kapcsolataikra hivatkoznak, a kormány pedig jelentős visszaéléseket sejt.„Hol a tulajdonos?” „Hogy hívják?” „Bújjon elő!” „Hol a fizetésem?” – kiabálták a Kapuvári Húsgyár kapujában gyülekező dolgozók. A gyár szakszervezete által szervezett tüntetésen 250-300 ideges ember gyűlt össze, aki viszont be kellett hogy érjék az őket türelemre intő Pászli Tibor szakszervezeti vezetővel, mert a tulajdonos nem állt a tömeg elé, hogy eloszlassa az üzem várható bezárásáról szóló híreszteléseket. A több mint 400 főt foglalkoztató, a térség legnagyobb munkaadójának számító cég az elmúlt hetekben fokozatosan csökkentette a termelését, és bár nem állt le, a munkások egy része kényszerszabadságon van. A pénteki tüntetésen több munkás is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy legfeljebb 70-80-an dolgoznak a gyárban, a többiek otthon várják a telefonhívást, hogy szükség esetén behívják őket. A demonstráción megjelenő, a térséget a parlamentben képviselő fideszes Ivanics Ferenc sem tudta sok jóval kecsegtetni a dolgozókat, ahogy fogalmazott, „rövid, de nem túl lelkesítő beszédben” próbálta megnyugtatni a kedélyeket arra hivatkozva, hogy a kormány már a legmagasabb szinten foglalkozik az ügyükkel. A kormányszóvivői iroda még szerdán jelentette be, hogy nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű vállalattá nyilvánítja a húskombinátban érintett mindkét céget, a Kapuvári Hús Zrt.-t és a Kapuvári Bacon Húsipari Kft.-t. Bár a kormány döntése értelmében egyelőre moratórium illeti meg a két céget a velük szembeni követelésekkel, hitelezőkkel szemben, a Malév sorsa is azt bizonyítja, hogy a vállalat „kiemelt jelentőségűvé” minősítése még nem akadályozza meg a felszámolást, legfeljebb az a kormány felügyelete alatt zajlik le. A győri törvényszék egyébként pár nappal a kabinet döntése előtt már elrendelte a részvénytársaság felszámolását: az Alföld Sertés Értékesítő Szövetkezet a birtokunkba jutott dokumentumok szerint 447 millió forintot követel a húsüzemen – a bíróság döntése ellen a cég vezetése szerdán fellebbezni készült. Kísértő emlékek A dühös munkások folyamatosan egy nevet emlegettek egymás közt a tüntetés alatt: a milliárdos vállalkozó, Leisztinger Tamás neve szitokszó a körükben. Pedig az egykor a Picket is a birtokában tudó vállalkozó már 9 évvel ezelőtt kiszállt a kapuvári üzemből, amit az érdekeltségébe tartozó Ringa Részvénytársaságtól a húsiparban utazó Román Gyula vett át a 2003-ban alapított Kapuvári Hús Rt.-vel. (A Ringa Rt. piacvezető volt a bacon- és sonkaféleségek piacán, viszont amint Leisztinger érdekeltségébe került, nagyon hamar veszteséges lett: 2002-ben még 450 millió forintos üzemi eredményt ért el, egy évvel később már másfél milliárdos veszteséget halmozott fel.)
Bár ez régen történt már, a dolgozókban még mindig élénken él a 2003-as gyárleállás emléke. Kilenc évvel ezelőtt sokan az utcára kerültek, amikor az 1924-ben alapított, az 1960-as évektől az Egyesült Államokba is exportáló üzemben megszűnt a sonka és a bacon előállítása, csak a sertésvágás és darabolás maradt. Akkor a munkások szintén tiltakoztak, ahogy a hvg.hu-nak a mostani tüntetésen elmesélték, megpróbálták megakadályozni, hogy „Leisztinger emberei” „szétdarabolják és elhordják a gyárat”. Az akkori leépítések után nagyon lassan regenerálódott az üzem, a márkás termékeket sokáig Szolnokon bérgyártásban állították elő. Végül 2005 végén szánta rá magát a cégvezetés, hogy újraindítsa a késztermékek gyártását, de tőke hiányában még évekig elhúzódtak a beruházások. Most ismét a 2003-ashoz hasonló helyzetet élhetnek át a munkások: egy részük nem, vagy késve jut fizetéséhez, a beszállítók szintén a pénzükre várnak. A gyár egyik alvállalkozója, akinél 48 kiszervezett ember dolgozik – ők szintén a gyárban végzik a munkájukat – azt mondta, hiába jár az igazgatóság és a tulajdonos nyakára, csak fut a pénze után, és már nem tud tovább magyarázkodni az alkalmazottainak, miért nincs fizetés. Egy Kapuvár mellett sertéstelepet üzemeltető beszállító azt mondta, több százezer forinttal ragadt bent, és ezzel nincs egyedül, márpedig kisgazdálkodóként neki ez óriási érvágás, azon tanakodik, hogy végleg felhagy a tenyésztéssel. Titokzatos idegenek Okkal emlegették a tüntetők a 2003-as gyárleállást: mint többen mondták, akkor sem tudták, kivel kell tárgyalni, mik a szándékai a tulajdonosnak, aki végül magukra hagyta őket. Pénteken hiába kiabáltak a gyár irodájának ablakai alatt, a rejtélyes tulajdonos most sem mutatkozott. Bedecs Pál, a Kapuvári Hús Zrt. megbízott vezérigazgatója ugyan kijött az épületből, de csak pár perc erejéig, amíg átvette a szakszervezet petícióját, melyben a dolgozók azt követelték, tegye már világossá a vezetőség, mit akar kezdeni a húsüzemmel.
Még ha meg is jelent volna a munkások előtt a részvénytársaságban többségi részesedéssel rendelkező R-KO-N Kft. egyszemélyi tulajdonosa – aki a Kapuvári Hús közgyűlésének döntése értelmében egyedül jogosult nyilatkozni –, Zsobrák Péter, akkor sem derült volna fény arra, hogy kik a háttérben álló valós befektetők. Zsobrák augusztus 2-án vette meg Román Gyulától a húsüzemben 73 százalékkal rendelkező R-KO-N Kft.-t, de Román akkor a Kisalföldnek azt nyilatkozta, a vevő nincs egyedül, komoly befektetők állnak mögötte. A Tomaj Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje az Origo megkeresésére augusztus végén elismerte, hogy ő csak képviseli a befektetőket, de Zsobrák arról már nem akart beszélni, hogy kikről van szó. Bár pénteken is az irodájában tartózkodott, beosztottjain keresztül azt üzente a hvg.hu-nak, hogy nem kíván nyilatkozni. Miután a valós vevők kiléte az elmúlt két hónapban nem derült ki, a húsipari szereplők között több pletyka terjed arról, hogy mi zajlik a háttérben. A Figyelő augusztus 9-én arról írt, hogy az ügylet mögött a több százmilliárdos közbeszerzést elnyert Közgép Zrt. vezetője, Nyerges Zsolt áll, aki öt, több ezer hektáron termelő mezőgazdasági vállalatban is érdekelt. A Figyelő szerint a befektetőt egy, a húskombináthoz tartozó szekszárdi vágóhídi ingatlan érdekli, ahova egy 1,2 millió sertést fogadni képes feldolgozó épülne. Zsobrák viszont később helyreigazítást kért a hetilaptól, hangsúlyozva, hogy semmilyen kapcsolata nincs Nyergessel. Nevük elhallgatását kérő, Nyerges mezőgazdasági érdekeltségeit is ismerő piaci források szerint a Fideszhez közel álló vállalkozó valóban nem utazik a kapuvári üzemre, forrásaink szerint az utóbbi években egyébként is nyíltan vállalja érdekeltségeit, nem bújna Zsobrák mögé. Hasonlóan vélekedik a zrt. igazgatósági tagja, Foltányi Árpád, aki a rendszerváltáskor az MDF-ben politizált, de saját bevallása szerint a Fideszben is vannak kapcsolatai. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy az átadás-átvételi tárgyalásokon Zsobrák is többször utalt arra, hogy neki is vannak kormánypárti kapcsolatai, akik segítik a cég megszerzésében. Biztonsági őrök a cégvezető ellen Az elmúlt hetekben tovább borzolta a kedélyeket, hogy a cég gazdasági ügyeit augusztusig intéző Foltányi ellen nyomozást folytat az adóhatóság áfacsalás gyanújával. A vezető azóta többször próbált bejutni a munkahelyére, az új tulajdonos biztonsági őrökkel tartja távol az irodájától – a hvg.hu-nak azt mondta, csütörtökön is útját állták a gyár bejáratánál. A Heti Válasz korábban azt írta a hozzá került dokumentumokra hivatkozva: az írásba foglalt szerződések szerint a termelőtől közvetlenül a feldolgozóhoz szállított húsáru magyarországi importőre – aki Szlovákiából hozott be árut – olyan vállalkozás volt, amely a kapuváriaknak kiállított számla áfatartalmát „elmulasztotta” befizetni, holott vevője a saját elszámolásában azt már levonta, az államot pedig kár érte. Bár Foltányi ártatlannak vallja magát, és a hvg.hu-nak azt mondta, nagyon furcsának tartja, hogy pont akkor „indult támadás ellene”, amikor kidolgozott egy – a miniszterelnök tanácsadójának, Hegedűs Zsuzsának a gyerekétkeztetési alapítványát is bevonó – tervet az üzem megmentésére. Foltányi az utóbbi hetekben több levelet írt a húsipar szereplőihez, illetve a kormányfőhöz. Eleinte megvédte Román Gyulát, hogy eladta a céget, ám később azzal támadta a vevőket, a régi tulajt, hogy szétverik a céget.
A gyár megrendülése kétségtelenül nem a tulajdonosváltáskor kezdődött. A Kapuvári Hús Zrt. nyakig el van adósodva: a tavaly 17 milliárdos árbevételű, 2011-ben először nyereséges cég 7,4 milliárd adósságot halmozott fel, ráadásul ebből a 2011-es mérlege szerint 5,5 milliárd rövid lejáratú kötelezettség. A cég vezetői a közgyűlési jegyzőkönyvek szerint abban reménykedtek, hogy hitelhez jutnak az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), amivel áthidalhatnák a piaci nehézségeiket. Ám az MFB másfél hónappal ezelőtt jelezte a zrt.-nek, hogy nem számíthatnak a kölcsönre. Bár ennek okairól egyelőre keveset tudni, a húsipar egyik neve elhallgatását kérő, a Vidékfejlesztési Minisztériumban zajló munkára rálátó befolyásos szereplője a hvg.hu-nak azt mondta, a cég zavaros háttere miatt a kormány túl kockázatosnak tartja a befektetést. Ezt támasztja alá, hogy a kormányszóvivő pénteken azt nyilatkozta a kapuvári kombinátról, hogy „az adatok alapján felmerül a gyanúja a pénzügyi visszaéléseknek alapvetően a korábbi felelőtlen garanciavállalások okán”. Az MFB ugyanis néhány évvel ezelőtt garanciát vállalt a cég egyik hitelére, amit az állami banknak kellene visszafizetnie, ha a társaság csődbe menne. De nemcsak az állam, a kapuvári önkormányzat is rosszul járna a cég megszűnésével: Hámori György polgármester a hvg.hu-nak azt mondta, a 10 ezer fős város évi 40 millió forintos iparűzési adótól esne le. Piaci szereplők szerint valószerűtlen, hogy a kormánynak lesz pénze egyszerre megmenteni a hungaricumokat is gyártó Gyulai Húskombinátot és a kapuvári üzemet. Kapitány a hídról „Román Gyula belefáradt a küzdelembe” – magyarázta a vállalkozóval évekig együtt dolgozott Pászli Tibor, miért adhatott túl a cégén. Ugyanakkor az 5 milliárdos árbevételű Kapuvár Bacon Kft.-ben lévő 50 százalékos érdekeltségét megtartotta. A társaság szintén a húsüzemben működik, a gyár falára kifüggesztett plakátok szerint az utóbbi években több mint 410 millió forint uniós támogatásban részesült, amiből az üzemrészlegek fejlesztését végezték el. Ebből több piaci szereplő is azt a következtetést vonta le, hogy Román feladta a súlyosan eladósodott részvénytársaság fenntartásáért folytatott küzdelmét, és egyszerűen magára hagyta a MFB garanciával és adóhatósági inkasszóval fenyegetett vállalatot. Volt olyan húsipari befektető, aki azt mondta, Zsobrák mögött nem áll senki, így a következő hetekben a termelés további visszafogása, a fokozatos leállás várható. A társaság szeptember 12-i közgyűlésének jegyzőkönyve szerint az igazgatóság belátta, hogy még részletekben sem tudná kifizetni az alföldi sertésszövetkezetet, sőt a törvényszék is rövidesen megvizsgálja, hogy fizetőképes-e a cég, azért inkább azt javasolták, hogy „eljárásjogi hibára hivatkozva” az ügyvéd nyújtson be fellebbezést a felszámolás ellen, és ezzel nyerjen haladékot. A cég egyébként ugyanazzal küzd, mint a többi húskombinát: a válság miatt a hazai kereslet visszaesett, a nyersanyagárak emelkedtek, ráadásul a hazai állattenyésztés visszazuhanása miatt sertésben importra szorul – a kapuvári üzem is szerepel azon a listán, amit a szakminisztérium állított össze tavaly az importáló magyar húsfeldolgozókról. (A hvg.hu által nyilvánosságra hozott jegyzék Ángyán-listaként híresült el a sajtóban.
Román Gyula visszavonulása azért is érdekes, mert a vállalkozó évtizedek óta a hazai húsipar meghatározó szereplője. Az ezredfordulót követően a Kapuvári Hús Rt.-t., a békéscsabai Csabahús Kft.-t, a nyíregyházi Nyíri-hús Kft.-t, a szolnoki Szole-Meat Kft.-t és a Debreceni Hús (DH) Rt.-t is magában foglaló R-Ko-N cégcsoport a magyar húspiac 35-40 százalékát birtokolta, sőt Románnak egy ideig a Csányi Sándor által fokozatosan felvásárolt Pickben is volt érdekeltsége. 2008-ban viszont a cégeinek többségét magában foglaló DH csoportot eladta a szlovák Pentának, amely a fideszes polgármester, Kósa Lajos tiltakozása ellenére 2011-ben bezárta debreceni üzemét közel 400 embert elbocsátva. „A fél életemet itt éltem le, volt olyan nap, amikor 2100 dinszót szúrtam le” – mondta a tüntetésen az egyik dolgozó, aki 1975-től dolgozik a gyárban. Amikor a térség parlamenti képviselője befejezte a beszédét, a férfi csüggedten elindult hazafele. Akik maradtak, kis csoportokba verődve nosztalgiáztak a rendszerváltás előtti időszakról, amikor 1300-an dolgoztak a gyárban, amely akkor a kapuvári családok nagy többségét eltartotta. Nem a csüggedt férfi volt az egyetlen a munkások között, aki nem hitte el a szakszervezeti vezető állítását, miszerint hétfőn újraindul az üzem.