A nyomozó hatóság Biszku Bélával szembeni gyanúját levéltári adatokkal is lehet bizonyítani. Az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat belügyminiszterként irányító Biszku Bélát a Nyugati téri és a salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban, felbujtóként gyanúsította meg az ügyészség. 

„Egy 90 év feletti ember esetében a büntetésnek magának csak szimbolikus jelentősége van, de az nagyon fontos lenne, hogyha kiderülne az a mechanizmus, ahogy ők a döntéseket hozták” – fogalmazott a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Rájátszás stúdiójában. Schmidt Mária kiemelte annak jelentőségét, hogy ha Biszku elismerné azt, hogy milyen szerepe volt a súlyos megtorlásokban, hiszen „ezáltal egy kicsit a közvélemény figyelme is ráirányulna arra, hogy milyen bűnözői magatartást tanúsítottak azok, akik gyakorlatilag tömegmészárlásra adtak utasítást”. - Schmidt Mária mondta hétfő este a Hír TV Rájátszás című műsorában. Biszku tagadta, hogy köze lenne a sortüzekhez. A megtorlásokat irányító volt belügyminiszter a múlt héten rózsadombi lakásában adott interjút a Hír Televíziónak. A volt keményvonalas kommunista politikus azt mondta: semmilyen kapcsolata nem volt a karhatalommal. 

„Én nem is tudom, hogy a Nyugatinál volt-e sortűz?! Azt én nem tudom. Ott volt valami gyűlés, volt egy fölvonulás, amikor visszafoglalták a baloldali erők a budapesti utcát. És utána volt egy gyűlés, de ott én nem tudok lövöldözésről.” „Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát” Biszku Béla a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készített vele, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. 

Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. Biszku Béla tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amiket Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.V Rájátszás című műsorában.