Tavasszal nagy felháborodást váltott ki Ajkán és Hajdúsámsonban, hogy az önkormányzatok a Hit Gyülekezete egyháznak akarták átadni az oktatási intézményeik fenntartói jogát. Most viszont a megyei kormányhivatalok akadályozták meg, hogy szeptembertől az egyház fenntartása alá kerüljenek az intézmények. A Hit Gyülekezete szerint a kormányhivatalok mondvacsinált okokkal fúrták meg a fenntartóváltást. 

Ajkán a Bródy Imre Gimnázium és az Ajkai Szakképző Iskola, Hajdúsámsonban az Eszterlánc Óvoda és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartásáról akartak lemondani az önkormányzatok. Mindkét településen anyagi okokkal indokolták, miért adták volna át szeptembertől a fenntartói jogokat a Hit Gyülekezete egyháznak. A fenntartóváltás ellen májusban nemcsak a Bródy Imre Gimnázium diákjai és és a szülők demonstráltak, de a Jobbiknak és a hajdúsámsoni Fidesz képviselőcsoportjának sem tetszett az egyházi átvétel. Eladták a lelküket Az ajkai önkormányzat az alkalmazotti közösségek többségének véleményétől tette függővé, átadják-e a Hit Gyülekezetének az intézményeket. 

A két iskolában eltérő eredmények születtek: míg a szakképző iskolában a májusi titkos szavazáson a dolgozók 69 százaléka támogatta az átvételt, a Bródy Imre Gimnáziumban a nevelőtestület 90 százaléka elutasította a fenntartóváltást. Május 31-én aztán az ajkai képviselőtestület megszavazta, hogy öt évig a Hit Gyülekezete működtesse a szakképző iskolát. (A jelen lévő 14 képviselő közül a 8 MSZP-s igennel, a Fidesz-KDNP 6 képviselője nemmel szavazott.) Hajdúsámsonban az Eszterlánc Óvodát és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt ugyancsak az anyagi nehézségek miatt akarták átadni az egyháznak. Az önkormányzat megkereste a római katolikus, a görög katolikus, a református, a baptista, a pünkösdi egyházat és a Hit Gyülekezetét, de csak az utóbbit érdekelte a fenntartói jogok átvétele. 

Május 30-án a település képviselőtestülete aztán minősített többséggel úgy döntött, hogy csak az általános iskolát adják át, az óvodát nem. A döntés után a polgármesternek fel kellett függesztenie az ülését, mert több jelen lévő szülő „Szégyelljék magukat!" és a „Lelküket adták el a pénzért” bekiabálással megzavarta az ülést. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal augusztus végén viszont pert indított az önkormányzat ellen, mert kérdésessé vált a nem egyházi iskolát választó tanulók elhelyezése, ami miatt a Debreceni Törvényszék felfüggesztette a fenntartói jogának átadásáról szóló határozatot, így szeptembertől itt is az önkormányzat működteti tovább az iskolát. 

A Veszprém Megyei Kormányhivatal is közbelépett: törvényességi felügyeleti eljárást indított az Ajkai Szakképző Iskola átadása ellen, mert a kormányhivatal szerint május 31-ig az önkormányzatnak a fenntartói jog átadásakor nemcsak az intézmény átadás-átvételéről kellett volna döntenie, hanem arról is, hogy megszünteti-e az intézményt mint költségvetési szervet. Augusztus végén aztán a Veszprémi Törvényszék ítéletet hozott, és hatályon kívül helyezte a képviselőtestület határozatait. 

A törvényszék jogsértőnek találta a szakképző átadását azért, mert a képviselőtestület a május végi határidő helyett csak júniusban döntött a megszűnésről, míg ezt májusban, az egyházi átadáskor kellett volna meghozni. A korábbi megszüntetést az is indokolta volna, hogy a szakképző iskola nemcsak oktatási, hanem költségvetési intézmény is egyben, az új fenntartóval pedig nem az államháztartás rendszerében működött volna tovább. Költségvetési szervként történő átadása pedig jogellenes, mert a fenntartóváltás megszüntetés nélkül nem történhet meg, áll az ítéletben. 

A bírósági határozat értelmében így szeptembertől továbbra is az önkormányzatnak kell fenntartania a szakképzőt. Az ajkai önkormányzat ugyanakkor azzal érvelt, hogy semmilyen jogsértést nem követtek el, amikor az átadásról szóló testületi döntésben nem nevesítették külön, hogy egyidejűleg az iskola önkormányzati fenntartása megszűnik. „Az elmúlt években az intézmény fenntartásának, működésének költségeit az állami normatíva körülbelül fele arányban fedezte, a másik felét az önkormányzat saját bevételeiből kellett finanszírozni. 

Az iskola működtetése a normatíván felül az év végéig közel 82 millió forintba kerül az önkormányzatnak. Rendkívül gazdaságos lett volna, ha a Hit Gyülekezetének fenntartásába át tudjuk adni az iskolát” – mondta az Indexnek Hamza Gábor hajdúsámsoni polgármester, leszögezve: betartották a fenntartóváltás törvényes feltételeit, és a fenntartóváltás miatt egyetlen szülő sem kérte gyermekének áthelyezését. A polgármester szerint mivel tanév közben nem lehet iskolát átadni, ezért bárhogy is dönt majd a bíróság, a Hit Gyülekezete nem működtetheti az iskolát, és az január elsejétől átkerül állami fenntartásba. 

Az egyházi fenntartással Hajdúsámsonban se értett mindenki egyet. Az átadás ellen tiltakozott a Fidesz helyi képviselőcsoportja, a Jobbik pedig demonstrációt szervezett és aláírásgyűjtésbe kezdett. Máthé Attila Gyula, a Fidesz helyi frakcióvezetője korábban azt nyilatkozta, hogy nem az egyházak oktatásban vállalt szerepével van problémájuk, hanem a hajdúsámsoni városvezetés hozzáállásával. „Mentsük meg az iskolát és óvodát!” címmel a képviselőtestület Fidesz frakciója aláírásgyűjtést szervezett, amelyet a 13 ezer lelkes településen végül 1600-an írtak alá, hogy továbbra is önkormányzati vagy állami fenntartásban működjön a település egyetlen iskolája. A Jobbik is többször tiltakozott az egyház iskola-fenntartási törekvései ellen. 

Ferenczi Gábor jobbikos képviselő közleményében azt írta, hogy a párt „elfogadhatatlannak tartja, hogy a Hit Gyülekezete nevű szélsőségesen magyarellenes, cionista szekta oktatási intézményeket vegyen át”. Májusban az egyház debreceni iskolája előtt tartott sajtótájékoztatót Kulcsár Gergely, a Jobbik Hajdú-Bihar megyei elnöke és Rubi Gergely Hajdú-Bihar megyei alelnök. Mint elmondták, a Fidesz kiengedte a szellemet a palackból azzal, hogy történelmi egyházi szintre emelte a felekezetet, az ország legnagyobb „destruktív szektáját". Június 13-án a hajdúsámsoni iskola előtt tartottak demonstrációt. Kulcsár Gergely akkor kijelentette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne a Hit Gyülekezete működtesse az iskolát. 

Mindezek után az egyház június közepén polgári pert indított a Jobbik ellen az egyház jó hírnevének megsértése és a párt hecckampánya miatt. Társadalmi szolgálat A Hit Gyülekezete szerint a Veszprém Megyei Kormányhivatal egyszerűen megfúrta az ajkai iskolaátadást. „A hazánk negyedik legtámogatottabb egyháza ellen zajló, összehangolt diszkrimináció a teljes iskolaátadási folyamat lemoshatatlan szégyenfoltja, amely újfent megkérdőjelezi a jogbiztonságot és a vallásszabadság érvényesülését Magyarországon” – írta a Hit Gyülekezete az augusztus végén kiadott közleményében. Horváth András, az egyház oktatási főigazgatója az Indexnek elmondta: a kormányhivatalok nem reális aggályokat fogalmaztak meg az iskolaátadásokkal kapcsolatban. 

„A kormányhivatalok más oktatási intézményeknél egyáltalán nem értékelték úgy, hogy az efféle formai hibák az egyházi fenntartásban való működés megkezdését akadályozná. Idén 140 önkormányzati fenntartású intézményt vett át valamilyen egyház, de azoknál az ilyen hibák nem jelentettek problémát, de Ajkán és Hajdúsámsonban igen, és ezeken a településeken éppen a Hit Gyülekezetéről van szó” – mondta, hozzátéve, tudomásuk van több olyan iskolaátadásról, ahol az ilyen formai hibák ellenére mégis átvette az egyház az intézmény működését. Horváth András példaként hozta a Hajdú-Bihar megyei Téglást, ahol az iskola a baptista egyházhoz került, és az egyeki iskola fenntartóváltását, ahol Horváth szerint úgy engedélyezték az átadást, hogy a Római Katolikus Egyház május 31-ig nem nyújtotta be a működési engedélyhez szükséges kérelmet. 

Az egyház oktatási főigazgatója ugyanakkor most is leszögezte, az önkormányzatok keresték meg az egyházat, hogy vegyék át intézményeik fenntartását. „Az iskolák működtetését társadalmi szolgálatnak tekintjük. Azt szeretnék, ha az egyházak törvény előtti egyenlősége valódi tartalommal bírna, tehát egyház és egyház között, hívő és hívő között a jogok és kötelezettségek tekintetében nem tenne igazságtalan különbséget az állam, és a Hit Gyülekezete, mint Magyarország negyedik legnagyobb egyháza, a társadalmi súlyának arányában vehetne részt a közfeladatok ellátásban is" – tette hozzá Horváth András. Index.hu nyomán