"A magyarországi gazdasági környezetben tapasztalható erősödő negatív tendenciák és szabályozói hatások továbbra is kedvezőtlen hatással vannak a hagyományos hangalapú bevételeinkre. Emiatt szertefoszlottak az év eleji pozitív várakozások, miszerint lassú fellendülésre számítunk Magyarországon.", áll a Magyar Telekom második negyedéves gyorsjelentésében. Nem túl pozitív üzenet ez a menedzsment részéről, a részvényárfolyamban újabb és újabb mélypontokat elszenvedni kénytelen befektetők sem lesznek ettől boldogabbak. Pedig a vállalat vezetése mindent megtesz az árbevétel stabilizálása, a költségek lefaragása érdekében, de a makrogazdasági folyamatokra, a lakossági fogyasztásra és legfőképpen a szabályozói környezetre nem sok ráhatása van. Márpedig a potenciálistól elmaradó gazdasági növekedés, a lakosság kifeszített pénzügyi helyzete, az újabb és újabb adók és illetékek egyértelműen negatívan hatnak a vállalat működésére, kérdés, hogy meddig elégséges "csupán" a költségeket lefaragni, és mikor nyúl a menedzsment más eszközökhöz, például az osztalék további csökkentéséhez.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
- Az árbevétel valamivel jobb, a profit-sorok azonban gyengébbek a vártnál
- A fontosabb szegmensekben csökkennek a bevételek, de a Rendszer Integráció/IT és az energia kiskereskedelem támasztja az árbevételt
- A leányvállalatok gyengén teljesítenek
- A menedzsment keményen fogja a működési költségeket
- Az eladósodottság a menedzsment által meghatározott 30-40 százalékos sáv tetejére ugrott
- A negyedévet a telekomadó 6,1 milliárdos, és a végkielégítések 0,5 milliárd forintos extra tétele terhelte
- A menedzsment tartja a korábban megfogalmazott 2012-es célokat
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
- Az árbevétel valamivel jobb, a profit-sorok azonban gyengébbek a vártnál
- A fontosabb szegmensekben csökkennek a bevételek, de a Rendszer Integráció/IT és az energia kiskereskedelem támasztja az árbevételt
- A leányvállalatok gyengén teljesítenek
- A menedzsment keményen fogja a működési költségeket
- Az eladósodottság a menedzsment által meghatározott 30-40 százalékos sáv tetejére ugrott
- A negyedévet a telekomadó 6,1 milliárdos, és a végkielégítések 0,5 milliárd forintos extra tétele terhelte
- A menedzsment tartja a korábban megfogalmazott 2012-es célokat
A profitsorokon gyengébb lett a vártnál
Az elemzői várakozásokat árbevétel szinten valamivel meghaladó, az operatív szinttől lefelé azonban attól elmaradó negyedéves számokat tett közzé a Magyar Telekom. Az elemzők arra számítottak, hogy a társaság tavalyhoz képest közel megháromszorozza majd profitját, ezzel szemben "csupán" 2,4-szeresével nőtt az adózott eredmény, ezen a soron már 10 százalékkal teljesített alul a Magyar Telekom a konszenzushoz képest.
Mit mond a menedzsment?
- A társaság minden üzletágban megőrízte piaci részesedését, sőt, volt ahol növelte részarányát
- A magyarországi gazdasági környezetben tapasztalható erősödő negatív tendenciák és szabályozói hatások továbbra is kedvezőtlen hatással vannak a hagyományos hangalapú bevételekre
- Erősödő nyomás alá kerültek a távközlési költések Magyarországon
- 2012 második felétől széleskörű, jelentős költségcsökkentési intézkedéseket vezettek be az általános költségek, a marketing, a készüléktámogatások és az ügynöki díjak esetében is
- A társaság menedzsmentje tartja a korábban megfogalmazott 2012-es célokat
- Ősztől vezetékes és mobil áremelés lép életbe, ez is hozzájárul majd az EBITDA célkitűzések teljesítéséhez
Nőtt az árbevétel, a fontosabb szegmensekben folytatódik a szenvedés
A Magyar Telekom árbevétele már a harmadik egymást követő negyedévben mutat év/év alapú emelkedést. A növekedés motorja továbbra is a Rendszer Integrációs/IT-bevételek és az energia kiskereskedelem, ezek felfutása ellensúlyozni tudja a mobil és vezetékes hangalapú bevételek csökkenését. Emellett a növekvő TV, mobil internet és mobil készülékértékesítési bevételek is hozzájárultak a vállalatcsoport bevételeinek növekedéséhez. A macedón leányvállalat árbevétele csökkent, a montenegróié azonban nőtt a negyedév során, a gyenge forint pozitívan hatott a leányvállalatok forintban kifejezett eredményére.
Lejtmenetben az eredményesség
Az egyszeri tételeket tartalmazó EBITDA a tavalyi 44,6 milliárd forintról 49,6 milliárd forintra nőtt, a bővülés elsősorban annak tudható be, hogy az egy évvel korábbi érték 10,4 milliárd forintnyi, vizsgálathoz kapcsolódó céltartalék képzést is tartalmazott. Az extra tételektől tisztított EBITDA (ez nem tartalmazza a vizsgálattal kapcsolatos költségeket és elhatárolásokat, a végkielégítéssel kapcsolatos költségeket és a telekom adót) viszont 61,8 milliárd forintról 56,2 milliárd forintra csökkent, ami részben az alacsony jövedelmezőségű energia kiskereskedelmi és a Rendszer
Integrációs/IT bevételek arányának növekedésének és a készüléktámogatások növekedésének tudható be. Az egyszeri tételektől tisztított EBITDA marzs az egy évvel és az egy negyedévvel korábbi értékhez képest is csökkent.
Csökken a leányok eredménye
A leányvállalatok felemásan teljesítenek, míg a montenegrói vállalat forintban kifejezett árbevétele nőtt, a montenegrói társaság bevétele közel 6 százalékkal bővült, a devizahatást kiszűrve azonban mindkét leánycégnél az eredmények visszaesése látszik. A magyar fizetőeszköz gyengülése jótékonyan hatott a forintban kifejezett eredményre, hiszen a negyedévben a macedón dínárral és az euróval szemben is közel 10 százalékkal volt gyengébb a magyar fizetőeszköz. Macedóniában a vezetékes és a mobil hozzáférések száma is csökkent, a DSL és az IPTV előfizetések száma azonban továbbra is emelkedik, összességében azonban mind a vezetékes, mind a mobil bevételek csökkentek a forintgyengülés jótékony hatása ellenére. A montenegrói leányvállalatnál a macedón vállalathoz hasonlóan mind a vezetékes, mind a mobil-előfizetők száma csökkent, a két fontos szegmensből származó euróban kifejezett árbevétel csökkent, az internet-, TV- és tartalomszolgáltatásból származó bevételek növekedése nem tudja ellensúlyozni a hang alapú szolgáltatások bevételeinek visszaesését.
Óvatosan költenek
A beruházások szintje a tavalyi második negyedéves 14,3-ról 16,4 milliárd forintra, az első félévben 26,7-ről 40,2 milliárd forintra nőtt, a bővülést elsősorban a 10,9 milliárd forint összegű 900MHz-es spektrum licenszdíj, a magyarországi 3G/LTE költések, és a macedóniai 3G és optikai hálózatok fejlesztését célzó beruházások magyaráznak.
Technikai hatás miatt ugrott meg a létszám
A Magyar Telekom menedzsmentje elkötelezett a működési költségek leszorítása mellett, az előző negyedévekben folyamatos volt az alkalmazotti létszám csökkentése. A második negyedéves megugrás mögött egy technikai változás áll, az ügyfélszolgálati, értékesítési és ügyfélélmény területeken dolgozó, korábban kölcsönzés keretében foglalkoztatott alkalmazottak idén áprilistól a Magyar Telekom főállású munkavállalójaként dolgoznak tovább. Ennek köszönhető az is, hogy a személyi jellegű költségek közel 1,7 milliárd forinttal nőttek év/év alapon, ezzel párhuzamosan az egyéb működési költségek ugyanennyivel csökkentek.
Csökkentek a működési költségek
A működési költségek az egy évvel korábbi 124,2 milliárd forintról 123 milliárd forintra csökkentek, emögött több, egymással ellentétes folyamat húzódik meg. A mobil szolgáltatásokhoz kapcsolódó kifizetések közel 6 százalékkal emelkedtek, ami elsősorban az eladott áruk beszerzési értékének emelkedésének tudható be. A vezetékes szolgáltatásokhoz kapcsolódó kifizetések több mint 6 százalékkal estek vissza, elsősorban a hangbevételekhez kapcsolódó kifizetések visszaesése miatt Magyarországon és Montenegróban. Az energia kiskereskedelmi szegmens felfutásával a működési költségek is jelentősen emelkedtek, a 2011. második negyedévi 0,4 milliárd forintról 3,1 milliárd forintra nőttek a kifizetések.
Megugrott a profit
Az egy évvel korábbi 4,4 milliárd forintról 10,7 milliárd forintra nőtt a társaság adózott eredménye, ami tükrözi a magasabb EBITDA-t és az alacsonyabb nyereségadó kiadást. A nyereségadó 5,2 milliárd forintról 3,1 milliárd forintra csökkent, a csökkenést az alacsonyabb halasztott adó kiadások és a múlt év második negyedévében a SEC/DOJ megállapodással kapcsolatos - az adóból részint nem levonható - céltartalék képzés okozta.
Még éppen a sávban az eladósodottság
A Magyar Telekom nettó adóssága a március végi 283,6-ról 324,2 milliárd forintra emelkedett, a nettó adósságráta pedig 39,3 százalékra ugrott, vagyis még éppen "befért" a menedzsment által korábban meghatározott 30-40 százalék közötti sávba.
2012.07.19 11:12 Jóárasították a Magyar Telekomot - Most kell megvenni?
Az elemzői várakozásokat árbevétel szinten valamivel meghaladó, az operatív szinttől lefelé azonban attól elmaradó negyedéves számokat tett közzé a Magyar Telekom. Az elemzők arra számítottak, hogy a társaság tavalyhoz képest közel megháromszorozza majd profitját, ezzel szemben "csupán" 2,4-szeresével nőtt az adózott eredmény, ezen a soron már 10 százalékkal teljesített alul a Magyar Telekom a konszenzushoz képest.
Mit mond a menedzsment?
- A társaság minden üzletágban megőrízte piaci részesedését, sőt, volt ahol növelte részarányát
- A magyarországi gazdasági környezetben tapasztalható erősödő negatív tendenciák és szabályozói hatások továbbra is kedvezőtlen hatással vannak a hagyományos hangalapú bevételekre
- Erősödő nyomás alá kerültek a távközlési költések Magyarországon
- 2012 második felétől széleskörű, jelentős költségcsökkentési intézkedéseket vezettek be az általános költségek, a marketing, a készüléktámogatások és az ügynöki díjak esetében is
- A társaság menedzsmentje tartja a korábban megfogalmazott 2012-es célokat
- Ősztől vezetékes és mobil áremelés lép életbe, ez is hozzájárul majd az EBITDA célkitűzések teljesítéséhez
Nőtt az árbevétel, a fontosabb szegmensekben folytatódik a szenvedés
A Magyar Telekom árbevétele már a harmadik egymást követő negyedévben mutat év/év alapú emelkedést. A növekedés motorja továbbra is a Rendszer Integrációs/IT-bevételek és az energia kiskereskedelem, ezek felfutása ellensúlyozni tudja a mobil és vezetékes hangalapú bevételek csökkenését. Emellett a növekvő TV, mobil internet és mobil készülékértékesítési bevételek is hozzájárultak a vállalatcsoport bevételeinek növekedéséhez. A macedón leányvállalat árbevétele csökkent, a montenegróié azonban nőtt a negyedév során, a gyenge forint pozitívan hatott a leányvállalatok forintban kifejezett eredményére.
Lejtmenetben az eredményesség
Az egyszeri tételeket tartalmazó EBITDA a tavalyi 44,6 milliárd forintról 49,6 milliárd forintra nőtt, a bővülés elsősorban annak tudható be, hogy az egy évvel korábbi érték 10,4 milliárd forintnyi, vizsgálathoz kapcsolódó céltartalék képzést is tartalmazott. Az extra tételektől tisztított EBITDA (ez nem tartalmazza a vizsgálattal kapcsolatos költségeket és elhatárolásokat, a végkielégítéssel kapcsolatos költségeket és a telekom adót) viszont 61,8 milliárd forintról 56,2 milliárd forintra csökkent, ami részben az alacsony jövedelmezőségű energia kiskereskedelmi és a Rendszer
Integrációs/IT bevételek arányának növekedésének és a készüléktámogatások növekedésének tudható be. Az egyszeri tételektől tisztított EBITDA marzs az egy évvel és az egy negyedévvel korábbi értékhez képest is csökkent.
Csökken a leányok eredménye
A leányvállalatok felemásan teljesítenek, míg a montenegrói vállalat forintban kifejezett árbevétele nőtt, a montenegrói társaság bevétele közel 6 százalékkal bővült, a devizahatást kiszűrve azonban mindkét leánycégnél az eredmények visszaesése látszik. A magyar fizetőeszköz gyengülése jótékonyan hatott a forintban kifejezett eredményre, hiszen a negyedévben a macedón dínárral és az euróval szemben is közel 10 százalékkal volt gyengébb a magyar fizetőeszköz. Macedóniában a vezetékes és a mobil hozzáférések száma is csökkent, a DSL és az IPTV előfizetések száma azonban továbbra is emelkedik, összességében azonban mind a vezetékes, mind a mobil bevételek csökkentek a forintgyengülés jótékony hatása ellenére. A montenegrói leányvállalatnál a macedón vállalathoz hasonlóan mind a vezetékes, mind a mobil-előfizetők száma csökkent, a két fontos szegmensből származó euróban kifejezett árbevétel csökkent, az internet-, TV- és tartalomszolgáltatásból származó bevételek növekedése nem tudja ellensúlyozni a hang alapú szolgáltatások bevételeinek visszaesését.
Óvatosan költenek
A beruházások szintje a tavalyi második negyedéves 14,3-ról 16,4 milliárd forintra, az első félévben 26,7-ről 40,2 milliárd forintra nőtt, a bővülést elsősorban a 10,9 milliárd forint összegű 900MHz-es spektrum licenszdíj, a magyarországi 3G/LTE költések, és a macedóniai 3G és optikai hálózatok fejlesztését célzó beruházások magyaráznak.
Technikai hatás miatt ugrott meg a létszám
A Magyar Telekom menedzsmentje elkötelezett a működési költségek leszorítása mellett, az előző negyedévekben folyamatos volt az alkalmazotti létszám csökkentése. A második negyedéves megugrás mögött egy technikai változás áll, az ügyfélszolgálati, értékesítési és ügyfélélmény területeken dolgozó, korábban kölcsönzés keretében foglalkoztatott alkalmazottak idén áprilistól a Magyar Telekom főállású munkavállalójaként dolgoznak tovább. Ennek köszönhető az is, hogy a személyi jellegű költségek közel 1,7 milliárd forinttal nőttek év/év alapon, ezzel párhuzamosan az egyéb működési költségek ugyanennyivel csökkentek.
Csökkentek a működési költségek
A működési költségek az egy évvel korábbi 124,2 milliárd forintról 123 milliárd forintra csökkentek, emögött több, egymással ellentétes folyamat húzódik meg. A mobil szolgáltatásokhoz kapcsolódó kifizetések közel 6 százalékkal emelkedtek, ami elsősorban az eladott áruk beszerzési értékének emelkedésének tudható be. A vezetékes szolgáltatásokhoz kapcsolódó kifizetések több mint 6 százalékkal estek vissza, elsősorban a hangbevételekhez kapcsolódó kifizetések visszaesése miatt Magyarországon és Montenegróban. Az energia kiskereskedelmi szegmens felfutásával a működési költségek is jelentősen emelkedtek, a 2011. második negyedévi 0,4 milliárd forintról 3,1 milliárd forintra nőttek a kifizetések.
Megugrott a profit
Az egy évvel korábbi 4,4 milliárd forintról 10,7 milliárd forintra nőtt a társaság adózott eredménye, ami tükrözi a magasabb EBITDA-t és az alacsonyabb nyereségadó kiadást. A nyereségadó 5,2 milliárd forintról 3,1 milliárd forintra csökkent, a csökkenést az alacsonyabb halasztott adó kiadások és a múlt év második negyedévében a SEC/DOJ megállapodással kapcsolatos - az adóból részint nem levonható - céltartalék képzés okozta.
Még éppen a sávban az eladósodottság
A Magyar Telekom nettó adóssága a március végi 283,6-ról 324,2 milliárd forintra emelkedett, a nettó adósságráta pedig 39,3 százalékra ugrott, vagyis még éppen "befért" a menedzsment által korábban meghatározott 30-40 százalék közötti sávba.
Az MTel árfolyama újabb és újabb történelmi mélypontokat ütött az elmúlt napokban, az állami mobilcég piacra lépése, a telefonadó, vagy a magyar gazdaság lassulása nem éppen pozitívan hat a vállalat működésére.
2012.07.19 11:12 Jóárasították a Magyar Telekomot - Most kell megvenni?
A Magyar Telekom papírokkal kapcsolatban a kulcskérdés továbbra is az, hogy a működési környezet negatív irányú változása ellenére a társaság tudja-e tartani az osztalékfizetés jelenlegi szintjét. A magyar gazdasági növekedés lassulása, a negyedik mobilszolgáltató megjelenése, a telefonadó akár egyenként is jelentősen csökkenthetik a társaság profitabilitását, ez pedig természetesen kihat az osztalékfizetés szintjére is. Az elemzők igencsak megosztottak, az elmúlt időszakban már megjelentek a 40 forint körüli egy részvényre jutó osztalék-becslések, de a konszenzus továbbra is az, hogy az MTel a 2012-es év eredménye után is 50 forintos osztalékot fizet, egy évvel később pedig akár tovább emelkedhet az egy részvényre jutó osztalék.
Ha a konszenzusos értékkel számolunk, akkor a Magyar Telekom részvényei az elmúlt években ritkán látott prémiumot kínálnak a 10 éves magyar állampapírok hozama felett, az 5 százalék feletti érték jóval meghaladja az elmúlt 5 év átlagát.
Ha részvényenként 50 forint körüli osztalékkal számolunk, az MTel papírok osztalékhozam-prémium alapján már vonzóbbak, mint a lengyel szektortárs, a TPSA részvényei. Ha azonban a Magyar Telekom nem tudja tartani a jelenlegi osztalék-szintet, és részvényenként csupán 40 forintot fizetne, az azt jelentené, hogy mind a cseh Telefónica O2, mind a TPSA jóval vonzóbb, mint a magyar telekom cég.
Egy másik mutató alapján azonban árnyaltabb a kép, hiszen az EV/EBITDA mutatót tekintve a Magyar Telekom a régió legolcsóbb távközlési cége.
A kockázatok azonban jelentősek (részletesebben ide kattintva olvashatnak a Magyar Telekom részvényekben rejlő lehetőségekről és kockázatokról), az elemzők ennek megfelelően tovább csökkentették profit-előrejelzéseiket és céláraikat, de ezzel együtt is közel 20 százalékos felértékelődési potenciált nyújtanak a mostani ajánlások alapján a társaság papírjai.
0 Megjegyzések