Kászonaltíz
Kászonaltíz falu Erdélyben, Hargita megyében. A Kászoni-medence központja, gyakorlatilag egybeépült Kászonfeltízzel. Csíkszeredától 46 km-re délkeletre, a Kászoni-medence keleti részén fekszik.
Névelőtagja a szláv kvasny (= savanyú) melléknévből ered, a név a környék savanyúvíz forrásaira utal. Nevében a „tíz” szó a nemzetségi alapon szerveződött településszerkezetre utal, egykor Nagykászon alsó tízese volt. A román plaieș szó hegylakót, határőrt jelent.
Temploma a román kori helyén a 1466-ban épült gótikus stílusban, de szentélye és tornya kivételével később 1938 és 1942 között átépítették. 1802. november 26-án földrengés volt a faluban, Katalin kápolnája ekkor dőlt romba. 1910-ben 985,túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 483 lakosából 449 magyar és 34 román volt.
A kászonaltízi római katolikus templom Nagykászon néven is ismeretes Kászonaltíz egyik kiemelkedő dombján, az Egyházhágón, 719 méter tengerszint feletti magasságban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemléktemplomként tartja nyilván.
Nagykászon az oklevelekben három tízes: Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Kászonimpér összefoglaló neve, egy községben és egy egyházközségben. 1333-ban a pápai tizedjegyzék Kazun, Kasim néven említi. 1477-ben Kasson formában fordult elő. Az 1567-es regestrumban Felsőfalu 42 kapuval, Impérfalva 23 kapuval szerepelt. 1571-ben Impér, 1744-ben Fel-Tíz, Al-Tíz néven jegyzik.
1333-ban a falunak plébániatemploma volt, a pápai tizedjegyzék szerint papja, Miklós ebben az évben 2 banálist fizetett. Az egykori román kori templom helyén 1487-ben gótikus templom épült. A templom egyik legértékesebb tárgya az aranyozott kehely 1530 körüli, egyik harangja pedig 1642-ben készült.
A két mellékoltárt Vitus Pilucius, marciopolitani érsek 1648. január 11-én szentelte fel Szent Péter és Szűz Mária tiszteletére. A templomajtók kőkeretei a 15. századból valók.
A műemléktemplom négyzet alakú hármas hajóját 1938-1942 között építették, a kibővített templomot 1943-ban Márton Áron püspök szentelte fel Krisztus király tiszteletére. Többször is javították, legutóbb 1984-1994 között.
A gótikus templom a román kori templom helyén és részben annak alapjaira épült a 15. században.
Orbán Balázs így ír a templomról:
„Altiz délnyugati végénél, a fenyves erdő árnyalta Egyházhágó nevű dombtetőt koronázza s ma is megyés temploma az együtt maradt három falunak. Ez egy, későbbi kiujitások által eredeti idomából teljesen kivetkőztetett, gót izlésü épület.”
A korábbi gótikus templomból csak a szögletes, hálóboltozatos szentélye és a szentély északi falába beépített 2,52 m magas szentségtartó fülke maradt meg. A bástyás kőfallal körülvett templom a hajdaninak 15. századi szögletes szentélyét őrzi. Az apszis a nyolcszög három oldalával záródik. A záróköveken rózsa és hatágú csillag van bevésve. A gótikus mennyezeten mesterien faragott kőbordázat látható.
A templom román kori emléke a különösen szép, 69 cm magas keresztelőkút. Díszes tartóban álló faragott medencéje nyolcas tagolású, karcsúsodó szár köti össze a négyszögű talapzattal. Díszítése lándzsalevél alakú, ívelt fülkékkel.
A kászonaltízi templom mestergerendáján az 1487-es évszámot örökítették meg. A diadalív csúcsíves, a hajó boltozata barokk stílusú. A díszesen faragott templomajtók kőkeretei a 15. században készültek. Toronyaljának mennyezete boltívesen készült.
A hajót 1934-ben lebontották és helyette 1942-ben széles, négyzet alakú hajót építettek, meghagyva a régi szentélyt és a tornyot. A zárókövek közül az egyiknek mezejébe rózsát, a másikba hatágú csillagot véstek. Az ősi falak freskókat rejtenek. Egy 1466-os bekarcolt évszám mellett három rovásírásos emlék is látható. Az 1530 körül készült aranyozott kehely virágos díszítésű reneszánsz motívumokat őriz. A régi templomból maradtak meg a Szent Péter és Szűz Mária mellékoltárak.
A műemléktemplom 1642-ben készült harangján az alábbi felirat olvasható:
„Jezus Nazarenus, Rex Judeorum, Venit in hunc mundum et homo factus est. AO DNI. 1642.”
A templomot bástyás kőfal veszi körül. Kriptájában nyugszik Lukács Mihály tanár, az egykori Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium bentlakásának alapítója. A temetőben csavart faragású, verses feliratú, magas fejfák láthatók.
Orbán Balázs így ír a templomról:
„Altiz délnyugati végénél, a fenyves erdő árnyalta Egyházhágó nevű dombtetőt koronázza s ma is megyés temploma az együtt maradt három falunak. Ez egy, későbbi kiujitások által eredeti idomából teljesen kivetkőztetett, gót izlésü épület.”
A korábbi gótikus templomból csak a szögletes, hálóboltozatos szentélye és a szentély északi falába beépített 2,52 m magas szentségtartó fülke maradt meg. A bástyás kőfallal körülvett templom a hajdaninak 15. századi szögletes szentélyét őrzi. Az apszis a nyolcszög három oldalával záródik. A záróköveken rózsa és hatágú csillag van bevésve. A gótikus mennyezeten mesterien faragott kőbordázat látható.
A templom román kori emléke a különösen szép, 69 cm magas keresztelőkút. Díszes tartóban álló faragott medencéje nyolcas tagolású, karcsúsodó szár köti össze a négyszögű talapzattal. Díszítése lándzsalevél alakú, ívelt fülkékkel.
A kászonaltízi templom mestergerendáján az 1487-es évszámot örökítették meg. A diadalív csúcsíves, a hajó boltozata barokk stílusú. A díszesen faragott templomajtók kőkeretei a 15. században készültek. Toronyaljának mennyezete boltívesen készült.
A hajót 1934-ben lebontották és helyette 1942-ben széles, négyzet alakú hajót építettek, meghagyva a régi szentélyt és a tornyot. A zárókövek közül az egyiknek mezejébe rózsát, a másikba hatágú csillagot véstek. Az ősi falak freskókat rejtenek. Egy 1466-os bekarcolt évszám mellett három rovásírásos emlék is látható. Az 1530 körül készült aranyozott kehely virágos díszítésű reneszánsz motívumokat őriz. A régi templomból maradtak meg a Szent Péter és Szűz Mária mellékoltárak.
A műemléktemplom 1642-ben készült harangján az alábbi felirat olvasható:
„Jezus Nazarenus, Rex Judeorum, Venit in hunc mundum et homo factus est. AO DNI. 1642.”
A templomot bástyás kőfal veszi körül. Kriptájában nyugszik Lukács Mihály tanár, az egykori Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium bentlakásának alapítója. A temetőben csavart faragású, verses feliratú, magas fejfák láthatók.
A kászonaltízi római katolikus templom búcsúját november utolsó vasárnapján, Krisztus király ünnepén tartják.
Kászonfeltíz
Kászonfeltíz Erdélyi falu Hargita megyében. Közigazgatásilag Kászonaltízhez tartozik. A Kászon forrásvidékén fekvő, központjával Kászonaltízzel összenőtt település.
A régi Nagykászon felső tízesét képezte, a legészakibb kászoni falu. Szent Katalin kápolnája 14. századi volt, helyén a hagyomány szerint pogány áldozati hely volt. Ma csak falmaradványai látszanak. Két borvíztelepe volt a fehérkői és a répáti. A fehérkői Szent István forrás borvizét 1893 és 1944 között palackozták. Szejke nevű vize is gyógyhatású volt. 1910-ben 1247 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 822 lakosából 599 magyar, 156 cigány és 67 román volt.
){kind=link}
0 Megjegyzések