A Curiosity marsjáró ugyan csak hat hét múlva
száll le, a NASA szakemberei már most hétperces horrorként hivatkoznak a
landolásra.
A Curiosity - hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Mars tudományos laboratórium) - múlt év november 26-án startolt
és a tervek szerint augusztus hatodikán száll le a Marson. A 2,5
milliárd dolláros összköltségű program egy marsi, majdnem két földi
éven át tart, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és
geológiájának tanulmányozása, valamint az emberi mars-küldetések
előkészítése.
Az egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és legalább ötször olyan
nehéz, mint a korábbi marsautók bármelyike, ebből adódnak a leszállással
kapcsolatos komplikációk. A tervek szerint a marsi egyenlítő környékén
lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landol - leszállóhelyeként a
kráter közepén magasodó öt kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy
környékét választották ki.
"Nem lesz könnyű a leszállás, szó szerint hét percünk van arra,
hogy a légkör legfelsőbb rétegeiből a Mars felszínére érjünk, és a
kezdeti óránkénti 21 ezer kilométeres sebességet nullára csökkentsük. A
komputernek mindent önállóan kell végrehajtani, a legkisebb hiba is a
projekt végét jelentheti" - hangsúlyozta Tom Rivellini, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) mérnöke.
A számítások szerint a
nagy sebesség és tömeg miatt a 4,5 méter átmérőjű hőpajzs 1600 Celsius
fokra hevül. A hőpajzsos fékezés után a marsjáró óránként 1600
kilométerre lassul le, ekkor nyílik ki az ejtőernyő, amely 29 500
kilogrammot "bír el".
"A nagy ejtőernyő óránként 320 kilométerre lassítja le a
marsjárót, ez még mindig túl nagy sebesség a landoláshoz, így nem
maradt más választásunk, mint fékezőrakéták alkalmazása" - ismertette Tom Rivellini.
A Curiosityt egy "égi daru", fékezőrakétákkal ellátott platform, a
Skycrane ereszti a talajra - a művelet alatt a marsjáró 6,4 méteres
kábeleken lóg, amelyek kioldódnak, amikor eléri a felszínt. Ezután a
rakétákkal hajtott platform távolabb repül, hogy ne csapódjon a
marsjáróba.
A művelet több szempontból is kockázatos - a fékezőrakéták hatalmas
porfelhőt verhetnek fel, ami károsíthatja a Curiosity érzékeny
műszereit és berendezéseit. Másrészt, ha a leszállás túl keményre
sikerül, megsérülhet a marsjáró futóműve.
A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő a
robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését végzi. A Curiosity
feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan
feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák
kifejlődését.
Forrás:
Space.com/MTI/Hír24
0 Megjegyzések