Amerikai kutatók a palackorrú delfin génjeit vizsgálták és hasonlították
össze nyolc másik állatfaj és az ember génjeivel, így keresve választ
arra, hogy mely génváltozatok járulnak hozzá a tengeri emlős kivételes
intelligenciájához.
A delfinek képesek eszközt használni, felismerik egymást, és kommunikálnak társaikkal, sőt trénereikkel is. Michael McGowen,
a michigani Wayne Állami Egyetem kutatója és csoportja a palackorrú
delfin mintegy 10 ezer génjét hasonlította össze nyolc másik állatfaj,
köztük a szarvasmarha, a ló, a kutya, az egér, az elefánt, a csirke, az
oposszum és a kacsacsőrű emlős, valamint az ember genomjával.
A genetikai szekvenálás azt mutatta, hogy a vizsgált állatok közül a szarvasmarha a delfin legközelebbi rokona.
A
génmutációkat elemezve az is kiderült, hogy mely gének fejlődtek egykor
olyan irányban, hogy a most tapasztalt tulajdonságokat indokolhatják.
Több mint kétszáz gént találtak a vizsgálatban, amelyek a delfin
esetében drasztikus változáson estek át az idők során.
E gének 27 százaléka az idegrendszer, például az agy és az
érzékszervek szerveződésében vesz részt. Sok változást tapasztaltak az
anyagcserével összefüggő génekben is, hasonlóan a főemlősöknél
tapasztalt génváltozásokhoz.Ez nagyon fontos, mert "az agyszövet jóval
több energiát igényel, mint a többi szövet" – idézte McGowent a LiveScience című tudományos portál.
Bár eltérőek bizonyos gének az okosabb állatokban, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a génekben lévő különbség és az intelligencia foka között nem lehet közvetlen kapcsolatot megállapítani.
A részletes tanulmányt a Proceedings of the Royal Society B című szakfolyóirat legfrissebb számában tették közzé.
forrás: MTI/medicalonline.hu
0 Megjegyzések