Egy kutatócsoport felfedezte, az óriási bálnák miként koordinálják állkapocsizmaikat és csontjaikat, hogy képesek legyenek óriási, zsákmányszerző "kortyaikra".
A kék bálna - mely a Földön valaha élt legnagyobb állat - minden egyes korttyal kevesebb, mint 10 másodperc alatt 100 tonna, krillel teli vizet képes begyűjteni. A kutatók találtak egy érzékszervet a bálnák állkapcsában, mely elmondásuk szerint a csontokat és izmokat összekapcsolja az aggyal, így teszi lehetővé a nyeléseket. A vizsgálatról a Nature folyóirat számolt be.
Amikor egy barázdásbálna - mint a kék bálna - érzékeli, hogy elegendő mennyiségű zsákmány lebeg a vízben, lemerül. A merülés egy pontján kitátja száját, elforgatja testét, és felgyorsul annak érdekében, hogy a krillel teli vizet szájába juttassa.
A kék bálna különálló jobb és bal alsó állkapocscsonttal rendelkezik, mely lehetővé teszi, hogy száját megközelítőleg három méter szélesre tárja ki. A száj alatt, a hasból kinyúló bőr- és zsírredők rugalmas üreget alkotnak, hogy befogadják az óriási mennyiségű vizet. Fésűszerű struktúrák, úgynevezett szilák függeszkednek a barázdásbálnák felső állkapcsában, melyek akár 500 kilogrammnyi, apró tengeri élőlényt ejtenek csapdába. Ez megközelítőleg egyetlen „kortyra”mintegy 500 ezer kalória.  
A folyóiratban Nicholas Pyenson, a Smitshonian Intézet kutatója elmagyarázza, hogy a tanulmányozott barázdásbálnák „a vízi gerinceseknél megfigyelt egyik legszélsőségesebb táplálkozási módszerrel élnek.” Úgy tűnik, ez a bálnaspecifikus szájszerv teszi mindezt lehetővé. Dr. Pyenson szerint a struktúra úgy néz ki, mint egyfajta „zselés massza”, ez lehet az oka annak is, hogy korábban nem vették észre és azt feltételezték, hogy csak egy egyszerű, folyadékkal teli ízület a két alsó állkapocscsont között.
Bálnatetemek részletes boncolásával a kutatók kiderítették, hogy a struktúra valójában sokkal összetettebb. Az alsó állkapocs elülső csúcsánál található szerv tele van idegvégződésekkel. A csapat szerint ezek olyan érzékelők, melyek az állkapocstól gyűjtik be a jelzéseket, ahogy az elkezd kinyílni. A szervben lévő idegek ezt követően jelzéseket küldenek az agynak, előidézve a bálnák komplex táplálkozási mozgásfolyamatát.
A vizsgálatot az tette lehetővé, hogy a csapat hozzáférhetett azon tetemekhez, melyek egy izlandi bálnavadász-állomásra kerültek. Pyenson szerint így friss szövetmintákhoz jutottak, ami egyedülálló lehetőséget kínált az állatok anatómiájának részletes tanulmányozásához. 

krill 
(Fotó: NASA)
A csapat közönséges barázdásbálnák és csukabálnák állkapcsát vizsgálták meg, felboncolták őket és nagy felbontású orvosi képalkotó módszerrel vették szemügyre a tetemeket. A szerv megtalálása szerintük számos kérdésre választ adott. Pyenson szerint a vizsgálat megmutatja, a bálnák hogyan végzik olyan gyorsan a zsákmányszerző nyelést, az állkapocs kinyitásával koordinálva a torokzseb felduzzadását, aztán a száj bezárásával meggátolja a zsákmány menekülését. Mindezt 10 másodperc alatt végzi el.
Dr. Bill Sellers, a Manchesteri Egyetem zoológusa szerint „lenyűgöző felfedezésről" van szó. „Olyan szervet találtak, melyről nem volt tudomásunk, ami figyelemre méltó, ha arra gondolunk, hogy több száz éve vadásszuk az állatokat.”

forrás: BBC/Hirado.hu