A Föld napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, amikkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben az ENSZ április 22-ét a „Nemzetközi Föld Napjá”-vá nyilvánította.

1970-ben kezdődött

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

1990-ben világmozgalommá vált

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 125 ország környezetért aggódó polgárai, civil szervezetei válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

Magyarország az elsők között csatlakozott

A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja. Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöld szervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.

Az alapítvány a szemléletformálás érdekében évről évre jelentős külföldi művek, sőt magyar szerzők környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Könyveink közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken, főiskolákon. Az alapítvány eddig több mint 50 könyvet, ismertető füzetet és két társasjátékot jelentetett meg, többek között 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.

Az első 10 év

A világméretű Föld napja mozgalom és a magyarországi Föld Napja Alapítvány 2000-ben volt 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elindítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000-ben még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz, és hívja fel a figyelmet a Föld napján, április 22-én a környezeti veszélyekre. Többek között egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal fordult a jövő nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a romlás természete című könyvével a döntéshozókhoz. Természetesen összefogva több civil szervezettel.

20 év után is együtt

A Föld napja mozgalom 2010-ben 20 éves volt. És bár sokat tettünk az elmúlt húsz évben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyűjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.

És ez a változás nem a távoli jövő eseménye. Az éghajlatváltozás már itt van. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben fokozódott. Tennünk kell, tegyünk ellene együtt, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedést. Vigyázzunk Földünkre, jövőnkre, és tartsuk 2 Celsius-fok alatt a felmelegedést. Figyelje a programokat és csatlakozzon. Cselekedjünk együtt!

Cselekvő ünnep

Varga Éva, a Föld Napja Alapítvány munkatársa szerint április 22. egy cselekvő ünnep, amely arra bátorítja az embereket, hogy ne csupán ezen az egy napon, hanem egész évben tegyenek valamit a környezetükért.
– Egészen egyszerű cselekedetekkel is jobbá és fenntarthatóbbá tehetjük a körülöttünk lévő világot: például a mosószer kiválasztásánál, ha valaki először megnézi, mennyire káros a szer a természetre vagy hogyan hat az emberi testre, és ezután olyan terméket választ, amely kevesebb kárt okoz, máris tett valamit a Földért – emelte ki Varga.

Az alapítvány munkatársa szerint a zöld megoldásokkal sokszor még spórolni is lehet. A villany lekapcsolása, a csöpögő csapok megszerelése, a tömegközlekedés igénybevétele mellett a házak megfelelő vastagságú szigetelése nemcsak a természetet, hanem a pénztárcát is kíméli. Varga végül megjegyezte, a környezetbarát döntés alapja a tájékozottság, ezért igyekeznek olyan kiadványokat készíteni, amiket a hétköz-napi életben is jól lehet használni.

A jövő városa kizárólag fenntartható lehet majd

Energiatakarékos épületek, elektromos közlekedési eszközök és élhető környezet –ilyennek kéne lenniük a jövő városainak. Egy évtizeden belül a Föld lakosságának jelentős része ilyen nagy településeken fog élni, pedig ezek már most is számos gazdasági és társadalmi problémával küszködnek. Ráadásul egy tanulmány szerint a világ városainak többsége elvesztegeti az „okos” technológiákban rejlő lehetőségeket is.

Az Accenture tanácsadó cég közreműködésével készült Információs piacok: a városok új közgazdasága című tanulmányban a szakértők összegyűjtötték azokat a tényezőket, melyek akadályozzák az úgynevezett intelligens városok kialakulását.

Ezek között az első helyen szerepel, hogy jelenleg a városok külön-külön, egyedi projektek keretében fejlesztik energetikai és infokommunikációs technológiájukat, átfogó stratégia nélkül. Szintén probléma a tanulmány szerzői szerint, hogy ezeknek a technológiai kezdeményezéseknek nincs egyértelmű, a városlakók számára is érzékelhető előnyük. Sok esetben pedig maga a városvezetés sincs meggyőződve arról, hogy a beruházások valóban megtérülnek-e társadalmilag és gazdaságilag.

Pedig a demográfiai folyamatokat figyelembe véve érdemes lenne ezekre a problémákra megoldást találni, hiszen a városok az egész bolygó egészségére hatással vannak. A fenntartható, intelligens városok kialakításához ezért egyrészt használni kell a jelenleg elérhető infokommunikációs technológiákat, és olyan mutatókat kell meghatározni, melyek lehetővé teszik az eredmények mérését.