Sok vállalkozó ma is a Széchenyi Kártyát tartja a legkedvezőbb forrásnak a finanszírozáshoz. Tíz évvel ezelőtt indult el a hazai kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott a Széchenyi Kártya Program, s mára a kihelyezett hitelek összege eléri az ezermilliárd forintot. A kártyabirtokosok gazdaságilag és pénzügyileg is megerősödtek, ami a válság alatt nagyban hozzájárult a munkahelyek megtartásához. A kifejezetten a bizalmon alapuló állami támogatással és banki hitellel kombinált rendszer Demján Sándor ötlete nyomán indult el. A terv bevezetéséről akkor megállapodott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és szövetségesnek hívta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, Parragh László vezetésével.

A tízéves Széchenyi Kártyáról rendezett konferencián Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hazai tulajdonú pénzügyi rendszert kell kifejleszteni.

A Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László az állami tervről úgy vélekedik, az Európai Unió tagországaiban ezt az igényt nem hangsúlyozzák, de eszerint cselekednek. Magyarországnak az az érdeke, hogy a magyar bankrendszer fölött hazai tulajdon vagy hazai menedzsmentirányítás legyen, hiszen a pénzügyi válság megmutatta, amint a világgazdaságban problémák mutatkoztak, az anyabankok azonnal elvonták a forrásokat a leánybankjaiktól.

Parragh László a Széchenyi Kártya sikereként említette, hogy segítségével együttműködést tudtak kovácsolni a különféle szervezetek között. Ha a jövőben más területeken is – például a felnőttképzésben, felsőoktatásban – ezt a munkamódszert tudják alkalmazni, az hozzájárul a piacon sikeresen elhelyezkedni képes munkaerő képzéséhez.

Az optimista, egészséges, sikervágyó gondolkodásmód kialakításában is segített a Széchenyi Kártya. A rendezvényen azok a kártyatulajdonosok vették át az elismerést, akik tíz éve váltották ki a kártyát, és azóta is használják. Ez azt mutatja, hogy vállalkozásuk még mindig működik, túlélték az elmúlt tíz év nehézségeit, s ma is a Széchenyi Kártyát tartják a legkedvezőbb forrásnak vállalkozásuk finanszírozásához, tette hozzá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Krisán László, a KA-VOSZ vezérigazgatójának véleménye szerint a Széchenyi Kártya alkalmas ugyan a vállalkozások növekedésének elősegítésére, de ma, a válság harmadik évében az a legfontosabb szerepe, hogy a vállalkozások túlélésében segítsen, de a foglalkoztatottság tekintetében is komoly haszna van. Az elkövetkező években a program továbbfejlesztésének irányát az igények, a visszaigazolások, a problémafelvetések adják majd meg, a KA-VOSZ ezekre próbál minél gyorsabb válaszokat adni, olyanokra például, mint a lánctartozások kérdése.

Hosszas előkészítést igénylő programok kidolgozására most nincs idő, a vállalkozásoknak elsősorban túlélőcsomagra van szükségük, tette hozzá Krisán László. A gazdasági döntéshozóknak fel kell ismerniük, hogy a kkv szektort nem hagyhatják figyelmen kívül, elemi érdek a kis- és középvállalkozások támogatása, hiszen ez azonnal látható a foglalkoztatáson, a gazdaság működésén és szerkezetén, magyarázta a KA-VOSZ vezérigazgató