A magyar és az egyetemes zenetörténet, valamint a jelenkori zenei művelődés hangzó, írásos, képi és tárgyi dokumentumainak tudományos igényű gyűjtése és archiválása, a nagy magyar zeneszerzők hagyatékának és az ugyancsak nemzeti értéket jelentő népzenei kincsnek a gondozása – ízelítőül néhány abból a szerteágazó munkából, amely az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében folyik.

" ... maga az idő sóhajt benne" – idézte Orbán Ottó gondolatát a magyar népdalról Pálinkás József, az MTA elnöke azon a könyvbemutatón, amelyen A Magyar Népzene Tára című kiadványsorozat két újabb, XI. és XII. kötetét mutatták be az intézménynek helyet adó Erdődy-palotában. A Budai Vár egyik legszebb barokk stílusú épületének Bartók Béla nevét viselő, zsúfolásig megtelt termében elmondott köszöntőjében az Akadémia elnöke méltatta azt a nyolc évtizedre visszatekintő, nagy ívű vállalkozást, amelyben - mint fogalmazott - meggyőződés, elszántság és messzire látó bölcsesség érződik.

"A Magyar Népzene Tára története egybefonódik a zenetudomány akadémiai műhelyeinek létrejöttével" – mondta a hazai tudománytörténet egyik, Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz is kötődő fejezetéről az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet megbízott igazgatója. Richter Pál utalt rá, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1933-ban döntött a magyar népzenekincs közreadásáról, és Bartók, valamint Kodály részvételével megalapította a népzenei albizottságot. Az MTA Bartók Archívumának bázisán azután 1969-ben jött létre az első, Somfai László akadémikus szavaival élve, valóban "sokfunkciós zenetudományi intézet". Az intézmény az Akadémia történetének egyik legjelentősebb megújítási folyamata, az ésszerűbb és takarékosabb működést, valamint koncentráltabb kutatási stratégiát szem előtt tartó átalakítás keretében az év elején az újonnan létrehozott MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont részeként működik.

"Bár eddig is együttműködtünk más diszciplínák képviselőivel, most még intenzívebben keressük azokat a kutatási területeket, amelyeken együtt dolgozhatunk a kutatóközponthoz tartozó többi intézettel" – mondta Richter Pál. Példaként említette a nemzeti kultúra XIX. századi megjelenésének és hatásának vizsgálatát, és arról is beszámolt, hogy megalakult az a különböző tudományágak szakértőiből álló munkacsoport, amely egyebek mellett a zene, a nyelvészet és a régészet módszereinek és eredményeinek felhasználásával igyekszik tudományos alapossággal feltárni a magyarság őstörténetét. A Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma tavalyelőtt mintegy ezer, a XIX. század operájának és magyar színházi életének hangulatát felelevenítő, valamint Erkel Ferenc pályafutását bemutató tárgyat felsorakoztató kiállítással tisztelgett a nemzeti opera megteremtőjének emléke előtt. A tervek szerint folytatják a zeneszerző műveinek kritikai összkiadását is. A Bartók- és Dohnányi-hagyaték folyamatos törődést igénylő gondozása mellett pedig bővítik a kutatók azt a rendkívül gazdag online adatbázist, amelynek segítségével bárki böngészhet a Bartók Béla által gyűjtött népdalok között, vagy ritkaságszámba menő felvételek segítségével képet kaphat a magyar néptánc sokrétűségéről.