Szőcs Géza a megnyitón
Jelképesen újból megnyílt az Állatkert 145. születésnapja alkalmából, 2011. augusztus 9-én Budapesten. Beszédet mondott Tarlós István főpolgármester, Szőcs Géza kulturális államtitkár, Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke és Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója. A születésnapi torta egy százötven szeletes cukrászremek, a régi Madárház épületének volt kicsinyített mása, amely marcipán mázzal, csokoládétortaként készült el.
Ma ünnepelte megnyitásának 145. évfordulóját a Fővárosi Állat- és Növénykert. A születésnap alkalmából jelképesen újból „megnyitották” a városligeti intézményt. Az ünnepi eseményen korhű jelmezesek idézték fel az eredeti, 145 évvel ezelőtti megnyitás és az első napok díszvendégeit, köztük Erzsébet királynét, Klotild főhercegnét, Rottenbiller Lipót pesti főpolgármestert, Deák Ferenc belvárosi országgyűlési követet és Xántus János alapító-igazgatót. Az eseményen bemutatták azt a kardot, amelyet Xántus János valóban viselt az 1866-os megnyitó idején. Ezt a díszkardot id. Kubinyi Ferenc ajándékozta Xántusnak 1862-ben. A szablyához az Állatkert ajándékozás útján jutott hozzá, a szálfegyver restaurálását tavaly végezték el a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei.
A születésnap alkalmából a főigazgató felköszöntötte az Állatkert legrégebbi dolgozóit, Krizsán Sándorné kapus-jegykezelőt (akit az Állatkertben mindenki csak Ica néniként ismer) és Szokoly Károly karbantartót.
A beszédek után déli 12 órakor megkondították az Állatkert régi, 8,7 kg-os bronz harangját, amelyet – felirata szerint – Walser Ferenc öntött a „Budapesti Állat Kerti Társulat” számára 1893-ban. Ezután a díszvendégek a nemzeti színű szalag átvágásával jelképesen újra megnyitották az immár 145 esztendős Állatkertet. (Az esemény elején és végén a Pénzügyőr Zenekar játszott Kapi-Horváth Ferenc ezredes vezényletével.) A megszólaltatott dallamok között volt a Hunyadi-induló, amely az Állatkert történetéhez is kapcsolódik. 1922-ben ugyanis az Állatkert a közönség óriási érdeklődése közepette állított ki néhány kanárit, amelyek a Hunyadi-indulót fütyülték kifogástalanul. A csaknem kilencven éve bemutatott madarak egy hazafias érzelmű kanáritenyésztő, Tóth József tenyészetéből származtak.
A születésnaphoz kapcsolódóan a régi idők városligetének hangulatát felidéző látványosságokat, gólyalábasokat, tűzzsonglőröket is láthatott a közönség, a kapun belépőket vidám verkliszó fogadta, sőt, a szerencsésebbek még egy szakállas hölggyel is találkozhattak.
A nagyközönség részére meghirdetett születésnapi programok augusztus 10-én is folytatódnak, mi több, érvényes az a kedvezmény, hogy a születésnap alkalmából a 145 centiméternél alacsonyabb testmagasságú személyek díjmentesen látogathatják meg az Állatkertet.
A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertjének számít, hiszen a világszerte működő többezer állatkert közül alig két tucat azoknak a száma, amelyek a budapestinél is régebbi alapításúak. A magyar főváros állatkertje tehát nemzetközi összehasonlításban is jelentős múlttal, komoly hagyományokkal rendelkezik, s a hagyományok ápolását, a múlt feltárását a mai állatkerti dolgozók is igen fontosnak tartják.
Érdekesség: az Árpád-házi királyok korából teve, az Anjou korból pedig oroszlánok tartásáról van adatunk. A legtöbb egzotikus állatot azonban Mátyás udvarában tarthatták. Számos egzotikus madár, a szultántól kapott teve, valamint oroszlán és leopárd is élt a Budai Vár szomszédságában, a Márványvillát (aula marmorea) övező kertekben. Mi több, egy leopárdfogat néhány éve tártak fel a Budavári Csikós-udvarban folyó leletmentő ásatások során. A mohácsi csatában életét vesztő II. Lajos királyról pedig fennmaradt, hogy egy majma is volt. Az egzotikus állatok tartása mellett igen jelentős volt a főként hazai fajokat felvonultató budanyéki királyi vadaskert (a II. kerületi Vadaskerti utca környékén). Ezt a kertet, a hozzá tartozó vadászkastéllyal együtt valószínűleg Zsigmond király idejében létesítették, fénykorát Mátyás és II. Ulászló korában élte.
A török időkben és az azt követő évszázadokban a főúri és egyházfejedelmi vadaskertek voltak a mai állatkertek történelmi előzményei, a XVIII. és XIX. században pedig vándorló állatseregletek jóvoltából ismerkedhetett a nagyközönség a távoli tájak egzotikus vadjaival, madaraival.
Egy Pesten létesítendő állatkert alapításának gondolata a reformkorban merült fel először. Annál is inkább, mivel a Habsburg Birodalom székvárosában, Bécsben (pontosabban Schönbrunn-ban) már 1752 óta működött állatkert. A Szabadságharc és az utána következő évek azonban nem kedveztek az alapításnak. 1859-ben azonban ismét napirendre került egy állatkert létesítésének kérdése. Az alapítás eszméjének négy úttörője Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, Szabó József egyetemi tanár (ő mintegy három évtizeden át egyengette a kert ügyes-bajos dolgait), illetve Xántus János volt. Kitartásuknak köszönhető, hogy a pénzügyi nehézségek, az 1860-as évek néhány aszályos esztendeje, illetve a bürokratikus nehézségek ellenére 1866-ra megnyílhatott az ország első állatkertje.
Eredetileg március 15-én akarták megnyitni az Állatkertet, aztán a megnyitást júniusra, majd júliusra, végül pedig augusztus 9-ére halasztották. Ez a nap 1866-ban csütörtökre esett. A megnyitó ünnepélyre a kormány és Pest városának vezetői, valamint az Állatkert támogatói egyaránt meghívást kaptak, és természetesen a nagyközönség is türelmetlenül várta, hogy birtokba vegye a Liget új látványosságát. A medvebarlang előtt a frissen kinevezett igazgató, Xántus János köszöntötte a vendégsereget, ezután pedig az érdeklődőket körbekalauzolták a kert sétaútjain.
A megnyitáskor az Állatkert állatállománya valamivel több, mint félezer egyed volt, ami nagyjából száz különböző fajt jelentett. Ma 935 faj 7945 egyede, és további 78 nem egyedenként nyilvántartott tenyészet alkotja az állatállományt, amiben nincs benne a Margitszigeti Kisállatkertben látható 27 faj 191 egyede.
1866-ban még hiányzott az Állatkertből a legtöbb olyan faj, amit a mai kor látogatói jellemzőnek tekintenek. Nem volt oroszlán, tigris, elefánt, víziló, orrszarvú vagy zsiráf, volt viszont kétféle kenguru, gazdag majomgyűjtemény és sokféle papagáj is. A megnyitás korának legnépszerűbb állata Kristóf, a barnamedve volt – ez az állat volt Deák Ferenc kedvence.
Erzsébet királyné többször is felkereste az Állatkertet. Először néhány nappal a megnyitás után, majd 1867-ben, nem sokkal a koronázást követően. Egy ilyen látogatás után vetődött fel az a kérés, hogy a schönbrunni uralkodói állatseregletből volna-e mód egy zsiráfhoz ajándékképen hozzájutni. A királyné közbenjárására Ferenc József úgy határozott, hogy a Schönbrunn-ban lévő zsiráfok közül az egyik nőstényt a Pesti Állatkertnek ajándékozza. 1867. június 25-én – vagyis bő két héttel a koronázás után – a Magyar Királyi Belügyminisztérium levélben tájékoztatta az Állatkert igazgatóságát az ajándékozásról. A választás a fiatalabbik nőstényre esett, akinek így már csak helyet kellett találni. A kert első zsiráfháza rekordidő alatt épült fel Lóhr Antal építész tervei alapját, 4206 forintos költséggel, így az 1868. május 19-én érkezett zsiráfot mindjárt el is szállásolhatták az új épületben. Mint kiderült, a királyi ajándék már eleve vemhesen érkezett Schönbrunnból, így 1868. augusztus 18-án meg is született az első pesti zsiráfborjú. Az apróság egyébként azért is volt különleges, mert az első olyan állatkerti zsiráfborjú volt, akinek már az anyja is állatkertben született.
A világon először Budapesten született olyan orrszarvú, amely mesterséges termékenyítés eredményeként jött a világra. A Layla névre keresztelt állat 2007. január 23-án született.
A három nap során a régi idők Városligetének hangulatát idéző látványosságokkal, tűzzsonglőrökkel, gólyalábasokkal és artistákkal találkozhat a közönség, az „Ünnepeljünk ezeren” elnevezésű programsorozat keretében pedig minden egész és félórában állatbemutatókkal, látványetetésekkel, testközelből megismerhető állatokkal várják a látogatókat.
Augusztus 10-én az Állatkert szóvivője, Hanga Zoltán segít az állatkerti titkok és legendák megismerésében. A vezetéseken való részvételhez előzetes regisztráció szükséges, jelentkezni az Állatkert honlapján lehet: www.zoobudapest.com
Képek és szöveg: Frigyesy Ágnes