Akadémikusok, az MTA tudományos osztályai és Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózatának intézményei egyaránt részt vesznek abban a programban, amely olyan erdélyi, falusi és szórványterületekről származó, nehéz körülmények között élő, de tehetséges diákokat támogat, akik e segítség nélkül nem tudnák elvégezni a középiskolát.

Hatvanegy és fél évnyi ösztöndíjnak megfelelő összeg három hónap alatt – ez az eredménye annak a felhívásnak, amelyet még tavaly novemberben intézett a 2003-ban É. Kiss Katalin akadémikus és Péntek János, az MTA kolozsvári külső tagja kezdeményezésére alapított Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület a kutatókhoz. "Az a szándék vezérelt bennünket, hogy miként az elmúlt kilenc évben mindig, most is minél többen csatlakozzanak az erdélyi magyar közösség tehetséges, de rászoruló fiataljait segítő összefogáshoz" – nyilatkozta az mta.hu-nak É. Kiss Katalin.

A diákok közül azok pályázhatnak a havi tízezer forintos ösztöndíjra, akik igazolják, hogy családjukban az egy főre eső jövedelem nem éri el a létminimumot, és kitűnő vagy jeles tanulók. A legutóbbi felmérés szerint az ösztöndíjasok családjában az egy főre eső átlagos havi jövedelem száznyolcvan lej, körülbelül tizenkétezer forint, miközben a bejárás vagy a kollégiumi lakhatás átlagos havi költsége mintegy kétszáz lej. A pályázatokat tanárokból, egyetemi oktatókból álló kuratórium rangsorolja. A szülők szerződésben vállalják, hogy gyermeküket magyar tannyelvű iskolában taníttatják tovább, és az ösztöndíjat kizárólag a gyermek szükségleteire költik.

A program keretében jelenleg 283 erdélyi, falusi vagy szórványvidékről való, középiskolás vagy középiskolába készülő, jól tanuló, de nehéz sorsú magyar gyermek kap egy-egy, illetve két-két családtól ösztöndíjat. "A diákok között volt olyan, akinek az édesapja meghalt, az édesanyja pedig vak. Ma már harmadéves egyetemista. Egy mostani ösztöndíjas kislány szintén egyedülálló, mozgássérült édesanyjával él együtt. A fiatalok között található mindkét szülőjét elvesztő árva, de a teljes családban élők is nagyon nehéz sorból, kis erdélyi falvakból indulnak, hogy tanulással próbáljanak jobb életet teremteni maguknak" – illusztrálta néhány példával a diákok helyzetét É. Kiss Katalin.

A korábban támogatott diákok közül eddig csaknem négyszázan már sikeresen leérettségiztek; háromnegyed részüket pedig egyetemre is felvették. "A sikeres érettségi után az ösztöndíj abban a formában, ahogyan addig kapták a fiatalok, megszűnik. Sokuk kezét azonban ezt követően sem engedik el a támogatók – hangsúlyozta az akadémikus. – Az úgynevezett Barátság Program keretében az adományozók jelenleg is több mint nyolcvan, többségében immár egyetemi hallgató tanulmányait segítik az egyesületen keresztül."

A novemberi felhívás nyomán eddig nyolcvan hazai és külföldi magyar kutató jelentkezett családjával együtt támogatónak. Az MTA tudományos osztályai közül a Biológiai Osztály különösen aktív volt. Köztestületi tagjai közül húszan vállaltak szerepet új résztvevőként a programban. Az Akadémia kutatóintézet-hálózatából az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében talált leginkább meghallgatásra a kérés: az ott dolgozók közül tizenketten döntöttek úgy, hogy adományukkal hozzájárulnak az ösztöndíjas tehetségmentéshez.

"Azt reméljük, hogy ez a támogatói közösség, mely néhány hónap alatt 7 millió 380 ezer forintot gyűjtött össze, önfenntartó lesz, azaz baráti, szakmai, rokoni kapcsolatait mozgósítva el tudja érni, hogy a szeptemberben középiskolába lépő új korosztály rászoruló legtehetségesebbjeinek is tudjunk majd ösztöndíjat adni. Akik készek segíteni, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület honlapján találnak további információkat. Az egyesület március 31-én Kolozsvárott tartandó, néhány kiemelkedően eredményes ösztöndíjas bemutatkozására lehetőséget adó, úgynevezett tehetségnapján is szívesen látjuk őket" – mondta É. Kiss Katalin, hozzátéve, hogy az eddigi 455 támogató között több olyan kutató is van, aki gyermekként szintén faluról, nehéz körülmények közül indult el tudományos pályáján.