Életének hetvenhatodik évében elhunyt Ranschburg Jenő. Emlékezetemben úgy marad meg, mint egy tanító.
Volt időszak, mikor az egész országot próbálta meg okítani, tanítani a Családi kör című tévéműsor kommentátoraként. Amit ő a szülők és a gyerekek lelkivilágáról, a szülő-gyerek kapcsolatról nem tudott, azt valószínűleg nem is érdemes tudni.
Könyveket, tanulmányokat írt a témában. Tanított, most legutóbb a Szolnoki Főiskolán is. Ismert és elismert szakember, személyiség volt.
Igen, személyiség volt a szó klasszikus értelmében. A személye, személyisége megnyugtatólag hatott idegbajos világunkban.
Mai világunkban négy hasonló mentalitású embert ismertem, ismerek, mint ő, Popper Pétert, Vekerdy Tamást, Müller Pétert és őt. Ebből a négyesből ketten már elmentek.
Mind a négyőjüknél folyamatosan érzem, éreztem azt az állhatatosságot, amiről a Dalai Láama is beszélt egy alkalommal: „Manapság ott tartunk, hogy sokszor a vallás gyakorlásával együtt az erkölcsi szabályokat is kiiktatjuk az életünkből. Márpedig ha vallásra nem is mindig, de valamilyen erkölcsi értékrendre feltétlenül szükségünk van a biztonságos életvezetéshez. Különben eltévedünk a világban”.
Rancshburg Jenő esetében erkölcsi hitvallásról, tanításról van szó, erkölcsi tartás adásáról. Ezért is lettünk szegényebbek a halálával.
Dr.Urbán-Szabó Béla