Betegségek ujjlenyomatai nyomába eredhetnek Szegeden a stresszbiológiai kutatólaboratórium munkatársai, ha eredményesen pályáznak a megújuló kutatóintézet-hálózatban megnyíló, új műszerekre fordítható forrásokért. Az MTA SZBK Biokémiai Intézet Molekuláris Stresszbiológia Csoportjának munkájáról a legsikeresebb európai laboratóriumokat bemutató népszerű élettudományi folyóirat, a Lab Times közölt tudósítást.

Az európai tudományos folyóirat könnyed hangvételű és csipetnyi humorral megfűszerezett riportsorozataiban ismerteti meg a kontinens kutatóit a legújabb élettudományi kutatásokkal és a legsikeresebb laboratóriumokkal. "Hatalmas megtiszteltetés, hogy a kutatócsoportom bemutatkozhatott ebben a folyóiratban. Ez egyfajta rangot jelent az európai laborok körében. Huszonöt évvel ezelőtt még Farkas Tibor akadémikus vezetésével kezdtük kutatni a stresszfehérjéket és a sejtmembrán stresszérzékelését. A több évtizedes kutatómunka során kiderült, vannak olyan betegségek – ilyen a kettes típusú diabétesz vagy a neurodegeneratív elváltozás –, amelyeknek a megjelenése a stresszfehérjeszint emelésével késleltethető, azaz a stresszfehérjék hatékony farmakológiai célpontok lehetnek – nyilatkozta az mta.hu-nak Vigh László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet Molekuláris Stresszbiológia Csoport vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. – Éppen ellentétes hatást lehet elérni a rákos megbetegedéseknél, a rákos sejtek ugyanis a stresszfehérjék elburjánzásával szinte »halhatatlanná« válnak. Egy stresszfehérje-gátló kifejlesztésével a jövőben hatékony nem toxikus terápia alakítható ki." Vigh László nevéhez fűződik az ún. membránszenzor-modell megalkotása is, amelynek lényege, hogy a sejtet körülvevő plazmamembrán képes érzékelni a környezetében megjelenő, stresszt okozó tényezőket, például a magas hőmérsékletet. "Ezt a membránérzékelést lehet kihasználni gyógyszerjelölt molekulák kifejlesztésekor. Ha becsapjuk a sejteket, és elhitetjük a sejtmembránnal, hogy éppen stressz éri, akkor aktivizálni lehet a stresszfehérjék keletkezését" – foglalta össze kutatásának legfontosabb eredményét az akadémikus. A magyar biokémikusok elméletére az egész világ felfigyelt, és az elmúlt évtized alatt már szabadalmaztatott gyógyszerjelölt molekulákig jutott a világ élvonalába tartozó szegedi stresszfehérje-kutatás.

Ormos Pálnak, a kutatóközpont megbízott főigazgatójának szándéka szerint ki kell használni az MTA kutatóintézet-hálózatában megnyíló új pályázati lehetőségeket: "A tervek szerint több műszer és mérőeszköz beszerzésére is alkalom nyílik, amelyek segítik kutatóink munkáját, és így hozzájárulnak a sikereikhez." "A labor és a műszerpark korszerűsítésére meghirdetett akadémiai pályázat segítségével idén egy tömegspektrométert kívánunk beszerezni, amellyel meghonosítanánk Magyarországon a lipidomikát. Az új műszer segítségével végre lehetőségünk nyílna elméleti tudásunkat gyakorlati kísérletekkel is kiegészíteni" – fűzte hozzá Vigh László. A lipidomika tudománya komplexen vizsgálja a sejtmembránt felépítő lipidek képződését és lebomlását, számba veszi a génekkel vagy fehérjékkel való kölcsönhatásukat, valamint a sejtek működésének szabályozását. A lipidek a jövőben a betegségek ujjlenyomataiként szolgálhatnak, mivel a vérből vett lipidmintázat alapján következtetni lehet a szervezet egészségi állapotára.