A közép-európai idő szerint hétfőn tizenegy órakor Föld körüli pályára állított első magyar műhold, a Masat-1 tesztelésében az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének munkatársai is részt vettek. Az Európai Űrügynökség (ESA) Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjából egy Vega hordozórakéta szállította a világűrbe az űrszondát.

"A Masat-1 2010 nyarán történt hivatalos minősítésének biztosításában az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének munkatársai is részt vettek" – nyilatkozta az mta.hu-nak Vizi Pál, az intézet fejlesztőmérnöke. A tesztek során a kutatók az intézet klímakamrájában vákuumot hoztak létre, majd a kamra hőmérsékletét -60 és +60 °C között változatták. "E szélsőséges hőmérsékleti körülmények között a szakemberek folyamatosan vizsgálták az űrszonda működését" – mondta Vizi Pál, majd hozzátette, a RMI szakembereinek végső következtése szerint a műhold kvalifikációs példánya minden tesztet sikerrel vett. A vizsgálatokat végző mérnökök megállapították, hogy rázási tesztekkel is bizonyítva, a Masat átadható a felbocsátást szervező cégeknek és intézményeknek. A kutatómérnök szerint a klímakamrán végzett mérések létfontosságúak voltak annak megállapításához, hogy a műhold képes-e meghibásodás nélkül működni a világűrben uralkodó szélsőséges környezeti körülmények között. "A Masat-1 olyan, ún. poláris pályán kering a Föld körül, amelyen az idő 30-40%-ában is földárnyék lehet. Amikor süti a Nap, a belseje mintegy 28-30 °C -os hőmérsékletre áll be, földárnyékban viszont ennél jóval alacsonyabb hőmérsékleten kell megfelelően üzemelnie" – hangsúlyozta a RMI mérnöke.

A Masat-1 az első teljes egészében hazánkban készült műhold. Az űreszköz az úgynevezett Cubesat-ok, vagyis igen apró műholdak családjába tartozik. A szonda 10×10×10 centiméteres, de tervezői szerint ekkora méretben is megvalósítható a nagyméretű műholdak összes lényeges funkciója. A vezérlési, szabályozási és adatgyűjtési feladatokat a fedélzeti mikroszámítógépek végzik.

Az első magyar műhold a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszék és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak összefogásával, szponzori támogatással született meg. A műholdat a BME-en fejlesztették az ESA oktatási, illetve demonstrációs célokat szolgáló CubeSat programjának keretében.

Pályára állása után a műhold saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat fog gyűjteni, amelyeket az erre a célra kialakított földi vevőállomásra továbbít. Alkotói szerint a Masat-1 legalább három hétig üzemel majd, de akár több évig is működőképes maradhat.