A régóta problémákat okozó és az újonnan megjelent növénykárosítókkal kapcsolatos vizsgálatokat, valamint a növényvédelemmel összefüggő felfedező kutatásokat nevezte az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet előtt álló legfontosabb feladatoknak az intézmény igazgatója. Kiss Levente az Akadémián rendezett 58. Növényvédelmi Tudományos Napok alkalmából nyilatkozott az mta.hu-nak.

Az MTA Agrártudományok Osztályának Növényvédelmi Bizottsága, a Magyar Növényvédelmi Társaság, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztálya által rendezett, majd hat évtizedes hagyományra visszatekintő eseményen elmondott köszöntőjében Németh Tamás, az Akadémia főtitkára méltatta a magyar növényvédelmi szakemberek és agrokémikusok teljesítményét. Mint elmondta: az MTA célja, hogy továbbra is aktív szerepet vállaljon a növényegészségügy fejlesztése szempontjából fontos kutatásokban, és lehetőséget biztosítson a tudományos munkára mindazoknak, akik akadémiai kereteken belül tesznek erőfeszítéseket a növényvédelem javítása érdekében.

"A kutatási eredményeken alapuló, időben meghozott bölcs döntésekkel nem csupán a legjelentősebb gyomnövények, kártevő rovarok, valamint növénykórokozók elleni küzdelem hatékonysága javulhat, de a növényvédelmi kezelések is alacsonyabb költségek mellett, környezetkímélőbb módon végezhetők el a napi gyakorlatban" – nyilatkozta az mta.hu-nak Kiss Levente, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója. Szerinte ilyen "bölcs döntés" lehetne például egy olyan – a kilencvenes években már létezett – hazai monitoringrendszer felállítása és működtetése, amely folyamatosan nyomon követi a Magyarországon forgalmazott legfontosabb növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia alakulását.

A megújuló akadémiai kutatóhálózaton belül január elsején létrejött MTA Agrártudományi Kutatóközpont keretében működő Növényvédelmi Intézet feladatairól szólva Kiss Levente kiemelte: az ott dolgozó kutatók nagy figyelmet szentelnek a felfedező kutatásoknak, amelyek eredményei nyomán – mint azt hazai és külföldi példák is bizonyítják – viszonylag rövid időn belül jól értékesíthető növényvédelmi terméket is elő lehet állítani. Az MTA doktora fontosnak nevezte továbbá az éghajlatváltozás és a globális kereskedelem következtében Magyarországon megjelenő új növénykórokozók és kártevők azonosítását. Kiss Levente az intézet céljai között említette a növényvédő szerek gyártóival és felhasználóival való szorosabb együttműködést is, ami nemcsak a kutatások iránya, hanem az eredmények hatékonyabb hasznosítása szempontjából is fontos.

Az igazgató szerint a célok megvalósítását nagyban segíti, hogy az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetből, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetből, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetből és az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetből létrejött Agrártudományi Kutatóközponton belül a különböző tudományterületek kutatói között példaértékű az együttműködés. A meglévő tudományos kapacitások koncentrációjának és egy valódi kutatói közösség kialakulásának köszönhetően a kutatóközpont jó alapot biztosít az alaptevékenységükhöz illeszkedő pályázatokra koncentráló, a nemzetközi tudományos térben is versenyképes társintézetek számára.