Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet díjnyertes technológiájával vizsgálta meg a Balaton téli élővilágát az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet. Az akadémiai intézetek összefogásával létrejött kutatás célja, hogy folyamatos monitorozással felmérje a téli Balaton vízminőségét és az élővilág jégpáncél alatti állapotát.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tíz éve foglalkozik a Balaton téli életének tanulmányozásával. Az idei mintavétel tovább finomíthatja a felfedező kutatás már meglévő eredményeit, hiszen a téli vizet először vizsgáló módszerrel nemcsak az algásodás mértékéről, hanem összetételéről is képes információt adni. A kutatók február 22-én léket vágtak Tihanynál a Balaton jegén és a mintavételhez az MTA SZTAKI által kifejlesztett digitális holografikus mikroszkópot (DHM) használtak, amely képes automatikusan megkeresni a vízben található mikroszkopikus élőlényeket. Segítségével az eddigieknél sokkal gyorsabban megakadályozható, hogy a lakosság az egészségre veszélyes, mikroorganizmusokkal szennyezett vizet igyon, vagy abban fürödjön. "A hagyományos fénymikroszkópos vizsgálati technológiával szemben a DHM programrendszere összehasonlítja az éppen rekonstruált algák képét és tulajdonságaikat az algaadatbázisban található adatokkal, majd osztályozza őket, végül a kapott eredmények alapján gyakorisági statisztikát készít. Az adatokat rendszeresen elküldi a vízminőségért felelős szakembereknek, így ha a veszélyes algák vagy az úgynevezett indikátor szervezetek sűrűsége meghaladná a biztonsági határértéket, a rendszer azonnal riasztást adna ki" – tájékoztatott Tőkés Szabolcs, az MTA SZTAKI tudományos főmunkatársa. A DHM újdonsága abban áll, hogy míg a hagyományos mikroszkópiában egy adott pillanatban csak egy rendkívül vékony, kis mélységű szelet látható élesen, addig ezzel a technológiával ennek a térfogatnak akár ezerszereséről is készülhet digitális felvétel.

A vízi mikroszervezetek folyamatos monitorozása – a jelentős közegészségügyi kockázatok ellenére – világszerte megoldatlan feladat. A mostani mérési adatok egyértelműen mutatják, hogy a Balaton vize télen is iható, hiszen az 1990-es évek súlyos vízminőségromlást okozó algásodása óta több milliárd forintot költöttek a tó védelmére. A turisztikai szezon közeledtével ez azért is fontos, mert az 1,8 millió m3 vízmennyiségű tó a nyári hónapokban akár egymillió ember ivóvízszükségletét is képes biztosítani. "Ezt a vizsgálatot nagyon ritkán tudják elvégezni, mert enyhébb időben a tó jege nem elég biztonságos, így a mérési pontok nem közelíthetők meg. A Feltörekvő Technológiák Európai Konferenciájának (FET '11) díjnyertes technológiája nemcsak azt segít ellenőrizni, hogy a több környező megyében ma is ivóvízként használt vízkészlet minősége télen is megfelel-e az előírásoknak, a rendszer paradigmaváltást is jelent az alkalmazott hidrobiológiában" – mondta Zarándy Ákos, az MTA tudományos tanácsadója. A Celluláris Érzékelő és Optikai Hullámszámítógépek Kutatólaboratóriumának vezetője hozzátette, a berendezés továbbfejlesztése, teljesítményének növelése és az osztályozás pontosabbá tétele folyamatban van. A világpiacon jelenleg nem kapható ilyen rendeltetésű eszköz, ezért az MTA SZTAKI célja, hogy a berendezést törvényileg előírt, kötelezően alkalmazandó ellenőrző-monitorozó eszközzé nyilvánítsák. A kutatóintézet által fejlesztett technológiát a jövőben akár Európa minden jelentősebb vízműve, élelmiszer-ipari üzeme vagy fürdőhelye használhatná a környezetvédelemért folytatott küzdelemben.