A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (Széchenyi Akadémia), az MTA Művészettörténeti Bizottsága és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság által közösen megrendezett nemzetközi örökségvédelmi konferencia anyagát tartalmazó, hiánypótló kötet látott napvilágot Az épített örökség védelmében: Változó társadalom - változó műemlékvédelem? címmel.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia gondozásában most megjelent, gazdag képanyaggal illusztrált mű a hazai és az európai műemlékvédelem helyzetét tekinti át. A 2011 májusában megrendezett konferencia előadásait bemutató kötetben hazai, erdélyi és szlovákiai magyar, brit, francia, osztrák és norvég szakemberek számos – művészettörténeti, építészeti, gazdasági és politikai – nézőpontból, pozitív és negatív példákkal szemléltetve értékelik az örökségvédelem jelenét és jövőjét. Ferencz Győző, a Széchenyi Akadémia ügyvezető elnöke a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében tegnap megtartott könyvbemutatón kiemelte, az Akadémia a konferencia megszervezésével és a kötet kiadásával arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az örökségvédelemre mint gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő programra hosszú távú, jövedelmező beruházásként is lehet tekinteni.

"Az örökség fogalma a múltból nő ki, meghatározza a jelent, és jelentéssel ruházza fel azt, amit a következő nemzedéknek átadunk. Ebben az értelemben nemcsak ablak a történelmünkre, hanem kapu is a jövőbe" – írja a kötet előszavában Bogyay Katalin, az UNESCO magyarországi nagykövete. A mű központi gondolata az örökségvédelemmel együtt járó, cselekvésre ösztönző kritikai gondolkodás. Máskülönben veszély fenyegeti Budapest 20. századi építészeti emlékeit, s nemcsak az elmúlt évtizedek alkotásait, hanem különösen a historizmus jegyében épült belvárosát, mely nem pusztán az egyes épületeknek, de az általuk alkotott egységes városképnek köszönhetően is egyedülálló a világon. A kötet magyar és külföldi szerzői egybehangzóan állítják: a huszonnegyedik órában vagyunk. Meg kell akadályozni a további pusztítást, a még meglévő, jellegzetes terek átépítését és a műemlékek átgondolatlan, részleges újjáépítését.


  A könyv 24 szerzője között megtalálható Marosi Ernő akadémikus, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, aki a tavalyi konferenciát megnyitotta, Entz Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium örökségvédelmi főtanácsadója, Wilfried Lipp, az ICOMOS alelnöke, Didier Repellin, Lyon főépítésze, Anthony Streeten, az English Heritage East Midlands-i regionális igazgatója és a híres norvég szociológus, Nypan Terje is. A könyvbemutatón Marosi Ernő a hazai szerzők közül kiemelte Ertsey Attila a paradigmaváltás fontosságáról szóló esszéjét és Somorjay Sélysette tanulmányát, aki a kutató szemszögéből tekintette át a műemlékvédelem elmúlt húsz évének tanulságait. Entz Géza művészettörténész szerint a kötet egyfajta "látlelet" a nehéz helyzetben lévő magyar műemlékvédelem aktuális állapotáról. A könyvbemutatón hangsúlyozta, hogy a Széchenyi Akadémia gondozásában megjelent könyv számos pozitív nyugat-európai példát hoz fel a válság megoldására, és ezeket Magyarország is hasznosíthatná. A nagy-britanniai, franciaországi és norvégiai esetek megmutatják, a társadalom átalakulása milyen változásokat von maga után az örökségvédelemben.

A kötet megrendelhető a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia irodájában (1051 Bp., Széchenyi István tér 9. II. e., szima@office.mta.hu).