Támogassa munkánkat!

Szélpál Toldi Csilla: Talán majd egyszer…

Itt voltál, köszöntél, és annyi,
A tekintetedtől meg lehetett fagyni.
Tudom, hogy én kértem,
De ennyi hideget nem reméltem.
Fájt, hogy láttalak csak úgy elmenni,
Szerettem volna utánad kiáltani.
Mondani, hogy ne menj, maradj velem,
Neked adom mindenem, de legjobban a szívem.
De te elmentél, s én nem szóltam semmit.
A fájdalom a szemedben nagyon elszomorít.
Szenvedsz, úgy, ahogy én is,
De ezt kell tennünk, hidd el mégis.
Maradjon emlék az a szép pillanat,
Így legalább örökké megmarad.
Talán majd egyszer, egy másik életben,
Élvezzük egymást szerelemtől éhesen.

Megjegyzés küldése

Újabb Régebbi

Cikk alatti hirdetés