Nem baj, ha hiszel a tündérmesékben,
Nem baj, ha hiszel a tiszta jóban,
Nem baj, ha hiszel a szép reményben,
Nem baj, ha hiszel a manókban.

A mesék világa mindig veled van,
Mindig ott van, jóban-rosszban,
Csak néha mélyebbre kell ásni,
A szíved mélyén meg fogod találni.

Szeretném, ha hinnél a hópihében,
Ezer közül is az egyetlenben,
Hisz rövid élete a bizonyíték,
Hogy a lényeg mindig az akarat, a szándék.

Felnőtt fejjel, két gyerekkel, még mindig tudok hinni,
Az álmok világába velük együtt menni,
Segíteni őket egy nagy kalandba,
Ahol nem kerülnek semmi bajba.

A hitemet a csodákban, nekik tudom adni,
Ezt az utat kívánom, egyszer rájuk hagyni.
Mert a mosoly is egy csoda, ezt én is tudom,
S ezt a csodát átélni sokszor akarom.