A természettudományok tanításának nehézségeiről, a korszerű oktatási módszerekről, valamint a pedagógusképzés megújításának lehetséges irányairól kezdődött tanácskozás az ELTE-n. Pálinkás József a konferencia nyitóelőadásában a szükséges változásokat meghatározó pedagógiai szemléletről beszélt, szorgalmazva többek között, hogy az érettségi tárgyak egyike kötelezően természettudományos tantárgy legyen.
"Megújításra szorul a magyar természettudományos oktatás" - jelentette ki mintegy négyszáz szakember, egyetemi és főiskolai vezetők, hazai és határon túli pedagógusok előtt tartott beszédében Pálinkás József. Az érdeklődés felkeltésével, az érdekek tudatosításával és a teljesítés kötelezővé tételével a természettudományok tanulása vonzó kihívássá, élvezetes ismeretszerzéssé, hasznos és értékes teljesítménnyé válhat a diákok számára. "El kell oszlatnom azonban egy illúziót: erőfeszítés nélkül, egy-két film megnézésével vagy a számítógép előtt ülve, néhány kattintással nem sajátítható el a tananyag" - fogalmazott az Akadémia elnöke. A szükséges erőfeszítést a pedagógiai módszerek, a tanári munka segítheti és serkentheti. A pedagógusoknak képesnek kell rá lenniük, hogy felkeltsék és ébren tartsák diákjaik érdeklődését, például a természeti jelenségek kísérleti körülmények közötti bemutatásával. "Miért van ez így?" - ha egy fiatal felteszi magának ezt a kérdést egy jelenséggel kapcsolatban, akkor valóban tudni szeretné a választ. Az érdeklődés, a válaszkeresés igényének fenntartásával a jó tanár sokszorosára növelheti az ismeretek befogadásának hatékonyságát. Pálinkás József szerint rendkívül fontos a tanulókat ráébreszteni, hogy saját érdekük az őket körülvevő világ minél jobb megismerése, tanulmányaik és későbbi életük során egyaránt. Az elnök arra bátorította a pedagógusokat, hogy még inkább vonják be diákjaikat a jelenségek értelmezésébe: "Az együttes felfedezés örömét adhatja, ha az elkötelezett tanárok nem egyszerűen a tudás átadására, hanem a kíváncsiság felkeltésére és a jelenségek sokrétű, hiteles magyarázatára törekednek" - mondta, egyúttal figyelmeztetve a felszínes ismeretek, a show jellegű tudományosság veszélyeire. A kötelesség kényszeréről mint motivációról szólva Pálinkás József ismételten hangsúlyozta annak szükségességét, hogy mindenki érettségizzen egy természettudományos tantárgyból. "A matematikai, fizikai, kémiai, biológiai, illetve földrajzi alapismeretek éppúgy részei a műveltségnek, mint az irodalmi vagy a történelmi tájékozottság" - szögezte le, megerősítve a háromnapos konferencia szándékát és célkitűzéseit.
Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára a természettudományos oktatás helyzetének javítását a közeljövő egyik legfontosabb feladatának nevezte. Mint mondta, vissza kell fordítani azt a folyamatot, amelynek következményeként csökkent a jól képzett tanárok száma, és ma az egyetemek kémia- vagy fizikatanári szakán csupán néhány fő tanul egy-egy évfolyamon. A helyettes államtitkár bejelentette, hogy az Országgyűlés még az őszi ülésszakon elfogadhatja az új felső-, illetve közoktatási törvényt.
A konferenciát az Eötvös Loránd szertárából előkerült gonggal megnyitó Mezey Barna rektor reményét fejezte ki, hogy a készülő jogszabályok helyes irányt szabnak a természettudományos képzésnek, Michaletzky György az ELTE Természettudományi Kar dékánja pedig arra biztatta a résztvevőket, hogy osszák meg gondjaikat, tapasztalataikat egymással, és fogalmazzák meg ajánlásaikat a döntéshozóknak.