A kémiai Nobel-díjas Ada Yonath előadásával kezdődött Budapesten a 8. Európai Biofizikai Kongresszus. Ez az első alkalom, hogy egy kelet-európai országban rendezik meg az Európai Biofizikai Társaságok Szövetségének (EBSA) konferenciáját. A jeles esemény keretében Pálinkás József, az MTA elnöke a kongresszus fővédnökeként megbeszélésen fogadta a 2009-ben Nobel-díjat nyert izraeli professzor asszonyt.
Ada Yonath kutatásai olyan ismereteket adnak a kutatók kezébe, amelyek segítségével könnyebben leküzdhető az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia. "A cél olyan antibiotikumok kifejlesztése, amelyek hatékonyan képesek a bakteriális kórokozókban gátolni a fehérjeszintézist" – hangsúlyozta a professzor asszony, aki szerint a területen a közeljövőben jelentős áttörés várható. Előadásában a fehérjeszintézis molekuláris műhelyének, a riboszómáknak a szerkezetébe és működésébe nyújt bepillantást. A Weizmann Intézet kutatója ismerte fel elsőként a sejt "fehérjegyárainak", azaz a riboszómák alegységeinek funkcióját. A területen végzett tudományos eredményeiért 2009-ben munkatársaival, Thomas Steitzcel és Venkatraman Ramakrishnannal közösen nyerte el a kémiai Nobel-díjat. Többek között az ő munkássága révén sikerült mára a kutatóknak a riboszómák szerkezetét oly mértékben feltárniuk, hogy a jövőben lehetővé váljon számos súlyos krónikus betegség, illetve a daganatos betegségek jobb megértése és gyógyítása.
"A kongresszus lehetőséget biztosít Magyarországnak, hogy az egész világnak felmutassa tudományos eredményeit" – mondta Pálinkás József, aki szerint a konferencia helyszínének kiválasztásával az EBSA a magyar biofizikusok teljesítményét is elismeri. Az MTA elnöke emlékeztetett rá, hogy az országban nemzetközileg is jelentős biofizikai kutatások folynak, többek között az MTA Szegedi Biológiai Központjában, az SZBK Enzimológiai Intézetében, illetve az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében. A konferencián, amelyre 52 országból mintegy ezer biofizikus érkezett, a szakma legjobbjai, köztük számos magyar kutató tart előadást. A kétévente megrendezett tudományos fórum külön érdekessége, hogy a Magyar Biofizikai Társaság Európa egyik legrégebbi tudományos közössége – akárcsak a Brit Biofizikai Társaság, idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját.
"A huszonnégy tudományos szekció lefedi a biofizika leginkább kutatott területeit, például a mikro- és nanotechnológiai alkalmazásokat, a fotoszintézis vagy a neurobiológia legfontosabb kérdéseit" – mutatott rá Mátyus László, a szervezőbizottság elnöke. Mint elmondta: a 8. Európai Biofizikai Kongresszus célja, hogy a biofizikai kutatási területek széles spektrumát felölelve, alkalmat teremtsen a kutatók, döntéshozók, szakértők és felhasználók számára, hogy találkozzanak egymással, és lehetőségük nyíljon a legidőszerűbb kérdések, az aktuális követelmények és a jövőbeli technikai kihívások megvitatására.
Az Európai Biofizikai Társaságok Szövetsége 1984-ben azzal a céllal alakult, hogy széles körben terjessze a biofizikai ismereteket, az új keletű kutatás-fejlesztési eredményeket és alkalmazásokat, és ezáltal előmozdítsa az európai biofizikusok között a tudományos információcserét. Az EBSA kétévente rendezi meg az Európai Biofizikai Kongresszust, amelyen több száz kutató és számos neves cég képviselteti magát, nemcsak Európából, hanem a világ szinte minden tájáról. A szervezet nagy hangsúlyt fektet az ifjú tehetségek tudományos tevékenységének bemutatására is. Idén 60 PhD-hallgató és fiatal kutató részesül a kongresszusi részvételt támogató ösztöndíjban, ami kimagasló számnak minősül a kongresszusok eddigi történetében.