A közös hadsereg témája nem új keletű ötlet, már 30-40 éve is felmerült – fogalmazott Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma Reggel című adásában.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a Der Spiegel német lapnak adott interjúban jelentette ki, hogy az Európai Uniónak hosszú távon saját hadseregre van szüksége. A védelmi téren a fokozott együttműködéssel az unió pénzt takaríthatna meg, „a globális színtéren pedig aktívabban és erősebben léphetne fel.”

Nógrádi György kifejtette: a britek kilépésével az unióból a francia és német hadiipar dominálna az Európai Unióban, a kis országok nehéz helyzetbe kerülnének.

Nem véletlen, hogy Magyarország elkezdte a hadiipari együttműködés felépítését néhány országgal a kölcsönös előnyök alapján – jelezte. Nehéz kérdésnek nevezte ugyanakkor a közös nyelvet is, ami nyilvánvalóan az angol lenne, miközben nincs angol tagja az EU-nak.

Arra a kérdésre, hogy a közös védelmi politika működhet-e a közös hadsereg nélkül, igennel válaszolt, majd hozzátette, hogy jelenleg több kétoldalú katonai megállapodás is van az Európai Unión belül, létezik német-dán, német-lengyel vagy magyar-szlovén katonai együttműködés, csak nem összeurópai szinten valósult meg.


Nincs egység 

Felidézte, hogy Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hivatali ideje alatt 1997 és 2001 között támogatta, hogy Európa önálló hadsereggel rendelkezzen, viszont arra figyelmeztetett, hogy ne legyenek kettősségek a NATO-val.

Nógrádi emlékeztetett arra is, hogy a NATO költségvetésének háromnegyedét az Egyesült Államok biztosítja, amely most szintén nagyobb hozzájárulást vár az európai államoktól. Korábban azt javasolták, hogy a tagállamok az éves gazdasági teljesítményük 3 százalékát költsék védelmi kiadásokra, amelyet aztán levittek 2 százalékra. Ez utóbbit is csak jelenleg négy ország teljesíti – mutatott rá.

A biztonságpolitikai szakértő ismertette, Angela Merkel és Donald Trump washingtoni találkozóján a német kancellár megígérte, hogy a német GDP 1,3 százalékáról 1,9 százalékra emelik a katonai kiadásokat. Ám a német nagykoalíción belül sincs egyetértés, a védelmi miniszter ugyanis 12 milliárd eurós pluszforrást kér a következő négy évre, miközben a pénzügyi tárca vezetője csak 5,5 milliárd eurót biztosítana. A német hadsereg jelentős része ráadásul nem bevethető, mert olyan rossz technikai állapotban vannak az eszközeik – mondta.

Vita a migrációról is

Arra a kérdésre, hogy a bevándorlókra fordított összegek nem hiányoznak-e majd az uniós költségvetésből, Nógrádi György úgy válaszolt, ez egy politikai kérdés, amelyről az Európai Uniónak kell dönteni. A német költségvetésből elképesztő pénzeket fordítanak a migránsok beilleszkedésére, képzésre – tette hozzá.

Az Európai Unió két vezető hatalma között komoly viták vannak többek között a migrációs kérdésekről az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, ezt jelzi, hogy a berlini  a Macron-Merkel találkozón nem született megállapodás.