A grönlandi jégtakaró folyamatosan olvad, de kiderült, hogy a tettes nem a globális felmelegedés, ahogy néhányan azt hinni szeretnék. Ehelyett a kutatók most bizonyítékot találtak arra, hogy egy a bolygó mélyén található rejtett hőforrás áll az olvadás mögött, ami a gleccsereket az óceánba kényszeríti.
A dán Aarhus Egyetem kutatói a grönlandi Young Sound fjord egy évtizedes felmérési adatait használták fel a következtetések levonásához. A felmérés során méréseket végeztek a fjord sótartalmának szintjeiről és hőmérsékletéről, ahol a víz 200 és 330 méter közötti mélységben fokozatosan felmelegszik. (1)

A kutatók azt találták, hogy ennek a hőnek a jelentős része a Föld belsejéből származik. Becsléseik szerint 100 megawatt energia került át a Föld belsejéből a fjordba négyzetméterenként, és úgy vélik, hogy hasonló hőmennyiség került átadásra a környező gleccserek alján. Ez nagyjából megegyezik egy 2 megawattos szélturbinával, amely villamos energiát küld a fjord alján egy gigantikus fűtőberendezésbe egész éven át. Eredményeiket a Scientific Reports folyóiratban tették közzé. (2)

Bolygónk belső hővesztesége alapvetően a mélytengeri hőmérsékletet emeli meg, ahol a fjordok találhatók, melynek következtében a gleccserek olvadnak. A hő, amelyet geotermikus hőáramnak neveznek, megtalálható az egész bolygón, és nyomon követhető egészen a keletkezéséig. Mivel a hőáramok nem egyenletesen oszlanak el, nehéz lehet ezeket megmérni. Ez a tanulmány azért egyedülálló, mert sikerült meghatározni a hőáramot az évtizedek óta tartó melegedésből, amely majdnem stagnál.

Ráadásul a tudósok azt mondják, hogy a jégtakaró alatti felmelegedés és olvadás, melyet ezek a hőáramlások indukálnak, lényegében “megnöveli a jég és a föld közötti határfelületet, ami sokkal gyorsabb jégáramot eredményez“.


A grönlandi jégtakaróról a következőket mondják a kutatók a tanulmányukban: “A grönlandi hőáramlások adataiból készített összegzés geotermikus hőforrások létezését mutatja a jéglemez alatt, ami megmagyarázhatja a nagy jégsebességű területeket, mint például az északkelet-grönlandi jégáramot.”

Tudományos számítások szerint a bolygó magjának hőmérséklete körülbelül 6000 Celsius fok . A Nap felszínének hasonló a hőmérséklete, és ez a fajta hő látható például a vulkánok kitörésekor vagy hőforrásoknál.

A grönlandi jéglemez a jövő klímaváltozásainak egyik legfontosabb szereplője

A Science Daily szerint a grönlandi jéglemez egy hatalmas jégtömeg, amely Grönland felszínének négyötödét fedi. Körülbelül 2400 kilométer hosszban terül el északról délre, melynek legszélesebb pontja 1100 kilométer. A több, mint 100 000 év alatt összetömörödött hó rétegekből nyert adatok fontos információkal szolgáltak a korábbi klímaváltozásokról. Ez a világ második legnagyobb jéglemeze az antarktiszi jégtakaró után.

A rekordnak számító olvadási szintje várhatóan hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez, és potenciálisan megváltoztathatja a jövőben az óceáni keringési mintákat. A globális felmelegedés vészjóslói régóta azt állítják, hogy ezt az olvadást az emberi tevékenység okozza, de ez a tanulmány egyértelműen azt mutatja, hogy maga a természet felelős a grönlandi jégtakaró olvadásáért.

(1) – http://scitech.au.dk/en/about-science-and-technology/current
(2) – https://www.nature.com/articles/s41598-018-19244-x

Forrás: Új Világtudat