A magyar kormány számára Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök magyarországi látogatása azért olyan fontos, mert így Orbán Viktor ellenfeleinek nehéz dolga lesz, ha a magyar kormányfőt antiszemitaként akarnák megbélyegezni - emelte ki szerdai cikkében a Die Presse című osztrák konzervatív lap.
Az újság hangsúlyozza, hogy nagy médiaérdeklődés kísérte a látogatást, hiszen a rendszerváltás óta először járt izraeli kormányfő Magyarországon. A lap budapesti tudósítója, Boris Kálnoky idézte Orbán kijelentését, miszerint "Magyarország zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben", és megjegyezte: éppen ez az, amivel a magyar kormányfőt és kormányát az utóbbi időben vádolták. 

A Der Standard című liberális lapban Gregor Mayer azt emelte ki, hogy Orbán Viktor határozottabban ítélte el a holokausztban való magyar bűnrészességet, mint az tőle megszokott. A szerző szerint Orbán kétarcú politikát folytat: a holokauszt-emléknapon, melyet első kormánya vezetett be, gyakran kritikusan nyilatkozik Magyarország szerepéről Horthy kormányzása alatt, a "bűncselekmény" szót is használta már, de hogy ez abban is megnyilvánult, hogy az akkori Magyarország kollaborált a nácikkal, azt eddig nem mondta ki ilyen nyíltan. Sokkal gyakrabban alkalmazza a "történelmet revideáló ideológiákat és antiszemita felhangokat". Ennek példájaként hozza fel a cikkszerző, hogy nemrég "rendkívüli államférfiként" méltatta Horthy Miklóst. 

A szerző szerint megkérdőjelezhető Orbánnak az a kijelentése, hogy kormánya zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus ellen. Mayer ezzel kapcsolatban a Soros György elleni magyarországi plakátkampányra hivatkozott, amelynek szerinte "antiszemita konnotációja" van. 

Az orosz hírszerzés fokozott magyarországi tevékenységével kapcsolatos aggályokról közölt terjedelmes cikket szerdán a Politico brüsszeli hírportál, amely szerint egyes NATO-tagállamok már nem osztanak meg titkos információkat az általuk megbízhatatlannak tartott magyar szolgálatokkal.

Nyugati tisztségviselők gyakran bírálják a magyar kormányt a demokrácia gyengítése miatt, ugyanakkor dicsérni is szokták az ország szilárd elkötelezettségét a NATO iránt. Az utóbbi időben a szövetségesek szerint azonban Oroszország egyre inkább úgy tekint Magyarországra, mint egyfajta "operatív hátsó ajtóra" Európa felé - olvasható a cikkben. 

"Óriási az aggodalom amiatt, hogy Oroszország gyakorlatilag előretolt operatív bázisként használja Magyarországot a NATO-ban és az EU-ban" - mondta a híroldalnak az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének egyik volt munkatársa.

Név nélkül nyilatkozó nyugati illetékesek szerint az orosz titkosszolgálatok az elmúlt években jelentősen növelték jelenlétüket Magyarországon, hogy "különböző hírszerzési és szabotázsműveleteket" indítsanak az EU-ban - írta a Politico, hozzátéve, hogy az országban tevékenykedő orosz hírszerzők száma 2014-2015-ben még 50-100 körül volt, mára viszont több mint 300-an vannak.

A cikkszerző idézett a NATO-műveletekben való magyar szerepvállalást, illetve az ország pozitív erőfeszítéseit méltató véleményeket, azonban hangsúlyozta, hogy egyes partnerek megbízhatatlannak tartják a magyar kormányt és a biztonsági szolgálatokat.

MTI