A német bíróság felmentett hét szélsőséges szalafista iszlám aktivistát, akik „saría rendőrség” feliratú mellényben zaklatták a járókelőket egy kisvárosban, Wuppertalban.
A bíróság szerint a radikálisok, akik „elmagyarázták” az utcán sétálóknak, hogy az iszlám szerint a városban „tilos” alkoholt inni, zenét hallgatni (koncertekre járni), pornót nézni és prostituáltakkal kapcsolatot létesíteni, valójában csak éltek a szólásszabadság nyújtotta lehetőségeikkel. A szélsőséges iszlám csoport vezetője Sven Lau prédikátor, akivel szemben folyamatban van egy büntetőeljárás, szíriai terroristacsoportok támogatása miatt.
Az úgynevezett „saría” törvények iszlám vallási törvények, amelyek a hívők és a hívők által belakott területek mindennapi életét, vitás ügyeit szabályozzák. A bevándorlók által létrehozott közösségek párhuzamos társadalmaiban az ott élők nem a német állam jogszabályait és eljárásait tekintik irányadónak, hanem a saríát és a vallási bíróságokat.
A per alá fogott iszlamista csoport „saría törvények által kontrollált zóna” feliratú szórólapokat is osztogatott, hogy tudtára adja a városban élőknek, ez már nem az ő életterük, a szabályok megváltoztak.
A szalafista vallási közösségek elutasítják a demokráciát, helyette iszlám államokat alakítanának Európában. A „demokrácia” megítélésük szerint ugyanis egy „ember által teremtett” társadalmi/politikai berendezkedés, nem Allahtól és a Prófétától származik. Az emberek (parlamentek) törvényei „isten akarata ellen valók”, alacsonyabb rendűek, mint a Korán kinyilatkoztatásai.
A német város rendőrfőnöke, Birgitta Radermacher úgy vélekedett még az ügy kirobbanásakor, hogy a saría rendőrség veszélyt jelent a törvényes rendre, mert egyedül a német államnak van joga arra, hogy rendőrségként lépjen fel saját területén.”
A német hatóság akkor arra kérte a város lakóit, hogy azonnal hívják a 110-es számot, ha találkoznak az utcán a szalafista „rendfenntartókkal”.
Németországban létezik egy törvény, amely kifejezetten megtiltja, hogy „politikai véleményt kifejező”, félelmet keltő egyenruhában masírozhasson bárki az utcákon. A törvény alkotói – nem titkolt módon – a neonáci egyenruhákból indultak ki.
Úgy tűnik azonban a német bíróság a radikális iszlám „rendőrség” esetét másként ítéli meg, tekintettel a szinte elvárásként működő kettős mércére. Ha a német állam és törvényeinek autoritását egy neonáci csoport vonná kétségbe és alakítana saját „rendfenntartó” alakulatot, egészen más lenne az ügy fekvése. Szóba sem jönne a szólásszabadság védelme.
Az iszlám „törvények” azonban más területen is előrenyomulnak.
2016 májusában egy másik lokális bíróság, Bambergben elismerte két bevándorló: egy 15 éves szír lány és egy 21 éves férfi házasságát, amelyet iszlám törvények szerint kötöttek (ahol nincs alsó korhatár a házasság esetében). A döntés a gyermekházasságok tolerálását jelenti (ami máshol Európában pedofília), érthetően óriási felháborodást váltott ki.
A hatóságok 1475 gyermekházasságról tudnak, ebből 361 gyermek 14 év alatti. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mivel ők csak azok, akik az intézmények látókörébe kerültek.
A saría törvények a gyermekházasságok mellett a poligámiát (többnejűséget) is engedélyezik (becslések szerint a bevándorló muzulmán népesség egyharmadát érintik). Ez utóbbi arra teremt lehetőséget, hogy a muszlim migránsok több nőt is „importáljanak” arab területekről, akiket a saría szerint feleségül vesznek. Ezek a nők aztán külön állami támogatást, segélyt és lakhatást követelnek (hiszen az állam szemszögéből külön családnak számítanak), így a havi bevételek megduplázhatóak, vagy esetleg triplázhatóak.
2016. november 20-án Hamelnben egy 38 éves német-kurd férfi kötéllel a nyaka körül vonszolta végig gépkocsijának hátuljához kötve (saría törvény szerinti) a „feleségét” az utcán. Az elkövető egy szigorúan vallásos muzulmán volt. Erről a tényről a világsajtó sok helyen szemérmesen, a politikai korrektség jegyében, „megfeledkezett”.
Az iszlám szerint a férjnek lehetősége van megbüntetni az engedetlen nőt, így tette nem bűncselekmény.
Az exponenciális léptékben emelkedő muzulmán jelenlét Németországban és más uniós országokban együtt jár a párhuzamos jogrend terjedésével, becslések szerint már most több száz, úgynevezett „saría bíró” tevékenykedik a német állam területén.
Az érintett közösségek és önjelölt bíróik a vitás ügyeket, a családon belüli, vagy családok közötti erőszakot saját elveik és eljárásaik mentén kezelik, elkerülve a hivatalos hatóságokat és a törvényt.
Forrás: 888.hu
0 Megjegyzések