Az elemzők szerint, a szíriai háború okai egészen mások, mint amit az átlagpolgárokkal el akarnak hitetni. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem Asszad rendszere és a demokrácia képviselői harcolnak egymás ellen, hanem az USA és Oroszország érdekei állnak egymással szemben.
Oroszország érdeke, hogy egyetlen közel-keleti szövetségese, Bassár el-Asszad hatalmon maradjon, miáltal meghiúsul az Európát ellátó és az amerikai érdekeket kiszolgáló Qatarból induló földgázvezeték megépítése Szírián keresztül.

Oroszország védi Európa felé kialakított olaj és gázszállítási pozícióját, míg az amerikai politikusok ezt a stratégiailag is fontos üzletet szeretnék saját érdekeltségükbe terelni.

Ennek a ténynek az ismeretében érdemes figyelni a híreket. Az amerikaiak ki szeretnék szorítani az oroszokat Szíriából, és ezért nem működnek velük együtt az ISIS elleni harcban. Ha az Oroszoknak sikerül eredményt elérni az Iszlám Állam felszámolásában, akkor ez helyzeti előnyt jelent a harcok befejezése utáni politikai rendezésben, és az amerikai stratégák végkép lemondhatnak az Oroszországot hátrányosan érintő földgázvezeték építéséről.

A média folyamatosan orosz agresszióról beszél, és a Balti államok  orosz bekebelezésének szándékáról. Ennek lehetőségét az a brossúra is erősíti, amelyet Litvániában adtak ki, hogy mi a teendő egy idegen katonai megszállás esetén.

“Fontos, hogy a civilek megpróbáljanak ellenállni, ami megnehezíti az agresszornak, hogy kényelmesen berendezkedjen az adott országban” – hívta fel a figyelmet a 75 oldalas kiadvány, amelyből eddig 30 ezer példányt nyomtattak.


Az amerikai média úgy állítja be, hogy Oroszország az Ebolával és az Iszlám Állammal azonos mértékű fenyegetést jelent a USA nemzetbiztonságára. Az agresszív szádékot Krím Oroszországgal történt egyesítéséből olvasták ki.

A Krím elcsatolását agressziónak állítják be, miközben elfelejtik megemlíteni, hogy a félsziget 1954-ig Oroszország része volt, csak az ukrán származású Hruscsov szovjet pártfőtitkár ajándékozta a 80 százalékban orosz lakosságú területet az Ukrán Szocialista Köztársaságnak.  Akkor még erősen hittek  az “egységbe forrt szovjet köztársaságok” örök szövetségében, így nem számított, hogy a Fekete-tenger feletti uralmat biztosító katonai bázis Szovjetunió melyik tagköztársaságában van, mivel az irányítás úgyis Moszkvából történt.

A Krímen rendezett népszavazás eredményére hivatkozó egyesítéssel Putyin keresztülhúzta a NATO vezetőinek azon tervét, hogy egy NATO-hoz csatlakozott Ukrajna átjátssza a stratégiai fontosságú szevasztopoli orosz katonai bázist a NATO-nak.
Az Iszlám Állam elleni közös amerikai-orosz fellépésre jellemző hogy Spanyolország a NATO nyomására nem engedte kikötni a Kuznyecov admirálisról elnevezett, Szíriába tartó repülőgép-anyahajót és kötelékét, hogy feltölthessék készleteiket. Norvégia és Portugália is hasonlóképpen járt el a múlt héten azzal az indokkal, hogy az anyahajóról bombázók szállhatnak fel Aleppó felé. –  írja az euronews.

Azt azért érdemes megemlíteni, hogy Aleppóban az al-kaida helyi szárnyát is magába foglaló “demokratikus ellenzék” és az Iszlám Állam fegyveresei a civil lakosságot nem kímélve, közösen harcolnak a szíriai kormánycsapatok ellen.