A legfrissebb hírek szerint oroszbarát politikai fordulat következett be Moldáviában, abban az országban, amelyik a kelet és nyugat között ingadozó régió egyik fontos országa. A moldáviai folyamatok kapcsán érdemes felidézni azt az állítólag a CIA és a GRU nyilvános prognózisainak elemzése révén Moszkvában összeállításra került térképet, amely Európa 2035-ös határait mutatja be.
Igor Leszjov, orosz filozófus az Obozrevatyel portálon az év elején közzétett tanulmányában és a hozzá mellékelt térképpel Európa közeli jövőbeni fejlődésének egyik lehetséges változatát vázolta fel.

A CIA és a GRU nyilvános prognózisainak elemzését követően került összeállításra az a térkép, amely Európa 2035-ös határait mutatja be – mondta Leszjov.

A szerző szerint arra kell számítani, hogy a közeljövőben is módosulni fognak egyes határok, mivel Európa most nagy átalakuláson megy keresztül.

A világgazdaság súlypontja áthelyeződik a Csendes-óceáni térségbe, Európa lakossága pedig lassan, de biztosan öregszik.

Világszerte az etnikai arányok változására lehet számítani miközben az értékrendekben is átalakulások észlelhetőek majd.

Az év elején megrajzolt jövőbeli Európa térképet a legutóbbi moldáviai választási eredmények alapján nagy valószínűséggel máris át kell rajzolniuk a készítőknek. Az év elején a térképen Moldávia még úgy szerepelt, mint az a terület, amellyel kárpótolja majd Oroszország Romániát, az egyéb elveszített területeiért. Moldávia kapcsán  az oroszbarát politikusok hatalomra kerülésével azonban most nyilvánvalóan lekerült a napirendről a terület Romániához csatolásának esetleges  Oroszország általi támogatása. A Moldáviában bekövetkezett politikai fordulattól eltekintve azonban a térkép továbbra is jól  jelzi az Európára és a világra vonatkozó orosz elképzelések, tervek jelentős részét vagy legalábbis azok irányultságát. A szíriai orosz katonai jelenlét valódi tétjével kapcsolatban például figyelemre méltó  az elemzésnek az a része, amely szerint Karabah akkor maradhat Örményország része ha cserébe Törökország kárpótlást kap török etnikumú területekből Szíriában vagy Bulgáriában.

Mit mond Igor Leszjov és térképe:
1. Nyugat-Európa:

Innen indulnak a határváltozások, feltehetően már a közeljövőben, Skócia kiválásával Nagy-Britanniából. A skót kiválás után felerősödhetnek az Írország egyesítését követelő mozgalmak és Észak-Írország is eltűnhet a térképről. Nagy-Britannia megszűnik létezni, bár Wales minden bizonnyal megmarad Anglia részeként.

A Pireneusokban szintén jelentős változások lesznek. A spanyol katasztrófahelyzet a decentralizációs törekvések megerősödéséhez vezet majd. Megnő a baszk és katalán szeparatizmus. Baszkföld és Katalónia kiválik Spanyolországból, amely, meglehet, föderatív állammá alakul át.

Franciaországot sem kerülik el a változások, elsősorban a demográfiai arányok megváltozása miatt. A jelenlegi tendenciák mellett Franciaországban 2035-re az „őslakosok” kisebbségbe kerülhetnek az egykori gyarmatokról érkezett muszlim bevándorlókkal szemben. Lehetséges, hogy a bevándorlók által legsűrűbben lakott Marseille környékén kialakítanak majd egy „Arab Piemont” fantázianevű muszlim államot. A központi hatalom gyengülése azt eredményezheti, hogy Aquitánia egy része csatlakozik Baszkföldhöz. Lotharingia csatlakozik Németországhoz, Korzika pedig elnyeri a hőn áhított függetlenséget.

Belgium sorsa már most nyilvánvaló, egyedül Brüsszel hovatartozása nem eldöntött kérdés. A flamandok és vallonok útja elválik. Megszűnik Belgium  és megalakul a független Vallónia, a flamand területek pedig szövetségre lépnek Hollandiával.

2. Közép-Európa:

Nagy a valószínűsége, hogy Olaszország darabjaira hullik, legalábbis egy Észak- és egy Dél-Itáliára. A válás kezdeményezője Észak lesz, ahol a svájci vagy német mintához hasonlóan egy föderatív állam jön létre („Északi Liga”). Szardínia és Szicília függetlenné válhat.

A Balkánon csődöt mond a Bosznia-Hercegovina nevű állam. Az európai hatalmak a muszlim faktor miatt támogatni fogják, hogy Horvátország és Szerbia felossza egymás között Bosznia-Hercegovinát. Kárpótlásul Albánia bekebelezheti Koszovót és az albánok lakta Nyugat-Macedóniát.

Mindemellett Magyarország kedvező politikai konjunktúra esetén visszaszerezheti az 1920-ban elcsatolt területekből a Partiumot, Bánátot és Észak-Bácskát. Ausztria, Csehország és Szlovákia megmarad jelenlegi határaiban, Lengyelországra azonban szomorú sors vár.
A 2035-re vonatkozó prognózis magyar vonatkozásokban nem tűnik megalapozottnak, mivel olyan területeket csatolna Magyarországhoz, amelyek nem magyar többségűek, míg magyar többségű területeket a jelenlegi államaikon belül hagyna. Az orosz eredetű Európa 2035 térkép egyik magyar vonatkozású érdekessége, hogy annak megfelelően míg a Partiumot visszakapná Magyarország, addig Székelyföld Romániában maradna, de a két régió közti, románok által sűrűbben lakott terület már nem. A térkép szerint Vajdaság is Magyarországhoz kerülne, olyan területként ahol szintén kisebbséget alkotnak a magyarok. A Csallóköz továbbra is Szlovákia része maradna, magyar többségű területként. Kárpátalja pedig, ahol nem alkot többséget a magyarság önállósodna a térkép szerint. 

Ha Moszkva és Berlin új paktumot köt, Lengyelország elveszítheti Pomerániát és Sziléziát, Oroszország pedig bizonyos engedményekért cserébe átengedheti Kalinyingrád/Königsberget Németországnak.

Ukrajna is darabjaira hullik: a függetlenné váló, Lviv székhelyű Nyugat-Ukrajna/Galícia keleti lengyel vajdaságokat kebelezhet be, így Lengyelországra erős csonkolás vár.

Ukrajnából nemcsak Lviv szakad ki, hanem Kárpátalja is, Észak-Bukovinát pedig visszaszerezheti Románia.

3. Kelet-Európa:

Az európai központ meggyengülése és a német keleti expanzió oda vezethet, hogy a balti országok oroszok lakta területei (Narva és Daugavpils környéke) Oroszországhoz csatlakoznak.

Belarusz eltűnik a térképről. Ez az ország gyakorlatilag most se független, 2035-re azonban befejezetté válhat a folyamat és Oroszország egyik tartományává válhat. Ukrajnából nemcsak a nyugati területek szakadnak ki, hanem az oroszajkú keleti iparvidékek, a déli területek is.

Romániát a Partium elvesztése miatt Bukovinával, Moldovával és a Dél-Budzsákkal kárpótolják.

Kelet- és Dél-Ukrajna, valamint a Dnyeszter Menti Köztársaság Oroszországhoz csatlakoznak.

A Kaukázust azonban elveszíti Oroszország. Dagesztán, Csecsenföld és Ingusétia kiválását a Kreml aligha fogja akadályozni e régiók állandó dotációja és a hatalmas kulturális különbségek miatt sem.

Oroszország ugyanakkor bekebelezheti Abháziát, cserébe Grúzia visszakaphatja Dél-Oszétiát. Moszkva „korridort” hoz létre legfőbb kaukázusi szövetségese, Örményország felé. Grúziát kettéosztják egy keleti (Kahétia) és a nyugati (Nyugat-Grúzia) részre.

Karabah marad Örményország része, cserébe Törökország kárpótlást kap Szíriában vagy Bulgáriában.