Merőben új távlatokat nyithat az agyműködés megértésében a Calgary Egyetemen fejlesztett „neuro chip”. Érzékenysége minden korábbi változatot felülmúl és akár hetekig, hónapokig működhet.
A kanadai Calgary Egyetem kutatócsoportja Naweed Syed vezetésével már több jelentős eredményt jegyez a bionikus fejlesztések terén.

Több mint egy évtizede, 2004-ben ők készítették az első olyan neuro-chipet, ami kétirányú kommunikációra volt képes az agysejtek és a számítógép között.

A szerkezet azonban nem működhetett sokáig, mivel az adatátvitel közben roncsolta a neuronokat. E rossz tulajdonságát számolta fel a most bemutatott legújabb verzió.

„Az agyból érkező jeleket tizenötszörösére erősítjük az eddig elért legjobb értékeknek” – mondta el a Digital Trendsnek Naweed Syed.

A tudományos műhely vezetője azt is elárulta, hogy az új chip környezetében már vígan megélnek az idegsejtek, így az agyba ültetve hetekig, sőt akár egy hónapig is a helyén maradhat, és rögzíthet adatokat.

Amikor a lehetséges felhasználási területekről kérdezték, még izgalmasabb témákat említett.

A chip segítségével jelenleg egerek hippokampuszába ültetve az állatok spontán előforduló rohamait tanulmányozzák.

Az eszköz érzékenysége ugyanakkor már lehetővé teszi, hogy főemlősökön, vagy akár embereken is alkalmazzák.

„Pontosabban megérthetnénk a rohamok kiváltó okait, természetét, megismerhetnénk az előjeleit, mérhetnénk a pontos időtartamát” – részletezte Naweed Syed.

A jövőben egy implantátummal súlyos epilepsziás betegek agyába ültethetnék.

A chip a közelgő rohamot észlelve telefonon figyelmeztetné a beteget, szólna neki, hogy „üljön le”, vagy „álljon félre az autóval”.

Ezen felül a vészhívószámon a mentőket is értesíthetné, sőt, a telefon GPS lokátora segítségével még a beteg pontos helyzetét is meghatározhatná.