Kész helyzetet teremtene Aszad és Putyin, hogy Clinton ne tudjon háborút indítani. Ehhez idén muszáj Aleppó keleti felét bevenniük.
Az Iszlám Állam már régóta mellékszereplő a szíriai polgárháborúban. Az egész konfliktus ezekben a hetekben dől el Aleppóban, amelynek iszlamista (és kevésbé iszlamista) felkelő csoportok által uralt keleti felét a szír hadsereg szoros ostromzár alá vette, és megpróbálja a várost elfoglalni. Adunk néhány szempontot a helyzet értelmezéséhez, mert ennél kevés fontosabb dolog történik most a Közel-Keleten.
- Aleppó Szíria második legnagyobb városa, egykor jelentős gazdasági, kulturális központ, amelyet a háború rettenetesen tönkretett. Nyugat-Aleppó mindvégig hűséges maradt a kormányhoz, itt 1,5 millió ember él viszonylag rendezett körülmények között, de azért állandóan szenvedve a fejükre hulló rakétáktól. Az ottani áldozatokról a nyugati sajtóban nem olvashat.
- Kelet-Aleppó és az óváros egy része 2012 augusztusában a felkelők kezére került, akik négy évig állóháborút vívtak a kormányerőkkel. Ebben és a vele járó bombázásokban az érintett városrészek nagyon tönkrementek, a lakosság jelentős része elmenekült, de még mindig van a romok között 250 ezer ember. Ők tényleg iszonyatos szenvedéseken mennek keresztül, amiről az ott dolgozó önkéntesek tudósításaiból a nyugati média részletesen beszámol.
- Kelet-Aleppót az intenzív orosz légi támogatással támadó kormányerők idén szeptemberre teljesen körülzárták, és elvágták a bevezető utánpótlási vonalakat. Ez nem ment könnyen, az al-Kaidához köthető Nuszra Front és kapcsolt részei nyár végén a déli városrészekben heves ellentámadást indítottak, de ezt végül a kormányerők kivédték. A cél most a város teljes pacifikálása. Az enklávéban ragadt civileket a szír hadsereg kiengedné humanitárius korridorokon keresztül, de a felkelők nem hagyják őket távozni, mert élő pajzsként tudják őket felhasználni. Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai megbízottja szabályosan könyörgött a Nuszra fegyvereseinek, hogy hagyják el Kelet-Aleppót, békésen távozhatnak, és azt mondta, biztonságuk garanciájaként személyesen velük tart, felszáll a buszokra. Hasonló evakuációkra a szír hadsereg már lehetőséget adott más területeken, rendben lezajlottak – a nuszrások azonban elutasították Mistura ajánlatát. Mindez azt jelenti, hogy a fegyveresek kitartanak a végsőkig, még ha ez Kelet-Aleppó teljes pusztulásával, és több százezer civil halálával jár is.
- A város elfoglalásának nincs olyan módja, ami nem jár borzasztó rombolással és gyilkolással. Az ostromzár bezárása óta a szír hadsereg fokozatosan halad előre, már elfoglalták a handarati volt palesztin negyedet, és több más városrészt is. Ha ez így megy tovább, az év végére egész Kelet-Aleppó a kormány ellenőrzése alá kerülhet. Közben a szír hadsereg a Damaszkusz körüli agglomerációban is jelentős győzelmeket aratott. Daraya városát – a „forradalom” egyik szülőhelyét – sikerült teljesen elfoglalni, a szaúdiak pénzelte Jaish al-Islam gerillaszervezet által uralt terület mind szűkebbre szorul.
- Az amerikaiak minderre nagyon idegesen reagálnak, mert Aleppó elfoglalása esetén a háború egyértelműen Aszad és Putyin javára dől el. Szíria orosz kliensállam lesz, ahol épp most kötöttek megállapodást két állandó orosz támaszpont létrehozásáról. Az oroszok korszerű légvédelmi rendszereket is adnak a szíreknek, ami megnehezíti az ország későbbi lebombázását, amennyiben az amerikaiak erre rászánják magukat.
- Folyamatosan vannak tárgyalások az oroszok és az amerikaiak között, de a legutóbbi fegyverszünet pár nap után csődöt mondott, mert alapvetően összeegyeztethetetlenek az érdekek. A kelet-aleppói offenzíva miatt a feszültség ijesztően magas fokú kezd lenni, legutóbb megszakadt a két nagyhatalom közötti kommunikáció, az oroszok otthon atomháborús gyakorlatokat tartanak, az amerikaiak az oroszokat háborús bűnökkel, az oroszok az amerikaiakat az iszlamista terror támogatásával vádolják. Rosszabb napokon olyan érzés a híreket olvasni, mintha 1914 feszült nyarán lennénk. Az oroszok célja, hogy a konfliktus idén visszafordíthatatlanul eldőljön Aszad javára, mert Barack Obama elnökségéből már csak két hónap van hátra. A „béna kacsa” elnök már biztos, hogy nem indít háborút Szíria ellen.
- Hillary Clinton – aki már-már biztosan Amerika következő elnöke lesz – általános vélekedés szerint háborút indíthat Aszad ellen a kelet-aleppói lakosság szenvedéseire hivatkozva. Ez „humanitárius” katonai beavatkozás lenne, egy repülési tilalmi zóna deklarálása után. A gyakorlatban az amerikai intervenció az al-Nuszra front iszlamista gerilláit segítené a kormány ellenében.
- Ha 2017 első hónapjaira az oroszok és Aszad kész helyzetet teremtenek Aleppóban és Damaszkuszban, akkor Clintonnak kevesebb hivatkozási alapja marad a támadásra. Szíriában ettől még nem lesz Kánaán, mert még rengeteg nyitott kérdés marad, például a kurdok autonómiája, a törökök által elfoglalt határmenti zóna sorsa, vagy éppen a Nuszra észak-szíriai emirátusának jövője, de az amerikai kül- és biztonságpolitikai establishment által 2011 óta szorgalmazott rezsimváltás lekerül a napirendről.
És hol van ebben a képletben az Iszlám Állam? Sehol. Ők egyre éhesebben és egyre jobban elszigetelve ülnek a sivatagban, és nem nagyon törődik már velük senki.