Egy uniós rendelkezés miatt több százmillió forint díjat kell befizetniük a vízhasználóknak, azaz a halászoknak, a növénytermesztőknek és a kertészeknek. Vannak külföldi példák, ahol némi jogi csűrcsavarral sikerült kibújni a kötelezettség alól, nálunk azonban úgy tűnik, nem lehet megúszni a fizetést, de érdemes volna átgondolni annak szabályozását.
Tíz éve megszerzett jogukat vesztették el a halászok és az öntözővíz-használók azzal, hogy újra kötelezővé vált a hónap elejétől az ún. vízkészlet-gazdálkodási járulék fizetése. A vízügyi hatóságnak az uniós vízkeret irányelv miatt kellett kiszabni díjat, ám a számítás és a bevezetés módjával nem értenek egyet az érdekeltek.

A vízügyi szabályozás Lévai Ferenc, az ország egyik legnagyobb halgazdálkodója szerint egyrészt nem érthető, másrészt szerinte kifejezetten a halgazdálkodást bünteti.

Magyarország természetes vizeit is sújtja a szabályozás: például a Balaton esetében – ami horgászcélú használatú – másodosztályú vízhasználóként 400 millió forintot kellene fizetni, a Velencei- tó esetében pedig 8 milliót – mondta Lévai Ferenc.

A halászok, öntözéses gazdálkodók és rizstermesztők érdekében fellépő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint olyan uniós kötelezettségről van szó, melyet nem lehet megkerülni.

Győrffy Balázs elnök azt mondta: ha nem vezetik be a rendelkezést, akkor a vidékfejlesztési program, illetve a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) lehívása is veszélybe, sőt felfüggesztésre is kerülhet.

A belügyminisztérium és a kamara között ugyanakkor szoros a szakmai kapcsolat, amely során a kamara már több javaslatot tett. Győrffy Balázs példaként említette, hogy a vízkészlet-járulék fizetési határidőt július 1-ről október 1-ig sikerült kitolni, ezzel egy év plusz díjmentes időszakot értek el.

Továbbá a díjmentes vízkontingens határokat sikerült az EU-tagállamok közül a legmagasabbra felemelni; ez most 50 ezer köbmétert jelent évente a gazdálkodóknak, a halgazdálkodók és rizstermelők esetében pedig 150 ezer köbmétert évente. Meghatároztak olyan periódusokat is – így például a vízhiányos időszakot vagy a többletvizek visszatartásából származó vízfelhasználást -amelyek továbbra is díjmentes időszakot jelentenek – fejtette ki.

A halászati szervezetek érdekeik védelmében a belügyi és a földművelésügyi tárcához fordultak, és levelet írtak a köztársasági elnöknek is.