A Magyar Természettudományi Múzeumban készítik el a brutálisan kivégzett kazah szabadságharcos arcrekonstrukcióját.
Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM) készítik el Nurmagambet Kejki Kökembajuli (Нұрмағамбет Кейкi Kөкeмбайұлы), a kazah nép által csak Kejki batirként emlegetett szabadságharcos arcrekonstrukcióját.

Kejki batir az orosz gyarmati uralom elleni 1916-os felkelés egyik vezetője volt. Az Amangeldi imám vezette fegyveres harc leverése után is évekig bujkált ellenállócsapatával, és több rajtaütést hajtott végre az akkor már a szovjet uralom által odavezényelt helyőrségek ellen is.

A kommunista hatóságok 1923-ban kelepcébe csalták, és brutálisan kivégezték, levágott fejét hosszú időre közszemlére tették, majd Szentpétervárra vitték. Koponyáját az 1991-ben független köztársasággá vált kazah állam idén szeptemberben kapta vissza Oroszországtól hosszú diplomáciai tárgyalások eredményeként – mondta el Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója az intézmény keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A kazah kulturális minisztérium úgy döntött, hogy méltó emléket állít Kejki batirnak, ezért a koponyát a szabadságharcos Torgajban eltemetett teste mellé helyezi, de előtte megbízást adott a nemzeti hős arcrekonstrukciójának elkészítésére.

A többéves szakmai együttműködésre való tekintettel erre a feladatra Nurszan Alimbaj, a Kazah Központi Állami Múzeum igazgatója a Magyar Természettudományi Múzeum szakembereit kérte fel.

Nurszan Alimbaj a budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar múzeum antropológus kutatói, Bernert Zsolt, Évinger Sándor és Bíró András Zsolt 2006 óta végeznek antropológiai és genetikai tárgyú kutatásokat Kazahsztánban, 2011-ben pedig Kustár Ágnes, az intézmény antropológusa “készítette el Abulkair kazah kán arcrekonstrukcióját.

Az általános antropológiai leírás elkészítése után méretfelvételeket végeznek a Kejki batir koponyáján, illetve feltárják a rajta található sérüléseket – mondta Bíró András Zsolt antropológus. Ezt követi a tudományos arcrekonstrukció, amelyet Kustár Ágnes, a múzeum embertani tárának igazgatója készít el. Megkísérelnek majd a csontból DNS-mintát is kivonni, hogy össze lehessen vetni a forradalmár még élő leszármazottainak DNS-ével. Ezzel teljesen megerősíthető lenne a koponya hitelessége.

Az alapvizsgálatok hét vágást, ütést mutattak ki a koponyán, amelyek közül már az első is halálos lehetett, a bal oldala szinte teljesen megsemmisült és az állkapocs bal fele is hiányzik – mondta Kustár Ágnes. A koponyáról már elkészült az a CT-felvételsorozat, amelynek alapján egy méretarányos, az eredetivel megegyezően részletgazdag másolatot állítanak elő 3D nyomtatással. Ez szolgál majd az antropológiai arcrekonstrukció alapjául.

A kész arc szemeit üvegből, az izmokat gyurmából, az orr porcos vázát pedig viaszból készítik el, majd a bőrfelszín szobrászi kialakítására kerül sor. A bőr-, a szem- és a hajszín nem állapítható meg csupán a csont vizsgálatából, ezek hiteles ábrázolását ezért utólag alakítják ki szakértők bevonásával – fűzte hozzá.

Nurszan Alimbaj igazgató és Babakumar Kinajat igazgatóhelyettes október 13-án hozta Budapestre az erősen sérült koponyát. A genetikai mintavétel és a pontos háromdimenziós modell megalkotása után az eredeti koponyát visszaviszik Kazahsztánba, ahol ünnepélyes kegyeleti szertartás keretében helyezik örök nyugalomra.